A Social Impact Award (SIA) egy olyan nemzetközi program, amely 14-30 éves fiatalok társadalmilag hasznos és fenntartható vállalkozásait inkubálja. Ez a világon a legnagyobb, felsőoktatási hallgatóknak és fiataloknak szóló képzési és támogatási program. A finalisták 3 hónapos inkubációban vettek részt, ami alatt a fenntarthatósági, körforgásos gazdaság és esélyegyenlőség témákban fejlesztették ötleteiket azért, hogy jobbá tegyék a világot.

A hét döntős csapat gimnazistákból, egyetemistákból, frissen diplomázott fiatalokból áll.

A Redo fashion divatmárkák szabászati és textilmaradékait felhasználva tervez kiegészítőket, amelyeket megváltozott munkaképességű emberek varrnak meg. Táskákat, kendőket, hajgumikat készítenek, olyan termékeket, amiket ők is szívesen viselnének. A csapat lelkes gimnazista diákokból áll.

Egy iskolai kezdeményezésből kiindult projektjüket az inspirálta, hogy a divatipar rengeteg hulladékot termel, mégis alig van olyan cég, amely a szabászati hulladék felhasználásával foglalkozik. Ezeket gyűjti össze a Redo. A termékek legyártatáshoz magyar designer cégeket szerveztek be, majd egy varroda megváltozott munkaképességű munkatársaival elkészítették a kiegészítőket.

Szeretnének újabb kollekciókat gyártani, és a boltokhoz eljuttatni őket. Továbbra is megváltozott munkaképességű emberekkel terveznek dolgozni. Ez azért fontos nekik, hogy ne csak egy problémára reflektáljanak. Egyelőre nincs saját varrodájuk, de helyiséget akarnak bérelni a gyártáshoz, és fix helyet a folyamatos értékesítéshez. Hosszú távú tervek között szerepel, hogy más országokban is elindítsák a termékeiket.

A Carely megváltozott munkaképességű embereknek próbál olyan munkakörnyezetet biztosítani, ahol hatékonyan dolgozhatnak. Takarítással és fertőtlenítéssel foglalkoznak, enyhe értelmi fogyatékosokkal dolgoznak. Azt tervezik, hogy kertrendezéssel, informatikai fejlesztéssel és irodai munkákkal bővítik a feladatkört. Terveik szerint például informatikai hibakeresést erős Asperger-szindrómás, vagy gyengébb autizmussal rendelkező emberek végeznének, akik erős monotónia-tűrésük miatt rendkívül hatékonyak lehetnek az ilyen feladatokban.

A Digital Hungarynek júliusban nyilatkozó Böhm Róbert a bemutatón elmondta, hogy jelenleg 300 ezer dolgozó hiányzik a munkaerőpiacról, miközben körülbelül 400 ezer megváltozott munkaképességű ember él Magyarországon. Közülük 2019-ben csak 30 százalék volt foglalkoztatott. Egy KSH kimutatás szerint 40 százalékuk akar dolgozni, de a magyar cégek nem tudnak nekik olyan munkakörnyezetet teremteni, ahol hatékonyan dolgozhatnának. Ezért hozták létre a Carely Bt-t. Olyan környezetet szeretnének létrehozni, ahol értelmes, minőségi munkát végezhetnek a megváltozott munkaképességű emberek.

Kifejlesztettek a speciális igényekre egy kommunikációs módszertant, és állítása szerint tudják hozni a piaci szintet, ráadásul egyéni mentorálással segítik dolgozóikat. Azt mondta, hogy az ő dolgozóik nagyon komplex problémákkal érkeznek, de azt látják, hogy ha szeretetteljes környezetben dolgozhatnak, figyelnek rájuk, megnőnek a kognitív képességek, egyszerűen jobban dolgoznak.

Az elmúlt három hónapban 5 új munkavállalójuk, 18 új partnerük lett, és megszerezték a rekreációs munkahely-minősítést.

A Green digital comics szerint ma Magyarországon az emberek 96 százaléka tenne a környezetvédelemért, de alig 20 százalékuk tesz érte. Ennek oka, hogy a legtöbb ember úgy érzi, hogy nincs hatása az eseményekre. A csapat a tényleges lehetőségeket akarja megmutatni, környezettudatosságra szoktatni az embereket, és azt bemutatni, hogy a döntéseinknek milyen hatása van. Mindezt a szórakoztatás eszközeivel, hiszen a vizualitás nagyban segíti az információ feldolgozását.

Interaktív képregényükben a felhasználók hozzák meg a döntéseket a főszereplők helyett, ezzel alakítják a történeteket. Játékosan tanítanak, pontokkal jutalmaznak, így a felhasználó visszajelzést is kap döntéseinek hatásáról.

Már elkezdték a fejlesztéseket, de még több millió forint hiányzik vállalkozásukhoz. Jelenleg két művészük van, még hárommal tárgyalnak. Szeretnék majd angolra lefordítani a történeteket, és később a nemzetközi piacra is kilépnének.

Az Aranyani szintén a környezettudatosságot akarja építeni. A csapattagokat a globális felmelegedés foglalkoztatta, ez szülte a projektet. Felismerték, hogy a problémakör nehezen átlátható, a tanítási módszerek gyakran elavultak, és hiányzik a közösségépítés e téren. Öt középiskolás van a csapatban.

Az Aranyani egy Android-alapú alkalmazás, ami cikkeket, infografikákat, játékokat tartalmaz. Az volt az egyik legfőbb szempont, hogy egyedi információt adjanak, ne azt, amit már mindenhol leírtak, és hogy minden korosztálynak érdekes legyen. Egy digitális térképen a felhasználók avatárokon keresztül kapcsolatot is tarthatnak. Határozott céljuk, hogy egy környezetvédő közösséget építsenek. Google Play-ben már elérhető az applikáció.

A Kontekt abból indult, hogy a magány sok egészségügyi problémához vezet az időseknél, de mégsem nyitottak az új technológiákra. A csapattagok ezért egy olyan megoldást akarnak adni, ami nagyon egyszerű, gyors és nem kell új technológiát megtanulni hozzá.

Erre épített ki egy hardvert, amivel az idősek könnyen, bármilyen kijelzővel, akár hagyományos tévével is csatlakozhatnak egy applikáción keresztül videóhívásokhoz. A kezelése rendkívül egyszerűen, két nagy gombbal történik.

Úgy fogalmaztak, hogy öt unoka dolgozik a magány felszámolásán, és így pár száz forint előfizetői díjjal „visszakapcsolhatják a nagyit” a családi körforgásba. Szlogenjük a „Videóhívás egy vezetékes telefon egyszerűségével”. Nagypapájukkal már tesztelték, működött a technológia.

Ha a piacra lépnek vele, az az cél, hogy egy vészhívó gomb is legyen a készüléken, a későbbiekben ezt dolgoznák ki. Már tárgyalnak befektetőkkel.

A Not targets egy olyan kezdeményezés a szexuális erőszak túlélőiért, amely az áldozatnak adja vissza az empátiához való jogot, hogy ne hibáztassák őket a traumákért. A csapat érzékenyítő animációs filmeket és interaktív társasjátékot készít, és már nemzetközi workshopokon adnak elő.

Az az álmuk, hogy egy nap a túlélők egy olyan világban élhetnek, ahol nem kell szégyenkezniük a traumáik miatt. Ehhez egy olyan játékot dolgoztak ki, ami a szexuális erőszak áldozatát mutatja be: ő hogyan dolgozza fel a traumát, milyen hatása van az életére. Álláspontjuk szerint ugyanis az áldozatoknak nagyon fontos, hogy mit közvetít feléjük a társadalom. A játék az önbizalmat akarja nekik visszaadni, egyúttal fel akarják hívni arra a figyelmet, hogy milyen káros az áldozatok hibáztatása.

Nekik nem csak a bántalmazottak segítése a cél, hanem azokat akarják érzékenyíteni, akik az áldozatok körül vannak. Több nőjogi szervezettel is együttműködnek.

Az Énprojekt mentális egészséget és karrierprogramokat segítő szakemberek közvetítésével foglalkozik, jótékonysági alapon. A Covid-járvány idején, 2020-ban indultak, és mára 50 társadalmilag felelős pszichológus, coach és tanácsadó ajánlja fel bevétele jelentős százalékát arra, hogy fenntarthassák a rászorulókat támogató programjaikat. Az elmúlt egy évben 300, anyagilag nehéz helyzetbe került embernek tudtak segíteni.

A csapat tagjai úgy látták, hogy nehéz megtalálni a megfelelő segítőt egy problémára, és sokan nehezen tudják megfizetni a szolgáltatást. Annak ellenére, hogy a járvány hatására rengetegen kerültek nehéz helyzetbe. Ehhez hozták létre projektjüket, hogy a segítő szakértőket összekössék a rászorulókkal.

A projektbe vállalatokat is be akarnak vonni, nekik például 60 órás tanácsadói csomagokat kínálnak. Az a céljuk, hogy egyszerűbbé, elfogadottabbá tegyék a segítő szakember keresését. Ennek megfelelően az a szlogenjük, hogy „Segítséget kérni ok”.

A bemutató végén kiosztották a díjakat. A közönségszavazatot, az 1000 eurós díjat a Redo Fashion nyerte el. A tervezett kettő helyett pedig a rendkívül szoros verseny miatt három zsűridíjat osztottak ki. Ezt a Carely, a Kontekt és az Énprojekt kapta, ami csapatonként 1500 eurót jelent.

Vörös Éva, a SIA program magyarországi koordinátora a Digital Hungarynek azzal magyarázta a fiatal csapatok felkészültségét, hogy mentoraik mellett workshopokon is, több oldalról kaptak támogatást. Elmondása szerint a szervezők azt látják, hogy évről-évre fejlődik a program. A tavalyi év a Covid miatt visszavett egy kicsit a növekedésből, de idén nagyon nagy volt az érdeklődés, a csapatok is egyre lelkesebbek, a lemorzsolódásuk is szinte minimális.

Mivel a SIA egy ötletpályázat, a csapatok különböző fázisban vannak: van, aki az elején tart, és van, akinek már van elképzelése az üzlet modellről. Vörös Éva végig követte a munkájukat, látta rajtuk a fejlődést, és nagyon reméli, hogy a nyáron befektetett munka mindenkinek meghozza a gyümölcsét. Tíz finalista volt, közülük hárman a nyáron úgy döntöttek, hogy az időkeretbe nem férnek bele. Ők sem adják azonban fel, dolgoznak tovább az ötletükön.

A csapatok fejlesztik tovább projektjeiket, de azokat is várják az alumni-programjukba, akik idén nem nyertek. Ott már egy nemzetközi, ezer vállalkozást magába foglaló körben tudnak együtt gondolkodni hasonszőrű startupokkal.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!