Új művészeti ág született? Megmentő csoda vagy kommercializáló erő a podcastok megjelenése a kulturális térben?

Új művészeti ág született? Megmentő csoda vagy kommercializáló erő a podcastok megjelenése a kulturális térben?
Az utóbbi időben sok művészeti színvonalú podcast is megjelent a piacon, amelyekben keverednek a műfaji elemek. De vajon létezhet-e egyáltalán podcastművészet? És ha igen, kinek lehet anyagilag megtérülő? - tette fel a kérdést a PodcastFestivalon Hegyi Nóra, a Kolibri Pictures tulajdonosa.

A kreatív ügynökség CEO-ja az Arany Mikrofon-díj odaítélésében is szerepet kapott. Zsűrizés közben szembesült vele, hogy sok művészeti színvonalú podcast is megjelent: a közönségdíjra jelölt podcastekben szerepelt szépirodalom, zene, hangművészet, előadóművészet és színházhoz kötődő elemek is.

“A magyar egy rádiós nemzet, a podcast pedig nem is annyira újkeletű dolog. 1890-ban az operaelőadásokat már meg lehetett hallgatni telefonkészüléken keresztül, míg az első, 1924-ben készült rádiójáték bányában rekedt bányászok beszélgetéseit dolgozta fel. A hangjátéknak is van gyökere a magyar hagyományok között, gondoljunk csak a Szabó családra. Már önmagában az kultúrmisszió lenne, ha ezeket az alkotásokat új köntösben, podcast formájában elérhetővé tennénk” - hangsúlyozta Hegyi Nóra.

Újdonság ugyanakkor az audiodráma, a művészeteket szintetizáló műfaj, ami az üzleti világba is integrálható. Ez hangra értelmezett előadást takar dialógusokkal és akusztikus hatáselemekkel, valójában nem más, mint egy kép nélküli színházi előadás.

“Lehet, hogy a podcast meg sem született volna, ha nincsen Covid. A színházaknak, a zenészeknek és a többi művésznek a karantén alatt nem volt más lehetősége, mint podcastelni, a legolcsóbb, legkönnyebben megvalósítható formátumot használni. Ma már több mint 5 millió podcast létezik és több mint 70 millió epizód elérhető világszerte. Művészeti-kulturális podcast ugyanakkor még mindig kevés van, tehát üzletileg, gyártóként és a mecenatúra szempontjából is megérné támogatni ezek létrejöttét” - vélekedett a kreatív szakember.

A gyorsuló digitalizációval együtt megerősödtek a kulturális mikroközösségek, amelyek összetartóbbak, mint bármilyen más online közösség: segítettek a színházaknak túlélni, a rádiójátékoknak fennmaradni, és többen hajlandóak pénzt áldozni is a nekik fontos termékekre vagy produkciókra.

De mi a helyzet a hangoskönyvekkel? Ez a műfaj nem újkeletű, az első 1952-ben jelent meg New Yorkban. A magyar szerzők közül Nagy László, Pilinszky János, Weöres Sándor és Esterházy Péter is olvasott fel könyveket. Kognitív szempontból nincs különbség egy könyv olvasása és hallgatása között. Olvasni ugyan gyorsabb, de autóvezetés közben például nem tudunk, az így keletkező holtidőket a hallgatással tudjuk kihasználni. Ennek során az auditív memóriánk, hallás utáni befogadóképességünk fejlődik, így jobban oda tudunk figyelni egymásra a legszűkebb környezetünkben. Ezért fontos, hogy a gyerekek kicsi kortól hallgassanak meséket, hangjátékokat.

"A podcastek rengeteg műfajt megjeleníthetnek a sci-fitől a hangjátékig. Éppen ez a tartalmi sokféleség biztosítja a könnyebb eladhatóságot, és hogy mindenki megtalálja a kedvére valót. A mikroközösségek építése pedig az üzleti célokat is támogathatja, így fontos, hogy a podcastművészet a marketingesek horizontján is megjelen" - foglalta össze Hegyi Nóra.

 

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Rónyai Júlia

Londonban végeztem nemzetközi kapcsolatok, illetve nemzetközi újságírás szakon. Szabadúszó újságíró, kreatív szövegíró és podcast műsorvezető vagyok, többek közt a Digital Hungary, a HVG és a …