A pandémiás időszakban is elsősorban a kontroll változott meg az emberek életében – ez a megállapítás azonban a munkahelyi vetületen túl a dolgozók minden élethelyzetében, így a magánéletben is igaznak bizonyul. A magánéleti hatások vizsgálatát indokolja, hogy ezek is direkt hatással vannak a munkavégzésre. „Ha a munkaadó ismeri a munkavállaló kontrollal való kapcsolatát, kialakíthat számára egy olyan komfortos környezetet a munkahelyen, ahol feltöltődhet, ahol húz magának egy falat, frissen megy haza, és így tud szembenézni az otthon kialakult helyzettel. Ezáltal ott is eredményesebb lehet, a folyamat eredménye pedig végső soron egy stabil munkavállaló” – fogalmazott Hidvégi Krisztina, a Lounge Group médiaigazgatója.

A kutatás szerint például sokan azért váltak az elmúlt időszakban „munkamániássá”, mert a megváltozott helyzet elől menekültek. A dolgozók úgy érezték, ha a főnökük nem látta a munkájukat, akkor inkább többet dolgoznak, hogy biztosan ne legyen problémájuk. Ez végső soron a kontrollvesztéstől és annak következményétől való félelmet jelenti, e mentalitás pedig végül minden esetben frusztrációt szül. Voltak, akiknek a napi rutin kialakítása jelentett nehézséget a járványidőszakban, illetve külső forrásból várták az útmutatást – azaz pszichológiai értelemben, ebből a szempontból tinédzserré váltak.

„A közel kétéve húzódó vírushelyzet az emberek mentális terhelésében már-már tetőzni látszik, emiatt pedig a társadalmi feszültség és a szorongás egyre több platformon tetten érhető. Ha pedig egy ember mentálisan nincs rendben, akkor az egy vállalat számára, a vállalat működését tekintve is probléma” – tette hozzá a szakember. A gazdaság mozgatórugójaként is számontartott kkv-szektor elsősorban a kiegészítő kommunikációs megoldásokra, meetingekre és státuszokra helyezte a hangsúlyt a pandémia során. Több cégnél munkacsoportok felállításával, élükre pedig felelősök kinevezésével oldották fel a megnövekedett távolságot, kommunikációs nehézségeket. Ez egyfajta kiegészítő kontrollpontot jelentett, a felelősség pedig az alsóbb szintekre is hatással volt.

A koronavírus okozta válsághelyzet egy új jelenség, ezért nem állnak rendelkezésre korábbi kutatások vagy szakirodalom. A Lounge Group éppen „Munkadinamika” címet viselő kutatási projektje éppen ezért a kkv-szektor számára kívánja bemutatni a hasonló válsághelyzetek kulcsát, segítséget nyújtva a munkavállalók irányba állításához, az elmúlt időszakhoz hasonló, drasztikusan átalakult környezetben. A projekt keretében a pandémiát egy inkubációs, kísérleti helyzetnek fogták fel, amikor nem konkrétan az ekkor bekövetkezett mentális gondokra keresik a választ, hanem egy olyan gyújtópontnak tekintik, ami előmozdította, hogy általánosságban találják meg a megoldást. A 2021 nyarán, a Századvég Alapítvány bevonásával végzett kvalitatív kutatás részeként készültek pszichológusi, vállalatvezetői interjúk készültek, illetve lakossági fókuszcsoportokat tartottak.

Háttér:

A szakértők a kontroll fogalma alatt annak a képességét értik, hogy úgy alakíthatjuk dolgainkat, ahogyan szeretnénk, azaz a kezünkben van a helyzet irányítása. Ez változott meg az elmúlt időszakban.

(A) Felülről irányított: amikor a folyamatok, melyeket megtanultunk, megterveztünk, elkezdenek máshogy működni, emiatt kontrollvesztést élünk át.

(B) Megnövekedett figyelem: amikor túlzott figyelem jut ránk, és emiatt a rajtunk lévő kontroll is növekedik. Ez az úgy nevezett Hawthorne-hatás, ami azt mondja ki, hogy a megfigyelés ténye önmagában hat az emberek viselkedésére

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!