Tévéről streamingre: továbbra is a képernyő fogságában a magyar

Tévéről streamingre: továbbra is a képernyő fogságában a magyar
Hogy lehet tévé nélkül élni? Tette fel a kérdést a 28. Digital-Media Hungary, hazánk legnagyobb üzleti, kereskedelmi, marketingkommunikációs és médiakonferenciájának egyik előadója, Molnár Zoltán, nem véletlenül. Magyarországon, sőt az egész világon háttérbe szorulnak a televíziós adások, mi több, készüléket is egyre kevesebben vásárolnak. Bár egyesek a természetet választják a képernyő előtti időtöltés helyett, a fiatalokat más alternatívák csábítják kijelző elé.

Hol vannak már azok az idők, amikor gyerekként tűkön ülve vártuk, hogy köpjön a maci a Magyar Televízióban az esti mesekor? A szűkös adáskerettel rendelkező, elenyésző számú csatornák családokat vonzottak a képernyők elé, sőt voltak idők, amikor a környező házakból vagy lakásokból is egy helyre gyűlt a szomszédság: oda, ahol televízió volt. A tévézés külön programot jelentett, körülötte igazi kultusz alakult ki. Aztán egy folytonos, állandó ipari forradalom közepén találtuk magunkat, amely a mai napig tart és ki tudja, hova vezet. A televíziók szépen lassan háttérbe szorulnak, vagy a funkciójuk változik. Molnár Zoltán, az NRC kutatási igazgatója az idén áprilisban tartott Digital-Media Hungary konferencián mutatta be a cég legfrissebb kutatási eredményeit, amelyek a magyarok televíziózási szokásairól alkotnak átfogó képet.

A kutatásban résztvevők válaszadásaiból kiderül például, hogy a 18 és 65 év közötti korosztályt képviselők 15 százaléka már egyáltalán nem rendelkezik televíziós szolgáltatással, sokan készülékkel sem. Akiknek van tévéje, azok 90 százaléka streaming-szolgáltatások előfizetésére használja a „zajládát”.

Ha még szűkebb korosztályokra bontjuk a kutatásban szereplő egyéneket, akkor azt látjuk, hogy a 18-29 év közöttiek 39 százaléka nem rendelkezik szolgáltatással, míg ez az arány a 30-39 év közöttiek körében 29 százalék. A diplomások 23, a fővárosiak 20 százaléka nem néz tévét.

„Azt is vizsgáltuk, hogy a fiatalok terveznek-e változtatni a tévénézési szokásaikon, hiszen a szolgáltatás hiánya költözés vagy egyéb életmódbeli változás eredménye is lehet. Azt találtuk, hogy többségük tudatosan döntött úgy, hogy nem fizet elő a szolgáltatásra, mindössze 19 százalék vallott arról, hogy ez csak átmeneti állapot” - magyarázta Molnár Zoltán. Kiemelte: ezek a fiatalok egyéb készülékeken sem néznek televíziós adásokat, legfeljebb laptopon, hiszen sokaknak az az egyetlen képernyős forrásuk az okostelefonjuk mellett.

A kérdés mégis adja magát: ha nem a televíziós adások előtt ülnek, mégis milyen alternatívát választottak helyette a fiatalok?

A hétköznapjainkba jó néhány éve begyűrűző, majd a koronavírus-járvány alatt teret nyert trendekből kiindulva a válasz is elég kézenfekvő: a legtöbben streaming-szolgáltatásokkal váltották ki a reklámokkal teli televíziós szolgáltatást. A televíziók eladása pedig azért nem zuhant be látványosan, mert ezeknek a szolgáltatóknak az eléréséhez, és a minél élvezetesebb felhasználói élmény érdekében hatalmas a kereslet az okostévék iránt.

„A kutatásban részt vevő, televíziós előfizetéssel nem rendelkező alanyok 59 százaléka rendelkezik okostelevízióval. Ez egy rendkívül magas arány” - hívta fel a figyelmet Zoltán, aki azt is fontosnak tartotta kiemelni, hogy a legtöbben azért nem fizetnek elő a hétköznapi televíziós adásokra, mert úgy gondolják, nincs normális műsor a tévében, időpocsékolásnak vélik, vagy más módon néznek műsorokat. A legkevesebb arányban hivatkoztak költözésre vagy gyereknevelés miatti időhiányra, mint kifogásra. Az egyik legsarkalatosabb érv pedig a következő volt:
„Unom, hogy több reklámot nézek, mint műsort, és ezért még fizetek is.”

Aki mégis a televízió mellett marad, az főként vígjátékokat vagy történelmi filmeket, sportot és valóságshow-t néz, míg a streaming-platformot választók többnyire drámákat, fantasztikus, sci-fi, illetve animációs műsorokat. Sorozatok terén előbbiek A mi kis falunk és az Agymenők című szériákhoz hasonló, míg utóbbiak a Sherlock és Wednesday című sorozatokra hajazó műsorokat követik.

A felmérés során azt is vizsgálta az NRC csapata, hogy aki nem néz televíziót, illetve a fiatalok körében másfajta alternatívát sem választ helyette, az mivel tölti az idejét. Negyven éves kor fölött a többség a természetjárást, városnézést, éttermi és wellness kiruccanásokat jelölte meg, valamint szívesen hallgatott rádiót, CD-t, vagy akár internetes podcast-et. Életmódjukra jellemző volt a korán kelés és a sok munka. A fiatalok életmódja bár zárkózottabbnak bizonyult, kiderült, hogy hajlamosak a sportolást választani egyéb elfoglaltságnak, ugyanakkor arra is fény derült, hogy időbeosztási gondokkal küzdenek. Ennek az is oka lehet, hogy ők továbbra is a képernyők rabjai: ha egyeseket nem is a tévék vagy streaming-szolgáltatók, már önmagában az okostelefonok és tabletek nyújtotta digitális világ kizökkent a valóságból, miközben elmúlik felettük az idő.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!