„A hír műfaja sokkal érzelmesebb, mint azt elsőre egy kívülálló gondolná” - kezdte Szalai Vivien. „Amellett, hogy választ kell adnia az alapvető mi, kivel, mikor, hol és hogyan történt kérdésekre, ahhoz, hogy megragadja és fenntartsa a néző figyelmét, különböző eszközökkel, hanghatásokkal, képekkel, megszólalásokkal az érzékekre és az érzelmekre kell hatnia, hogy a néző azonosulni tudjon a látottakkal és az elmondottakkal. Ennek folytán egy hír alapvetően kétfajta érzelmet válthat ki a nézőben: hogy a látottak akár vele is megtörténhetnek, avagy semmiképp se történjen velük hasonló” - fejtette ki egy megkapó hírműsor lényegét az egyik legnagyobb hazai kereskedelmi csatorna hírigazgatója. Hozzátette: a megszólalók személye is nagyon fontos. Míg bizonyos kérdésekben egy szakértői megszólalás emeli az adott riport súlyát, a legtöbbször az átlag nézőnek közérthetőbb, ezáltal hitelesebb egy falu- vagy városbeli alany, akinek a mondandóját jobban megérti az, aki a képernyő előtt ül. Hogy melyiket nézik meg jobban, az a riport témájától függ.

„Amikor 2016-ban igazgató lettem, az első értekezleten elmondtam, hogy a híreket nem magunknak készítjük, hanem annak a több 100 ezer nézőnek, akik minket választanak. A nézettségi adatok elemzését követően kitettem egy fotót a szerkesztőségben, hogy kinek is szól a Tények. Egy vidéki, 60 pluszos hölgyről nyomtatta ki egy fotót és azt mondtam a kollégáknak, hogy őrá gondoljanak, amikor a hírműsort gyártják. Egy értékmérő van, az pedig a néző. Akkor végezzük jól a dolgunkat, ha a néző igényeit szolgáljuk ki. Miután 755 ezer ember rendszeresen minket választ, úgy hiszem, jól csináljuk, amit csinálunk”- szögezte le Szalai Vivien. Hozzátette, a hírgyártásban egy szigorú brief-et, vagyis adástervet követnek. Az első 20 percben bűnügyi híreket közölnek, azokat a személyes, emberi történetek követik, majd egy rövid külföldi blokk után belpolitika, aztán bulvár, végül az olyan könnyedebb témák következnek, mint a kisállatokkal, szexualitást érintő kérdésekkel kapcsolatos riportok.

„Minden nap végigvesszük, hogy az előző esti adásban melyek voltak a legnépszerűbb témák. Hogy a nézőket mi tartotta a képernyő előtt, mikor kapcsoltak el. A magyar nézőt leginkább a mikrokörnyezete érdekli, éppen ezért külföldi hírekből nem közlünk sokat, azokból is főként olyanokat, amelyek valamilyen formában hazánkat is érintik. Jól meg kell válogatnunk a híreket, ugyanis ha nem tesszük, lehet, hogy legközelebb ide sem kapcsolnak. Nagyon jó példák erre a különböző bűnügyi riportok. A gyengék és az állatok ellen elkövetett bűncselekmények, a pedofília például már a többség ingerküszöbe fölött van, így ha hasonló híreket részletezünk, a néző elkapcsol” - árulta el a szakember.

Szalai Vivien a TV2 Tények Plus kapcsán elárulta, hogy az valójában a Tények egy kiterjesztett változata. A híradóban közölt rövid riportok közül többet is a Tények Plus-ban szoktak bővebben kifejteni.

„Ezt én találtam ki, de valójában a kényszer is szülte. A hírműsor 45 percnél nem lehet hosszabb, ám a Tények régen másfél órás volt. Miután három éve a hírműsoraink hozzák a legstabilabb nézettséget, fontos volt, hogy abban a másfél órában híreket adjunk. Így megalkottuk a Tények Plus-t, a Tényekre nagymértékben épülő magazinműsort. Bizonyos témákat ebben a műsorban jobban kifejtünk, és a műsorvezetők sem változnak. A Tények mint brand is erős volt, ezért nem adtunk a műsornak másik fantázianevet.”

A hírműsorok arculatához természetesen a műsorvezetők is hozzátartoznak, így a beszélgetés során ezen a ponton adta magát a kérdés, hogy a csatornánál vajon mennyire használják a hírolvasók arcát más műfajokban. Vajon erősíti vagy gyengíti a hírműsor hitelét, ha annak műsorvezetői később egy zenés táncos műsorban tűnnek fel a csatornán?

„A hírolvasókat esetlegesen érintő, hírműsoron kívüli szerepléseket minden esetben megbeszéljük a marketingvezetővel és megszűrjük, hogy mely egyéb megjelenéseket ítéljük támogatónak. Az olyan magánéleti híreket, mint eljegyzés, gyerekvállalás vagy szakítás, engedni szoktuk, hogy megjelenjenek bizonyos magazinok hasábjain vagy akár címlapjain, hiszen a hírolvasók is emberek, ennek a bemutatása egyáltalán nem probléma. A Mokka című beszélgetős műsorunk például egy kevésbé kötött, szórakoztató műsor, amelynek óriási nézettsége van. A kettő műsor egymást támogatja, egymás arcait építi, így a hírolvasók szereplése a Mokkában bizonyos magánéleti kérdésekben abszolút megengedett. A reklámfelkérésektől sem zárkózunk el, de azokat is nagyon megválogatjuk” - mondta Szalai.

Teljes lefedettség

Szalai Vivient a TV2 új streaming-felületéről is kérdezte Radnai Péter. Mint ismert, a csatorna április elején jelentette be, hogy a konkurens RTL után ők is elindítják saját platformjukat. A híradások online közvetítése is felmerült, azonban Szalai szerint ennek egyelőre nem érzik szükségét, ugyanis jelenlegi portfóliójuk teljesen lefedi a különböző korosztályok közönségét.

„A Tények főként az idősebb, vidéki korosztálynak szólnak, ezzel szemben a Tények Pus a nagyvárosi és vidéki, kicsit fiatalabb korosztály figyelmét ragadja meg. A Mokka a fővárosi 40-esek műsora, míg a tv2.hu a 20-as, 30-as korosztály igényeit szolgálja ki. Amikor minden recseg ropog körülöttünk, világjárvány dúl és a szomszédunkban háború, az emberek az állandóságot keresik, amit nálunk megkapnak. Ez pedig egy nagyon nagy érték. Bármilyen kontextusban is beszélnek ma a Tényekről, az mindenképpen erősíti a karakterünket, hiszen a bázisunk már kialakult, ezek az emberek pedig pontosan tudják, milyen műsorra számíthatnak. A nézőbázis megtartása ma már óriási bravúr. Aki pedig nem akarja, az ne nézze.”

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!