Sikerre vagy bukásra ítélik a „magyar Netflix” modellt?

Sikerre vagy bukásra ítélik a „magyar Netflix” modellt?
Pár hete megjelent az első olyan magyarországi VOD (video on demand) szolgáltatás, ami a világsikerű külföldi modelleket (Hulu, Netflix) ülteti hazai környezetbe. Ám még mindig joggal merül fel a kérdés, hogy a technológiának nálunk van-e létjogosultsága.

Amint az internet befészkeli magát egy új platformra, várható, hogy előbb-utóbb az új megoldás újabb adatszivárgási ügyeket is szül, ahogy erre az okos TV-k példája újfent rá is mutatott. Mint november végén az Egyesült Királyságban kiderült, az LG néhány Smart televíziója megfigyelte a nézői szokásokat és jelentett róluk a gyárnak még akkor is, ha a felhasználó kikapcsolta ezt az opciót. Ami szinte apróságnak tűnhet amellett, hogy az adott okostévék a készülékre kapcsolt USB-s merevlemezekről a médiafájlok neveit is elküldték. A jókora port kavaró felfedezésre egy DoctorBeet néven futó brit blogger jött rá. A gyártó az ügy kapcsán azóta itthon is kiadott egy közleményt, amiben jelezték, hogy a megállapítás ugyan igaz, de a kérdéses információkat a szervereik nem tárolták és haladéktalanul kiadnak egy szoftverfrissítést is, ami le fog állítani mindennemű adatszivárgást. Így felszámolják az USB-s malőrt is, ami egyébként csupán annak köszönhető, hogy a TV-kben bent maradt egy fejlesztés alatt álló, de meg nem valósult funkció is – derül ki a cég közleményéből. Ez az ügy épp akkor görget akadályokat az online TV-s szolgáltatások elfogadása elé, amikor itthon ezek egyik ága, a Video-On-Demand (VOD) egyébként kisebb áttörés előtt áll.

Illegális csatornák árnyékában

A Magyar Telekom Nyrt. ugyanis elindította a MoziKlub szolgáltatását, ami már hasonló modellben működik, mint a Netflixhez vagy a Huluhoz hasonló külföldi óriások. Vagyis nem kell filmenként fizetni, hanem helyette egy 1500 forintos havidíjért lehet hozzáférni a kínálatukhoz, ami egyelőre 60 filmből áll. Mindez persze igen szerény, hisz a Netflixnél 7.99 dollárért (átszámítva 1750 forint, de persze egészen más jövedelmi viszonyok mellett) egy hónapig több mint 75 ezer (!) címhez lehet hozzáférni. Igaz a magyar verzióban a kínálat folyamatosan bővül, és a második hónapban már sorozatok is bekerülnek a repertoárba, és a kipróbálás idejére jelentősen olcsóbb a magyar szolgáltatás. Mint megkeresésünkre elmondták, a Telekom tervei szerint a MoziKlub jövőre már PC-, laptop-, tablet- és okostelefon-képernyőn is elérhető lesz méghozzá bárkinek, akár Telekom előfizetés nélkül is.

A következő hónapok majd eldöntik, hogy a kezdeményezés egyáltalán sikerbe tud-e fordulni, mindenesetre joggal merül fel a kérdés: az illegális csatornákkal szemben fel tudják-e húzni a kesztyűt a fizetős megoldások? Különösen, hogy a legújabb filmek ingyenes megtekintéséhez most már töltögetni se kell: pár percnyi keresés és néhány kattintás után azonnal megnézhetőek akár a pár hónappal ezelőtt bemutatott mozifilmek is, persze illegális forrásból. A valós idejű médiaközvetítést vagyis a „streaming”-et ugyanis már nem csak a legális források használják, ám egy ilyen letöltögetés (pontosabban online filmnézés) kevés átlagembernek okoz lelkifurdalást. Mi több, egy-egy ilyen illegális oldal már a minőségre is figyel, nem kézi-kamerákkal moziteremben felvett rossz minőséget, hanem egészen elfogadható, sokszor DVD felbontású és magyar szinkronos anyagokat töltenek fel, ami egy 82-106 centis lapostévén is élvezhető (és persze ingyenes) moziélményt ad…

Ráadásul ami a törvényes, fizetős lehetőségek iránti érdeklődést illeti, az idei Internet Hungary-n még ijesztő számok hangzottak el: eszerint az egyik nagy hazai szolgáltatónál a 330 ezer előfizetőből csupán 50-60 ezren veszik igénybe a VOD-ot, de ők is főleg akkor, ha ez nem jár plusz kiadással. A ténylegesen fizető ügyfelek száma a statisztikai hibahatárt sem íri el, monda el nyilvánosan az egyik nagy kábelszolgáltató vezető munkatársa.

Remények

Ám akármennyire is utópiának tűnik a Video-On-Demand hazai térnyerése, egyre több kutatás igyekszik meggyőzni minket a siker valószínűségéről. Ezekhez sorakozik fel a Gemius nemrég megjelent tanulmánya is, ami Közép-Kelet-Európában a technológia fokozódó népszerűségével számol, felhívva rá a figyelmet, hogy ehhez azonban a szolgáltatóknak a vonzó ajánlat, a felhasználóbarát fizetési modell és az alacsony ár megfelelő kombinációjával kell előállniuk. Főleg utóbbira érdemes figyelni ebben a térségben, mivel a vásárlók rendkívül árérzékenyek, különös tekintettel arra hogy az illegális letöltés széles körben elterjedt és egyre kevesebb szakismeret kell hozzá. (Az illegális streaming oldalak használata, ha lehet, még a Youtube.com-nál is egyszerűbb.)

De a hazai szereplők is bizakodóak, amire a lassú, de folyamatos növekedés ad okot. A UPC-nél például úgy látták jelentős fordulópontot jelentett, hogy az összes hollywood-i stúdió tartalma elérhető lett a VoD rendszerükben, a UPC Videótárban. „A fogyasztók többsége számára pedig előnyt jelent, hogy könnyen és jó minőségben, egyszerűen, a TV távkapcsolójával érhetnek el bármikor, várakozás nélkül tetszés szerinti magyar nyelvű tartalmat” – elemezték a helyzetet a szolgáltatónál, ahol azonban hozzátették, hogy a számításaik szerint mindig is lesz egy réteg, akiket képtelenség lesz elcsábítani az illegális oldalak mögül. Igaz a UPC-nél egy akciós DVD árának egyharmadáért is meg lehet már nézni pár régebbi filmslágert, méghozzá teljesen legálisan.

A Telekomnál is pozitívan látják a jövőt, mivel Magyarországon egyre nagyobb a kereslet a minőségi, egész estés, reklámmentes filmek iránt, a fogyasztóknak pedig folyamatosan növekvő hányada választja tudatosan, mit, mikor, milyen eszközön szeretne megnézni. Ők pedig ezt a diverzifikálódó igényt igyekeznek kiszolgálni.

Devecsai János

 

Most induló cikk-sorozatunkban ennek az egyelőre embrióállapotban lévő, de a jelek szerint mégis csak komoly jövő elé néző piacnak a kilátásait és jelenlegi állapotát fogjuk elemezni és átnézni.

Új magyar online tévészolgáltatás indul, visszanézhető filmekkel

A Telenor Magyarország gyakorlatilag a kábelszolgáltatóknak is konkurenciát ad azzal, hogy MyTV néven saját televíziós streaming szolgáltatást indított. A 14 csatorna élő tévéműsorát, és a közel kétezer órányi visszanézhető adást, mozifilmet és sorozatot a számítógép mellett laptopról, táblagépről és okostelefonról is el lehet majd érni. Sőt, már a smart TV alkalmazás fejlesztése is felmerült. A szolgáltatást a Telenor ügyfelei február 28-ig ingyen próbálhatják ki.

Későbbi írásainkban minderről, és az ennek kapcsán éledező trendről bővebben is írunk majd.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Devecsai János

Szabadúszó újságíró