A Reboot Hungary dupla adásának első felében podcast készítők mutatták be, miért kezdtek bele online audio műsorok készítésébe. A beszélgetést Csermely Ákos vezette. 

A két részes beszélgetést, valamint a kutatás videóit az írás után, alább megtalálja. 
Csepelyi Adrienn a WMN.hu-n a Popfilter podcastot vezeti, ami 2017-ben hagyományos rádióműsorként indult. Ez akkoriban délután 3-4 között került adásban, és alapvetően egy 60 év feletti célcsoporthoz szólt, popkulturális elemző témában. A műsor témái egyre kitágultak, és amikor 2019-ben a WMN.hu-ra váltott, ott kissé átalakítva vitte tovább a műsort.

A podcast forma előnye, hogy nincsenek megszakítások, hírek így alaposabban lehet a témákat körbejárni. A WMN-nél is több podcast van már, és egyre nagyobb is ezekre az igény. Adásonként 6 ezer hallgatója van egy-egy műsornak, és ez folyamatosan növekszik.

A Marquard Média a print magazinok piacán erős médiaszereplő. Zubor Rozi az ÉvaMagazin.hu főszerkesztője már korán megismerte a podcastokat, hiszen Mesélj Anyukám néven indított mesepodcastja. Ez volt az első anyukás podcast Magyarországon. Emellett a Micsoda nők voltak podcastban híres nők életét mutatjuk be. A Mesélj Anyukám 3-4 ezer hallgatót vonz, a Micsoda nők voltak néhány héttel a kezdés után 2-3 ezer hallgatót ér el.

2018-ban kezdték tervezni a podcastokat a Glamournál – mondta el Horváth Gergő, a lap főszerkesztő-helyettese. 2020-ban a koronavírus járvány miatti lezárások után másfél héttel a már kialakított koncepció alapján indult el a Glamour Talks. Nemrég tekintették át, hogy az elmúlt időszak változásai milyen hatással voltak a tartalmak, és továbbra is úgy látják, hogy a podcast egy fontos terület. Egyelőre nyári szüntet tartanak, de ősszel új tartalommal térnek vissza. Az adások alapvetően beszélgetések, interjúk – a bezártság például egy fontos téma volt. A legtöbb adással 2-5 ezer hallgatót értek el.

A podcastokat nem csak szerkesztőségek tuják előállítani – ezt ismerte fel Román Balázs, a Betone Stúdió vezetője. 2019 tavaszán indultak el, és a magyar nyelvű on-demand podcast felépítése volt a céljuk. Nem igazán volt ekkor még magyar nyelvű tartalom, olyan műsorokat akartak létrehozni, amelyekkel tömegeket lehet elérni. Az elmúlt két év alatt tíz műsort hoztak létre, a legnépszerűbb a Lapozz, a Felforgatók, az Egyszer lent, a Re-business. Emellett több márkázott, brandekhez köthető műsorok van.

Az egyes podacstok hallgatottságának mérése nem olyan egyértelmű – fejtette ki Román Balázs. Hiszen minden egyes podcastnál azt látják, hogy az első adást hallgatják a legtöbben – ezek ugyanis a legrégebbiek. A műsorok esetében az összes letöltés számát nézik, ez a Lapozz esetében 800 ezer, és hamarosan elérik az 1 milliót. A másik fontos mutatószám az egyedi hallgatók száma, a Lapozz a 99-re! esetében 400-500 ezer között van ez a szám. Emellett még az is fontos, hogy mennyien hallgatják az adott műsort – legyen az bármely epizód. A Lapozz példájánál maradva ez 20 ezer fő.

A műsorok közül nem mind folyamatos: nem hetente, akár csak havonta jelentkezik, illetve vannak nyári szünetek. Azok az igazán jó műsorok, amiket ilyen szünetekben is hallgatnak. Van olyan műsorok, ami új epizód nélkül is elér egy hét alatt 10 ezer hallgatót.

Szigeti Péter, a 24.hu lapigazgatója elmondta, hogy a Central Médiacsoporton belül vezető szerepet töltöttek be a podcastok bevezetésében, hiszen 2019 második fele óta gyártanak ilyeneket. A fő motiváció a kísérletezés és az innováció volt.

Nagy híroldalként másodlagos tevékenységként tekintették a podcastokat, nem gondolták, hogy ennyire gyorsan ilyen fontos szerepet töltenek majd be ezek. Ebben azonban biztosan jelentős szerepe volt a koronavírus járványnak is.

A 24.hu-nál úgy gondolták, hogy nem lehet egyetlen podcasttal elindul, több műsor kell annak eldöntéséhez, hogy hogyan tud ez a forma működni. A 4-5 kezdeti témából néhány kikopott, de a Tangó és Kes 80-as és 90-es évek történeteit feldolgozó podcast, illetve a Ziccer nevű focis podcast. A foci eb kapcsán napi elemző podcastot is elindították, amit egy paywall mögött lehet elérni.

A hallgatottság mérése a 24.hu esetében kissé más: ők is látják, hogy elnyújtva jelentkezik egy-egy epizód hallgatottság, de mivel a nagy elérésű címlapon jelennek meg, sokan kvázi cikként fogyasztják, azaz akkor jelentkezik a hallgatottság nagy része, amikor megjelenik az anyag.

A Ziccer adásait nagyobb események után 80-100 ezren is meghallgatják, a legtöbben eddig egy Gerendai Károllyal készült Filéző epizódot hallgattak, 100 ezernél többen is. Szigeti Péter Reklámszünet média szakmai podcastja 3-4 ezer hallgatót vonz.

A podcastok terjedését az is kellett, hogy mára szinte mindenkinek van már jó minőségű okostelefonja, a gyors 4G-s internet is szinte mindenhol elérhető, a tartalom is egyre bővült. A podcastokat alapvetően okostelefonon és utazás közben hallgatják az emberek. Ezzel együtt egyre többen szoknak át on-demand tartalomfogyasztásra: aki tévé helyet inkább streaminget néz, az a rádió helyett is nagyobb eséllyel fog podcastot fogyasztani.

A podcastok esetében az is különbség, hogy sokkal tudatosabban és láthatóbban vannak jelen a műsorok és vezetőik az online csatornákon. Egy-egy podcast a saját brandjét és közösségét építi. Zubor Rozi elmondta például, hogy van egy közel 4 ezer fős Insta csatornájuk is, ahol közvetlenül lehet a követőkkel kommunikálni, de például a műsorokat követően itt is folytatják a beszélgetést.

A WMN-nél egy-egy epizódhoz kapcsolódik egy cikk, ami a beszélgetés kivonatát tartalmazza. Emellett a közösségi médiában is megjelennek, van Insta story és fénykép is – mondta el Csepelyi Adrienn. Fontos minél több felületen megmutatni, hogy új rész van, és ez tudja a legtöbb hallgatót vonzani.

A hallgatók és olvasók igényeit nem érdemes azonban mindenben követni: sokan kérik, hogy az adásokat YouTube-re is töltsék fel. Hasznosabb lehet azonban a fogyasztókat a saját médiafelületekhez kötni, a podcastok követésére buzdítani.

Szigeti Péter arra hozott példát, hogyan lehet személyesen is kapcsolatot építeni: a Tangó és Kes sétákat is szervez híres fővárosi bűncselekmények helyszíneire, de szerveznek közönségtalálkozóval összekötött felvételeket is. Ez természetesen csak egy kis részét mozgatja meg a hallgatóknak, de nagyban segít a márka ismertség és az elköteleződés növelésében.

A Vezess.hu esetében viszont úgy látták, hogy érdemes élő felvételt videós tartalommal feltölteni, mert ezt keresi jobban a célcsoport. De másodfelhasználásban ezt is fel lehet használni podcastban.

A YouTube esetében nem csak a videós tartalmakra lehet ideális: a WMN.hu esetében az Elviszlek magammal jelentős elérést ért itt el, a korábbi podcastokat pedig egy statikus képpel kitéve is akár százezres „megtekintést” tudtak beszélgetések elérni.

A Betone-nál kezdetek óta stratégiai cél volt, hogy nem használják a YouTube-ot promóción kívül. Ennek fő oka, hogy a saját podcast tartalmakat monetizálják, és a YouTube alapvetően egy elveszett hallgatás ebből a szempontból. Ennek kapcsán a legérdekesebb, hogy a magyar piacon egyre többen készítenek alapvetően tévés műsorokat YouTube-re, amit aztán podcastnak hívnak. Ennek talán legismertebb példája Román Balázs szerint Friderikusz Sándor új műsora. Ez komoly erőforrással berendezett stúdióban, profi módszerekkel készült beszélgetés. Nagyon izgalmas kérdés, hogy ennek milyen hatása lesz a magyar fogyasztók podcast fogyasztására, és hogy mit is gondolnak erről a formátumról.

A podcastok gyártása kapcsán két fő irány látszik: vannak az olyan beszélgetések, műsorok, amik a tévés és rádiós profi módszertannal készítenek tartalmat. A másik irány, amikor egy-egy téma iránt elkötelezett emberek, sokszor újságírók olyan beszélgetéseket készítenek, amik őket, és követőiket, rajongóikat is kiemelten érdekelnek. A tapasztalat pedig az mutatja, hogy az elkötelezett műsorvezetők akár niche témák iránt is fel tudják kelteni az érdeklődést.

A 24.hu-nál alapvetően 2 heti podcastokat készítenek, de a Ziccer esetében a Bajnokok Ligája köreihez is kötik ezeket. A téma erősen befolyásolja, hogy miről és mennyi műsort lehet készíteni. Bár vannak olyan podcastokat, amik 3 órán át is fenn tudják tartani a figyelmet, átlagosan azonban 30-45 percnél nem érdemes hosszabb műsorokat készíteni. A hosszúság is sokban függ a témától: a futóknak készülő műsoroknál a 1,5 óra is beleférhet.

A podcast fő előnye, hogy könnyű onnan folytatni, ahol abbahagyja a hallgató. Csepelyi Adrienn szerint nem kell félni a 70 perc feletti beszélgetéstől sem. Az interjúk sajátossága, hogy sokszor félóra után kezd igazán izgalmassá válni, ez után lehet kibontani.

A podcast azért is érdekes, mert akár amatőr módszerrel készítve is lehet érdekes és eljuthat az emberekhez. A legfontosabb az eléréshez a rendszeresség, ami miatt könnyebb megtalálni, és kötődni hozzá. Magyarországon egyelőre azonban szinte csak interjúból állnak a podcastok, lenne még lehetőség más típusú műsorokra is, ami segíthet többek bevonására hallgatóként. (A dupla adás II. részének összefoglalóját itt olvashatod: KLIKK, VALAMINT a videót az első rész alá ágyaztuk be.)

I. rész:

II. rész.

Az IAB Hungary és az NRC közös kutatásának bemutatója:

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!