PR nélkül nincs marketing? Így látja a piacot egy Z-generációs munkavállaló

PR nélkül nincs marketing? Így látja a piacot egy Z-generációs munkavállaló
A PR és a marketing kapcsolatáról beszélt a saját tapasztalatai és meglátásai alapján a 25. Internet Hungary konferencián Károly Róbert PR és marketing tanácsadó. A vállalkozó az újgenerációs PR-ról is szót ejtett.

A digitális lehetőségek robbanásszerű fejlődésével és a mesterséges intelligencia egyre nagyobb térnyelésével, nem mellesleg a munkaerőpiacon már jelen lévő Z-generációsok változó attitűdjével a PR szakmában elkerülhetetlenül létrejött az újgenerációs PR fogalma. Erről tartott előadást a vállalkozóként tevékenykedő PR és marketing tanácsadó, Károly Róbert, aki maga is a Zoomerek közé tartozik. Mielőtt azonban rátért volna az újgenerációs PR kihívásaira, először fontosnak tartotta lefektetni a PR szakma alapjait és annak eddigi szakaszait, valamint a PR marketinggel való kapcsolatát.

"A 2000-es évek előtt a hagyományos médiában az egyirányú kommunikáció volt domináns, majd az online média megjelenésével szélesebb lett a skála, sok ember sok másikhoz jutott el, ami teret adott a PR-nak. Jelenleg a harmadik és negyedik fázis között vagyunk. A harmadik a közösségi média megjelenése volt, valamint hogy elkezdett dominánssá válni. A negyedik a mesterséges intelligencia (MI) és a big data korszaka lesz, efelé haladunk most. A PR szakmában kezdetlegesen már használják az MI-t" - mutatott rá Károly Róbert, aki a PR és a marketing területét összehasonlítva kiemelte, hogy míg előbbi a bizalomépítésről, utóbbi az eladásról szól.

"A PR nyilvános kapcsolatokat, kommunikációs lehetőségeket tartalmaz, míg a marketing célja a profitorientált üzletelés. A PR során hírnevet, bizalmat építünk, míg a marketing felhívja a figyelmet, vásárlásra ösztönöz és szabályozza a kereskedelmet. A PR egy szervezet vagy személy és a környezet között, míg a marketing eladó és vevő között teremt kapcsolatot. A PR összetett szakma, amely komplex tudást, marketinges, gazdasági, sőt bölcsészettudományi ismereteket igényel, míg a marketing egy jobban definiálható szakterület" - fejtette ki a vállalkozó.

Egy saját kutatásában Károly több PR szakembert megkérdezett arról, hogy szerintük mely területek sorolhatók a saját szakterületükhöz, illetve a marketinghez. A válaszok alapján a reklámot és a hírlevelet egyértelműen, az influenszerekkel folytatott együttműködéseket a termékeladások priorizálása miatt pedig inkább a marketinghez sorolták, a külső és közösségi kommunikációt a két terület határára helyezték, a rendezvényszervezői, blog és vlog alapú tartalomgyártással kapcsolatos, belső- és kríziskommunikációs, valamint egyes CSR-feladatokat, illetve a hírnévmenedzsmentet pedig a PR-szakmához kapcsolták.

"A PR-t sokan egybemossák a sajtóval, tévesen. Igaz, hogy a sajtókommunikáció javarészt PR, de nem csak abból áll. A fizetett sajtómegjelenések lehetnek marketing alapúak is. A kategorizálást végső soron az segíti, hogy mi a tartalom. Itt jön képbe az újgenerációs PR, amikor azt már nem az igénybe vett kommunikációs eszközök alapján határozzuk meg, hanem aszerint, hogy az adott eszközt mire használjuk. A reklámtartalmú sajtómegjelenés például marketing célú, ezzel ellentétben egy márka jó hírnevének megteremtésére épülő sajtómegjelenés már PR. Az ugyanis csak egy dolog, hogy egy jó reklámmal a marketing húzza be a vásárlókat, ám azok a vásárlók csak akkor fognak venni is valamit, ha bizalommal tudnak fordulni a termékhez. Ez a PR feladata" - magyarázta Károly Róbert, hozzátéve, hogy egy PR-tevékenység során arra érdemes igazán fókuszálni, hogy mi a cél, azt ugyanis nem biztos, hogy csak a sajtón keresztül lehet elérni. "Egy jó PR-kampány érdekeltté teszi a fogyasztót az adott témában, személyben, termékben annyira, hogy aztán maga nézzen annak utána. Ez alapulhat jó véleményeken és értékeléseken, szájhagyományon is. A lényeg, hogy a végén kinek hisszük el, hogy amit állít, az igaz? Olyannak, akinek már van hitele" - hívta fel a figyelmet a szakértő. Kiemelte továbbá, hogy a jelenlegi PR-szakemberek és az oktatás feladata, hogy ezzel a megközelítéssel megágyazzanak a jövő szakembereinek, akik élen járhatnak majd az újgenerációs PR területén, ehhez azonban az kell, hogy egyre több mindenhez értsenek.

"Jelenleg vannak olyan egyetemi kereskedelem és marketing szakok, ahol a tananyagban egyáltalán nem szerepel a PR annak ellenére, hogy a kettő összefügg egymással. Többek között ennek a kiküszöbölése is fontos ahhoz, hogy megjelenjenek a piacon az újgenerációs PR-szakemberek" - zárta a beszédét Károly Róbert PR és marketing tanácsadó.

 

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!