Nyomtatott újság startupoknak - a digitális gazdaságot is jobb kézben tartani

Nyomtatott újság startupoknak - a digitális gazdaságot is jobb kézben tartani
A szakmai kiadványok egyre nagyobb szerepet kapnak a magyar médiapiacon Simon Krisztián, a Marketing&Media és a most induló StartUP! főszerkesztője szerint. A speciális kiadványoknak meg tudják találni nem csak az olvasókat, hanem a téma iránt elkötelezett, őket megszólítani igyekvő vállalatokat és hirdetőket is. Interjúnkból az is kiderül, hogy a print vagy az online felület fontosabb a bevételek biztosítása szempontjából.

- Az elmúlt napokban indult a Qubit.hu, és jelentették be a Politis.hu-t. Miért pont most indítottatok ti is egy új kiadványt?
- Már régóta tervezetük ennek a lapnak az elindítását. Azért gondoltuk, hogy fontos egy ilyen magazin, mert kialakulóban van egy új vállalkozói ökoszisztéma, ami egy egyre erősödő hullámot gerjeszt. Mi ezt szeretnénk kiadóként meglovagolni. Úgy gondoljuk, hogy a ma még körülbelül 300 startupból és néhány ezer emberből egy teljesen új vállalkozói réteg fog kialakulni. Abban hiszünk, hogy néhány év múlva ez már több ezer céget és több tízezer embert jelenthet. Azt látjuk, hogy a startupokat gründoló fiatalok éhesek a sikerre, mernek álmodni és meg van a tehetségük hozzá, hogy meg is valósítsák az ötleteiket. Most ráadásul kiválóak is ehhez a piaci és gazdasági körülmények: ott vannak az uniós támogatások, az akcelerátor és inkubátor programok. Egy teljesen új minőségű vállalkozói réteg jöhet létre, és mi szeretnénk a startup kultúra világáról tudósítani: a sikerekről és a kudarcokról is. A fő küldetésünk az lesz, hogy megértsük a cégek az üzleti modelljeit, stratégiáit, és segítsünk nekik információkkal, tippekkel, hogy hogyan lehet ezen a piacon boldogulni, milyen nemzetközi trendek vannak, ebből miket lehet Magyarországon is adaptálni.

- Több blog is indult már a strartupokkal kapcsolatban, de például a Forbes is kiemelten foglalkozik a velük, mennyire érdemes ezen a területen egy nyomtatott magazint indítani?
- A Forbes a világon mindenütt egy üzleti magazin, és nem startup központú újság. Annak nagyon örülünk, hogy ők is foglalkoznak a témával. Mi azonban nem csak mellékesen írunk, foglalkozunk a startupokról, hanem csakis velük és az ő környezetükkel foglalkozunk. Kiemelten fontosnak tartom azt is, hogy egy print kiadvánnyal jelenünk meg. Mi a Marketing&Media kapcsán is azt látjuk, hogy egy speciális, b2b piacon, egyedi tartalommal működő lap igenis működőképes. A lap 20 éves történettel rendelkezik, és 2009 óta adja ki a cégünk – tulajdonképpen mi is egy startupként indultunk. A magyar médiapiac viharverete időket él meg, de pontosan az ilyen szakmai kiadványok lehetnek ilyenkor életképesek. Azt is érdemes végiggondolni, hogy a digitális és technológiai világban nem csak a TechCrunch létezik, hanem helye van a jól működő nyomtatott magazinnak is, elég itt a Wired-re gondolni. Bár valószínűleg 10-ből 8-an azt mondanák, hogy nem éri meg print lapot indítani, nekünk meg van ehhez a szükséges tapasztalatunk, szerkezetünk, üzleti modellünk, amivel hatékonyan, gazdaságosan és fenntartható módon tudjuk működtetni. Ennek része, hogy több lábon állunk, tehát online és a Facebookon is erőteljesen jelen vagyunk, és ezek is pénzt termelő lábak, amik egymást erősítik. Mi mindig abban gondolkodtunk, hogy egy-egy brand-hez minél több termék kapcsolódjon. Bár kétségtelen, hogy a printben a mai napig magasabb hirdetési bevételt lehet elérni, az online felületen is eredményesen tudtunk eddig is működni. 20 éve vagyok újságíró, és úgy látom, hogy nem szabad félni a kihívásoktól: a rizikót vállalni kell, bele kell vágni!

- A médiapiacon üzletileg eredményesebb lehet kisebb, de jól körülhatárolható célközönségnek tartalmat előállítani, mint a tömegmédiumok?
- Valamilyen szegmenset speciális tartalommal jól megcélzó lapok családi vagy kisvállalkozásokként kiválóan működhetnek. Az ilyen kiadók, amik a kutyákkal, az ételekkel, vagy bármivel foglalkozhatnak önkizsákmányoló módon, de nyereségesen működnek. Én az látom a piacon, hogy az ilyen specializált cégek a turbulens médiapiacon stabilabban tudnak működni. Mi is egy kis kiadó vagyunk, a Marketing&Media mellett eddig a Brandmánia tévéműsort készítettük, és ez egészül ki a StartUP! kiadvánnyal. Az új lap indítása azért is fontos, hogy ösztönözzön és motiváljon minket, hogy ne fásuljunk bele még véletlenül se abba, amit csinálunk és egyébként szeretünk.

- Milyen hirdetőknek lehet érdekes egy startupoknak szóló lapban és honlapon hirdetni, elég nagy ez a piac, hogy felkeltse a cégek figyelmét?
- Egyelőre több az edző, mint a játékos a hazai startup piacon. Az egyelőre 300-400 startup száma szerintünk gyorsan nőni fog, és több tízezer embert érint majd ez a terület. Egyre több befektető figyelmét keltik fel a startupok, még olyan cégekét is, amikről kevesen gondolták volna korábban. A RTL-Klub számos műsorát is értékesítő R-Time nem rég jelentette be, hogy R-Time Ventures néven média ugródeszka szeretne lenni startupk cégére. A média nyitni fog ebbe az irányba, akár befektetőként, akár tulajdonosként. A RAS és a Central Médiacsoport is több területen jelen van már a startupok világában. De sokkal szélesebb a kör, például a fintechek kapcsán hiszünk abban, hogy számos bank is a partnerünk lehet. A telekommunikációs cégek is sorra jelentik be inkubációs programjaikat, és nagyon aktívak a piacon. Ennél talán meglepőbb, de az FMCG cégek figyelme is a startupok felé fordult: a Nestlének vagy a Henkelnek is ma már saját inkubátorprogramja van. A merev nagyvállalatok nem tudják felvenni az Y és Z generáció fiataljait, viszont az ő gondolkodásmódjukra, ötleteikre és az innovációjukra szükségük van. A fiatalok gyorsabban, olcsóbban és menőbben tudnak problémákat megoldani.

- Mennyire lehet érdekes a nemzetközi piacra készülő startupoknak a magyar médiajelenlét?

- Nekünk nagyon fontos, hogy olyan cégeket mutassunk be, tudjunk példaként állítani, akiknek a kezdetektől ott szerepelt a vágyaiban, hogy külföldön is sikeresek legyenek. A külföldi piacra lépés a siker fokmérője, a startupoknak Magyarország túl kicsi piac, sokszor csak a koncepciójuk ellenőrzésére, validálására alkalmas. A többség azt az utat járja be, hogy itthonról a régió országaiba indul el, majd az európai startup központokba, Berlinbe és Londonba tartanak. Ezt a szintet már nagyon nehéz meglépni, ehhez kell befektető vagy kockázati tőke, de még így is óriási kihívás. Ehhez kiváló példát mutatnak a már sikeres hazai startupok, mint a Prezi, a LogMeIn vagy a Ustream. Mi ilyen sikeres cégekről szeretnénk minél többről beszámolni, amik a többieknek is motivációt

- Egyáltalán mi számíthat startupnak manapság, amikor már a sarki fűszeres is így hívja magát?
- Az alapvető különbség más vállalkozásokhoz képest, hogy a starupok nagyon gyors növekedést tudnak felmutatni, és céljuk a nemzetközi bővülés, a folyamatos fejlesztés. Ezeket a cégeket kell követni és figyelni, az ő nemzetközi sikereik nagyon sokat fejleszthetnek a magyar gazdaságon: ahogy az említett sikersztorik esetében is, az országban tudnak több száz, de akár több ezer nagyon érdekes, high-tech és jól fizetett munkahelyet létrehozni. De ehhez olyan cégekre van szükség, akik a növekedést tartják szem előtt, és ehhez a magyar piac alapvetően önmagában kicsi.

Névjegy - Simon Krisztián
Az ELTE Bölcsészettudományi karán 2000-ben diplomázott történelemből. Újságíróként kezdett ezt követően dolgozni, pályáját a Világgazdaságnál kezdte. A társadalom, majd a gazdasági rovat újságírója lett, reklám és média témákkal kezdett foglalkozni. 2006 óta dolgozik a Marketing&Mediánál, a lap főszerkesztője. 2009 óta alapították meg MédiaHírek Kft. néven Golubeff Lóránttal és Ritter Tamással cégüket, és azóta ez a cég adja ki a Makerting&Media kiadványokat. 2012 óta Brandmánia címen tévéműsort is készítenek az RTL-Klub számára, amelynek Simon Krisztián 2014 óta műsorvezetője.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Bucsky Péter

Bucsky Péter