2023. végén 114.458 fő volt a kommunikációs iparágban foglalkoztatottak száma, amely a teljes média és hozzá kapcsolódó tevékenységet végzők, a reklám-, média, PR-, digitális ügynökségek, kutatócégek, rendezvényszervezők foglalkoztatottsági adatait, és az ezeknek dolgozó szabadúszó szakemberek számát gyűjtötte össze. (Ugyanakkor nem tartalmazva a hirdetők oldalán foglalkoztatott, marketinggel, reklámozással foglalkozó szakemberek létszámát. A kommunikációs iparágban működő cégek, vállalkozások mintegy 93.100 főnek adtak munkát 2023-ban. Számottevő az iparágban az egyéni vállalkozók, azaz a szabadúszók száma (21.358 fő), amely a teljes foglalkoztatotti létszám közel 20%-át teszi ki.

Milyen szerepe lesz a hubosodásnak és a mesterséges intelligenciának az iparágban?

Vági Róbert véleménye szerint, mivel „a 115 ezres létszám elképesztő iparági erőt mutat ugyan, de már-már irreálisan magasnak tűnik sok szempontból (pl. ha a tavalyi bruttó átlagbérrel kiszorozzuk, csak a munkabér több mint a teljes kommunikációs torta), így amellett hogy nagyon üdvözlöm és előremutatónak tartom ezt a felmérést, fontos lenne hogy értsük a módszertant, illetve folyamatosan finomhangolja majd az MRSZ”. Véleménye szerint az ügynökségi hubok a munkavállalóknak csak a töredékét tudják azonnal elvinni, nagyságrendileg nem várható nagy változás. „Az AI tekintetében sem gondolom, hogy tömegében szűnnének meg állások, nyilván lesznek új pozíciók, amik megjelennek, mások pedig eltűnnek, de hosszú távon ezek kiegyenlítik egymást” – fogalmazott a szakember.

Vági Róbert - Forrás: MRSZ

Török Diána egy másik szempontot hozott be a beszélgetésbe: „Ha ennek a 115 ezer embernek a harmada vagy negyede junior, akkor hol vannak azok az emberek, akik közül halászni lehetne?”. A szakember felhívta a figyelmet, hogy a hubok kifejezetten vonzó lehetőséget jelentenek a fiatalok számára. Egy junior állásinterjún szinte mindig felmerül a kérdés, hogy van-e lehetőség arra, hogy más, nagyobb piacokon is kipróbálhassák magukat, illetve valamilyen idegennyelvet is lehet-e aktívan használni az adott pozícióban. Ez többek között annak tudható be, hogy sok fiatal vesz részt Erasmus programon vagy él egyéb külföldi tanulási lehetőséggel, ami után egészen más világlátással lépnek be a magyar munkaerőpiacra. A szakember szerint senkinél nincs ott a bölcsek köve, mindenhol hasonló nehézségek tapasztalhatók. Példaként a lengyeleket említette, ahol számos hubot működtetnek a kommunikációs iparágban, mégis hasonló kihívásokkal küzdenek, mint a magyarok vagy a csehek.

Milyen kihívásokkal kell szembenézni a megfelelő utánpótlás kiképzésénél?

A jelenlegi piaci körülményeket tekintve az egyetemeknek és a szakmának is nagyon sok feladata van. A GroupM kommunikációs igazgatója szerint elengedhetetlen, hogy a szakmabeliek vonzóbbá tegyék az iparágat, és nagy hangsúlyt helyezzenek a mentoringra. „Nagyon fontos már a nulladik ponton a minőségi visszajelzés. Az már nem fog működni, hogy az első napon leülteted, és megmondod neki, hogy melyik gombot kell nyomni. Bullshitnek hangzik, de tényleg a küldetést, a nagy képet szeretnék látni a cégről, amelyhez csatlakoznak” – fogalmazott a szakember, majd hozzátette: „Én egyébként egyáltalán nem nézem, hogy a jelöltek honnan jönnek, van-e marketing vagy kommunikációs hátterük. Például nyelvészekből isteni PPC-st lehet faragni, mert nagyon hasonló skillekkel rendelkeznek (pl. rendszerszemlélet). Tehát a hozzáállást és az érdeklődést nézzük, nem azt, hogy egy pályakezdő pontosan milyen szakra járt.”

Török Diána - Forrás: MRSZ

Vági Róbert, a Central Médiacsoport operatív vezérigazgatója leszögezte, hogy a kreatív iparág mindig magasabb fluktuációval dolgozott. „Itt nem feltétlenül életpálya modelleket kínálunk, mert nem a nyugdíjig akarjuk valakinek az életét kitölteni munkával, hanem egy olyan környezetet teremteni, ahol ezek a viszonylag vállalkozó szellemű, kreatív emberek jól megtalálják a helyüket. Azt viszont el kell fogadni, hogy ezek az emberek pont a vállalkozó szellem miatt gyakran váltanak.”

Abban mindannyian egyetértettek, hogy minden szakmáról van egyfajta percepció, ami meghatározza, hogy az adott iparág mennyire trendi és szexi, ez pedig kihatással van az utánpótlás mennyiségére és minőségére. Egy társadalom hozzáállása a szektorhoz jóval fontosabb napjainkban mint maga a fizetés, és jelenleg a kommunikációs iparág nem áll túl jól a megítélésben. „Ezért is kényszerültünk rá arra, hogy lejjebb vigyük a belépési küszöböt korban. A legtöbb média és kommunikációs programmal foglalkozó iparági szereplőnek muszáj saját maguknak kinevelni a tehetségeket, mert nehezen jönnek a seniorok, és egyre nehezebb az utánpótlás. Ez jelenleg egy erős kihívás, át kell alakítanunk a gondolkodásmódunkat” – zárta gondolatait a téma kapcsán Vági Róbert.

A kommunikációs szakma most érzi igazán a covid késleltetett hatását

Az utánpótlás kihívásai a seniorokat is érintik: könnyen elveszíthetik őket a munkáltatók, amennyiben nem tudnak a munkájukat hatékonyan támogató junior munkaerőt biztosítani számukra. A Covid-helyzet tovább nehezítette a körülményeket, késleltetve érezhető a hatása a potenciális piacra lépők körében. „Most „esnek be” a piacra azok a juniorok, akik a Covid alatt jártak egyetemre. Nem volt kötelező a nyelvvizsga, ami miatt csökkenni látszik a nyelvtudás általános szintje. Volt olyan időszak, amikor inkább nem is néztük az angoltudást, mert egyszerűen jobban beszéltek nálunk. Mára ez nem így van” – mesélte Török Diána. A szakember azt is elmondta, hogy nagyon látványos, hogy a Covid alatt mennyire nem volt hatékony az oktatás, ami kifejezetten megnehezíti most a munkáltatók helyzetét.

A beszélgetést Liptay Gabriella azzal a megállapítással zárta, hogy a szakmabeliek egyik lenagyobb felelőssége, hogy a szektort újra érdekessé és kívánatossá tudják tenni.

Az adat összeállításának módszertana:

• Az OPTEN cégadatbázisban a kommunikációs iparágban működő cégek főtevékenységei (TEÁOR) alapján kinyert 2023. december 31-i létszámadatok.

• Csak azon cégeket és egyéni vállalkozókat vették figyelembe, amelyek legalább fél évet működtek már 2023-ban is , illetve árbevételt produkáltak.

• A társ-szakmai szervezetekkel konzultálva az átfedő (más iparágaknál is alkalmazott) TEÁOR számok esetében a valós adatokat szakértői szemmel lefelé korrigálták.

• A cégnyilvántartásban megjelölt főtevékenységek közül 21 féle tevékenység egyértelműen, azaz 100%-ban a kommunikációs iparágra jellemző, míg más tevékenységeknél (32 féle) a valós adatokat szakértők társ-szervezetek inputjai alapján lefelé korrigáltuk.

• Az adat nem tartalmazza a hirdető vállalatok marketing és marketingkommunikációs osztályain foglalkoztatottak számát.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!