“Az NMHH a megváltozott médiakörnyezetben felelősségének érzi, hogy tegyen a gyermekek védelméért. Az egyik legfontosabb eszköznek a szülők edukációját látjuk. Nagy szükség van erre, hiszen ahogy a gyerekeknek sincsen képük a világról, amibe beleszületnek, a szülőknek sincsenek mintáik rá, hogyan készítsék fel őket a digitális világ kihívásaira. Pedig a szabályzatnak és a szülőknek együttesen kellene hatni a gyerekekre” - kezdte az NMHH Gyermekvédelmi Főosztályának vezetője.

Nem minden szabályozható

A médiatörvény egyértelmű korhatár-besorolásokkal él az egyes tartalmak esetében. A videojátékokat például a fejlődésre gyakorolt hatásuk szerint sorolták külön kategóriákba. A kategóriát a szoftverfejlesztőknek a csomagoláson is jelölni kell, ahogyan az online áruházak oldalain és az applikációk esetében is, hiszen a fiatalok nagyrészt a mobileszközökön fogyasztják a tartalmakat.

De mi a helyzet a weboldalakkal? Ma már a 10 évesek több mint felének van okostelefonja, a tartalomfogyasztás fölött gyakorolt szülői kontroll pedig jelentősen csökken a gyerekek 11 éves kora után. A digitális térben a GDPR-rendelet előírja, hogy 16 éven aluliak esetében a szülő hozzájárulása szükséges az adatok felhasználásához.
A közösségi médiaplatformokon általában 13 éves kor az alsó regisztrációs korhatár, ám ha a gyerekek valótlan adatokkal hoznak létre felhasználói profilt, jóval hamarabb jutnak hozzá a nem nekik szánt tartalmakhoz. Aggasztó adat, hogy 2020-ra 11 évre csökkent a regisztrálók átlagéletkora.

A szülőnek óriási a felelőssége ebben a folyamatban: az idegenekkel való kapcsolattartás veszélyeire például gyakran figyelmeztetik a gyerekeket, de ezek az intelmeknek ma már az online térre vonatkozóan is el kéne hangzania.

A főosztályvezető elmondta, az NMHH két jelentős Digital parenting kutatást is végzett, hogy megállapítsa, milyen irányba érdemes alakítani a szabályozási környezetet. Két mérési időszakuk során, 2017-ben és 2020-ban két-kétezer gyermeket és szülőt kérdeztek a médiafogyasztási szokásaikról, így érdekes lenyomatot kaptak arról, mennyiben más a gyerekek és a szülők megélése.
Egy másik kutatásuk a gyerekek online kihívásokban való részvételére fókuszált. Ebből kiderült, jelenleg a Youtube, a Messenger és a TikTok a leggyakrabban használt platformok, de a többi felületen is egyre nagyobb számban regisztrálnak a fiatalok. Az online kihívások elsősorban a YouTube-on és a TikTokon bukkannak fel, és nem kevesebb, mint 54 százalékuk jár valamilyen veszéllyel a gyerekek testi épségére nézve. Elérésük óriási, ezért is elengedhetetlen otthon beszélgetni róluk.

"Relatíve kevés szülő alkalmaz szűrőszoftvereket, pedig ezek hatékonyan óvják a gyerekeket a káros tartalmaktól. A videók esetében ismerjük a felugró figyelmeztetéseket, de a megfelelő szülői figyelem, családi normák megléte nélkül ezt az óvintézkedést sem nehéz megkerülni" - hangsúlyozza Somogyi Ákos Gergő.

Az NMHH közvetlenül szól a gyerekekhez a központjain keresztül, ahol kiscsoportos foglalkozásokon fejlesztik a gyerekek digitális megértési kompetenciáját. Számos online edukációs felületük is van, többek közt olyan tudástárral és kiadványokkal, amelyek kifejezetten a szülőknek szólnak.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!