Mit nézünk a tévében? Reality-t vagy társadalmi kísérletet?

Mit nézünk a tévében? Reality-t vagy társadalmi kísérletet?
„Empatikusak vagyunk-e a mai médiapolitikában?” – tette fel a kérdést Dr. Aczél Petra kommunikációkutató és retorikus, a 28. alkalommal megrendezett Digital-Media Hungary konferencián, amitől a hallgatóság nagy része biztosan meghökkent a székében.

„Empatikusak vagyunk-e eredendően?”

Gyakran a tévében látott személyek nem empátiát, csupán szimpátiát váltanak ki bennünk. Fájdalmas az együttérzés hiánya, ha viszont nem állítunk magunk elé egy empatikus példaképet, egy idő után mi is gyakorolhatjuk az empátiahiányt.

Tekintettel arra, hogy a tévéműsorokban megismert szereplőink erkölcsileg nehezen kategorizálhatóak „jó”-ként vagy éppenséggel „rossz”-ként, nehezen azonosulhatunk azokkal a karakterekkel, akik pozitív iránymutatást tanusítanának felénk. Többek között erre eredeztethető vissza az, hogy a média hatása a fiatalok 40%-ánál csökkentette az empátia szintjét.

Számos olyan reality fut mind a mai napig, ami bizonyos szempontok alapján megkérdőjelezi a néző értékrendjét.

Provokatív példa erre a TLC új társkereső műsora, a Milf Manor. A műsorban édesanyák és az ő fiaik vesznek részt a pártalálásban, egyazon közegben. A résztvevők a jelentkezésnél nem tudnak arról, hogy ilyen tényezők mellett kell belevágniuk a flörtölésbe, így egy rendkívül kényelmetlen szituációba keverednek a társkeresők.

Egy ennél ismertebb példa a Love is Blind című Netflixes reality. A résztvevők úgy ismerkednek egymással, hogy fizikálisan nem találkozhatnak beszélgető partnereikkel – külön kapszulákban ülve beszélgetnek egymással. A műsor szereplőinek tehát „vakul” kell romantikus kapcsolatot kötniük egymással (és el is kell jegyezniük egymást). Az emberek ezáltal arra vannak kötelezve, hogy igent mondjanak egy olyan embernek, akinek az arcát még nem is látták, és hogy összeházasodjanak egy négy hetes ismeretség után. Mivel a „kapcsolat” ezen pontján a párok tagjai még nem tudjak, hogy vonzódnak-e vak szívük választottjához, így nagyon sok kellemetlen szituáció szokott születni abból a pillanatból, amikor a szereplők először megpillantják egymást.

„Az empátia nem jó, vagy rossz. Egy olyan velünk született dolog, amit kötelességünk művelni!” - zárta le előadását Dr. Aczél Petra. Bár a médiának nagy hatása van az értékrendünk alakulására, a teljes felelősséget nem kenhetjük a cikkben is említett műsorokra. Nekünk kell kritikai szűrővel kezelnünk az elfogyasztani kívánt tartalmakat!

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Szász Alexandra

Szász Alexandra vagyok, a METU kommunikáció és médiatudomány szakának negyedik féléves hallgatója. Már a hallgatói státuszom előtt is tudtam, hogy az egyetemi évek alatt nem csak az elméleti tudásomat …