Sokan félreértik és rosszul kezelik azt a kérdést, hogy milyen az emberek természethez fűződő viszonya. Az egyik legfontosabb feladat megértetni azt, hogy a társadalom nagy részének jelenlegi működését nem fogjuk tudni sokáig fenntartani. Azon embereket, akiket nem foglalkoztat maguktól a fenntarthatóság és a környezetünk védelme, nagyon nehéz lesz meggyőzni arról, hogy márpedig ez egy fontos téma, és cselekedni kell.

A zöld, fenntartható vagy klímaváltozással kapcsolatos kérdések olyan területek, amelyekről senki nem akar beszélni. Litkai Gergely, George Marshall: Don’t even think about it könyvéből kiemelve, többek között a következő indokokra hivatkozott ezzel kapcsolatban:

• A tudományos adatok bár érdekesek, de igazán nem hatnak meg minket.
• A nagy képet kitakarja a kézzelfoghatóbb kisebb, ezért sok mindent az azonnali előnyökért áldozunk fel.
• Szeretjük megvárni, amíg más cselekszik. Pl. napelemmel foglalkozó vállalkozásokkal történő beszélgetésekből kiderült, hogy a napelem telepítési hajlandóság növekedésében két meghatározó szempontot lehetett megfigyelni. Az egyik az volt, hogy ha a szomszéd beszerzett napelemet, akkor az hatással volt a környezetére is, mások is követték példáját. A másik az volt, hogy az emberek az energiaárak növekedésével önérdekből kezdtek el cselekedni, ezáltal közvetetten hozzájárulva a közjóhoz is.
• A saját véleményünket sokszor feladjuk azért, hogy tartozzunk egy közösséghez. Véleményünk tehát nem egy mélyreható, kritikus gondolkodási folyamat eredménye, pusztán egy eszköz ahhoz, hogy a közösség, amelyhez tartozni kívánunk befogadjon bennünket.
• Nehezen képzelünk el absztrakt dolgokat. „Pl a széndioxidot szinte lehetetlen, mert színtelen, szagtalan gáz. Aki meg közelről megtapasztalta a borospincében, az már nem tud róla beszámolni” - viccelődött Litkai Gergely.

Felsorolását azzal a végső üzenettel zárta, miszerint a kultúra is ellenünk van a fenntarthatósággal kapcsolatos kommunikációban, hiszen például a filmiparnak is hatalmas ökológiai lábnyoma van.

Litkai Gergely szerint a podcastban az a jó, hogy egy független környezetet biztosít, ahol nem kell kompromisszumot kötni, és lehet olyan kérdésekkel foglalkozni, amelyek fontosak és változást hozhatnak. Éppen ezért nagyon hatékony is, hiszen elérhető általa az a célközönség, a változások ügynökei, akik a podcastban hallottak alapján elkezdenek változtatni, és ezáltal a környezetüket is változásra veszik rá.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!