Miként látják a jelenlegi helyzetet itthon a podcasterek és milyen jövőt terveznek?

Miként látják a jelenlegi helyzetet itthon a podcasterek és milyen jövőt terveznek?
2020 őszén, telén a Showcast Media megkérdeztünk hazai podcastereket, akik már elkezdték építeni a podcast csatornájukat, hogy miként látják a jelenlegi helyzetet itthon, illetve milyen jövőt terveznek.

Fontos látni, hogy szakmai, közösségi és üzleti szempontok alapján mire készül és mit szeretne a hazai podcaster közösség.

Nézzünk tehát néhány fontos és érdekes tendenciát a kérdéssort kitöltők válaszai alapján:

  • A felmérésben résztvevő műsorok közül a Társadalom és kultúra tematikájú podcastek képviseltették magukat messze a legnagyobb mértékben. Mélyen alulreprezentált a Vallás és a spiritualitás, valamint a Comedy/Humor tematikájú podcastek jelenléte.
  • A válaszadók nagy többsége 2020-ban indította el a műsorát.
  • A kitöltők majdnem fele a 35-44-es korosztályba.
  • Jelentős számban szeretnénk pénzt keresni a műsorral és ezért kb. ugyanennyi arányban hajlandóak vagyunk más podcasterekkel is együttműködni. Ezt támogatjuk már jó ideje mi is a Showcast Media csapatával.
  • Eddig a legtöbb befolyó forint a hirdetési felületek eladásából született.
  • Összességében a Facebook-on szeretnénk és tartjuk is a kapcsolatot a hallgatóinkkal, de meglepően jelentős egy klasszikus megoldás jelenléte is.

Az eredményekről azonban nézzünk egy két képet és bővebb kifejtést is:

A hazai podcast műsorokról általában

Az elején néhány alapértéknek számító kérdést tettünk fel, mert kíváncsiak voltunk arra, hogy vajon az egyébként a Spotify-on, vagy az Apple Podcasten is tapasztalható kategóriákba rendeződés visszaköszön-e a felmérésünkben. Ezentúl pedig érdekelt minket, hogy vajon egybevethető-e hazai tendencia/tendenciák a nemzetközi trendekkel?

Az eredmény: is-is.

A fentiből látható, hogy idehaza kimagasló a jelenléte a Társadalom és kultúra kategóriába tartozó műsoroknak és ez látványosan lekövethető a Spotify keresőjében is.

A második legkedveltebb választott tematika a Technológia lett. Meglepőnek mondható a Tv és Film-, a Zenei– és a Humor kategóriájú műsorok alulreprezentáltsága, valamint az, hogy 0%-ban képviseltették magukat a felmérésben a gyerekeknek szóló podcastek.

Szépen látható egy tendencia a műsorok elindulásával kapcsolatban. Ha lehet még egy tippünk és alapozhatunk a hozzánk beérkező megkeresésekre, mind céges brand cast készítés, mind lakossági téren, akkor ez az oszlop ebben az évben csak nagyobb lehet, mint 2020-ban volt. Mi mindenképp drukkolunk nektek! :)

Érdekes még az a grafikon is, amely megmutatja, hogy hányan foglalkoznak idehaza, heti szinten egy podcast üzemeltetésével.

A legtöbbet, a válaszok 57,9%-át a 2-3 fő kapta, míg a második legtöbbet az 1 fő, ez egészen konkrétan a válaszok 35,5%-át gyűjtötte be. Ettől több fő, csak elenyésző mennyiségben tevékenykedik egy műsoron, ugyanakkor volt egy csapat, ahol 6-7 fő vesz részt heti szinten a munkálatokban. Titeket innen üdvözlünk!

A podcast hallgatottság

Kitértünk néhány kérdésben arra is, hogy vajon milyen hallgatottsági adatokkal rendelkeznek a felmérést kitöltő műsorok. Kiderült, hogy még ebben a kis mintában is elég nagy a szórás. A “Mennyien töltik le havonta a műsort?” kérdésre a meghökkentő 25000-es adathoz párosult jócskán 10 alatti szám is. Végül egy átlagot vontunk és így jött ki az 1511 meghallgatás/letöltés egy hónap alatt.

Ide tartozó kérdés volt, hogy ha tudjuk, hogy átlagosan mennyien hallgatják a műsorokat egy hónapban, akkor vajon részenként milyen átlagot tudnak összehozni a hazai podcastek – vagy legalábbis, aki részt vett a felmérésben. Az összeszámolás után kiderült, hogy erre az átlagos válasz a 795, vagyis átlagosan ennyien hallgatják meg egy-egy epizódjukat a kérdésre választ adó műsoroknak.

Gyorsan hozzátenném, hogy ha ettől kevesebb, akkor nem azt jelenti, hogy átlagon aluli a műsorod, hanem

1. vagy növekedésben van,

2. vagy annyira réstémát dolgoz fel, hogy kisebb az esélye “rendesen” fejlődni a számokban.

A podcast bevételszerzés

A pénz. Kimondva, vagy kimondatlanul persze ott lebeg mindannyiunk szeme előtt, mint egy vágyott lehetőség a podcastünkkel kapcsolatban. Na, de vajon tényleg vágyott?

Az jól látszik, hogy sokan tervezik pénzre váltani az eddig elérteket a műsorukkal kapcsolatban. Ebben pedig már van is partnerük.

A második grafikon viszont azt mutatja meg, hogy az egyik leghasznosabb eszköz ennek elérésében, az együttműködés. “Elsöprő” többség számára opció lehet. A kérdés már csak az, hogy vannak-e olyanok a kitöltők között, akiknek már sikerült monetizálni a podcastet és ha igen, akkor hogyan?

A válasz még inkább a nem felé húz, azonban az igeneket kiemelve jó azt megfigyelni hogyan oszlik el a bevételeknek az aránya. A legtöbben (34,8%) hirdetési felületként értékesítette a műsorát, míg a második legtöbben (26,2%) a legkiszámíthatóbb módját választotta az építkezésnek: saját szolgáltatást épít, amit egyébként ha összeadunk a saját termék értékesítésére irányuló törekvésekkel, akkor már máris átveszi az elsőbbséget. Nekem ez azt jelzi, hogy akik már ilyen módon sikereket értek el a podcastjükkel, azok az alkotók azt ismerték fel – és élték meg – hogy egy műsornak milyen hihetetlen jó bizalom-, és márkaépítő ereje van.

A podcast elérésének növelése

A műsor promotálása, a hallgatótábor növelése messze jobban érdekli az alkotókat, mint az utómunka, vagy a további tartalmak üzembiztos készítése. Éppen ezért lehet fontos látni hogyan állunk most:

A Facebook markáns, sőt szuper markáns térnyerése még mindig azt mutatja, hogy ez az első és szinte legfontosabb felület, amelyen szeretünk(?) kommunikálni a podcastünk hallgatóival. Az Instagram 38%-os “eredménye” meglepő, de nem annyira, mint a telefon Twitterrel azonos használtsága.

Persze ez a kérdés a kapcsolattartásra vonatkozott, de nézzük, hogy általában véve milyen közösségi felületeken vannak jelen a felmérésben résztvevő műsorok:

Arra is rákérdeztünk, hogy vajon kifejezetten marketing céllal milyen eszközöket állítanak hadrendbe a podcastek?

Itt is jól látszik, valamint egy most vizuális hiba nyomán meg nem mutatható másik grafikonban is kidomborodik, hogy a közösségi médiát tartják a műsorgyártók a legfontosabb eszközüknek. A második legnagyobb 36,5%-os eléréssel a Facebook-hirdetés, míg a partnerek, a korábban már megpiszkált együttműködések lehetősége hozta még a legtöbbet a “konyhára”.

Mit jelent ez a felmérés?

Az jól látszik, hogy ez a felmérés még csak az első ásónyom volt. Rengeteg meglepetéssel szolgált, kicsit átrajzolta az irányvonalakat és megerősített sok dologban minket a Showcast-nél és reméljük mindenki mást is, aki szeretne akár alkotóként, akár hirdetőként megjelenni a podcast piacon. Ha szeretnéd a teljes elemzést áttanulmányozni, néhány további grafikon és elemzés megtalálható itt.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!



Címkék: podcast, Showcast, média