Mi játszódik le a lelkedben, amikor hitelt veszel fel?

Mi játszódik le a lelkedben, amikor hitelt veszel fel?
Kissé furcsán, ám mégis találóan hangzott az Evolution konferencián az ismert pszichológus, Almási Kitti előadása. A találkozó mottója ugyanis az volt: Gyorsuló vágykeltők – minden út a fogyasztáshoz vezet. A sztár-pszichológus az Evolution fintech termében a hitelek, a fogyasztás pszichológiájáról tartott egy remekbe szabott előadást – és nem éppen a féktelen fogyasztásra beszélve rá a hallgatóit. Pontosabban: okos, ésszel, belátással történő fogyasztásra biztatott a szakember.

Korántsem arról van szó, hogy a hiteleknél olvasható apró betűs figyelmeztetéseket mantrázta volta az Evolution konferencia fintech szekciójában Almási Kitti pszichológus. Helyette inkább a fogyasztás érzelmi mozgatóiról szólt. Például arról, hogy hol lehet az ember hitelképességének optimális határa; vagy, hogy a spórolás nem könnyű, így az emberek inkább előre elköltik a pénzt, majd a banknak adják vissza, hiszen az „könnyebb”, int betartani a spórolást.

Azt gondolnánk, hogy csak a sok pénzből a szegénységbe, azaz a jóból a rosszabba váltanak nehezen az emberek. De valójában akit hirtelen, váratlan pozíciójavulás, fizetésemelés, vagy épp lottónyeremény, nagy örökség „kap el”, az sem feltétlenül tudja jól kezelni a hirtelen jött bőséget, jólétet. Mint ismert, ugyanígy, ha valaki, aki sokáig alig evett és elkezd habzsolni, komoly egészségügyi kockázatnak teszi ki magát. És az sem volt ritka, hogy lottónyertesek viszonylag hamar elverték minden pénzüket, lényegében azért, mert azt gondolták, hogy ők ezt a pénzt szinte meg sem érdemelték. Nem ugyanúgy állnak hozzá az emberek a könnyen jött dolgokhoz, mint például a szívós – vagy az akár csak annak gondolt, akként megélt – munkával megszerzett jóléthez.

Almási Kitti szerint azzal nincs is baj, ha valaki őszintén úgy érzi, hogy érdemei alapján jár neki például egy státuszszimbólum számba menő nagy és drága autó, vagy sportolóként egy jó eredmény. Sok kísérlet bizonyította azt is, hogyha valaki „belelátja” a lehetőséget mondjuk egy gyerekbe, az jóval nagyobb eséllyel be is teljesíti ezt a jóslatot. Tanároknak például zseniként bemutatott, amúgy átlagos gyerekek sokkal jobb eredményeket értek el, mint enélkül a „trükk nélkül” tanítottak. Egy ilyen dolog ugyanis „hitelt” ad mindenkinek, megszerzi ezáltal a bizalmat valaki.

De pszichológiai értelemben a pénzügyi hitelnyújtás is nagyon hasonló folyamat. Megvizsgálják az ember hitelképességét és e szerint tartják „alkalmasnak” vagy alkalmatlannak arra, hogy sok millió forintot visszafizessen mondjuk egy ingatlanhitelre a következő két évtizedben. Az adott embernek egy ugyanolyan pszichikai próbatétel is, hiszen, ha felveszünk például egy lakáshitelt, akkor azt is feltételezzük, hogy a következő 15-20 esztendőben legalább ugyanolyan jól fogunk majd keresni mint most, ha nem jobban.

Egy másik fontos, megszívlelendő tanácsa volt Almási Kittinek egy sportolókkal végzett munka eredményként kikristályosodott megfigyelése. E szerint: „mindig csak a saját pályádra figyelj”! Ha egyszer megfogalmazzuk a célunkat, ami felé megyünk, akkor rendkívül nagy galibákat okoz, ha e téren másokhoz hasonlítjuk magunkat. Ha például az úszók vagy a futók a verseny közben a másik pályán versenyzőkre figyelnek, akkor két dolog következik be. Egyrész elkezdik magukat a jobbnak, gyorsabbnak gondolt versenytárshoz mérni. Ha a másik előrébb tart (és őt figyeljük), megjelenik „a le vagyok maradva” érzése és mindenáron győzni akarunk. De ilyenkor könnyen elveszíthetjük a reális önértékelésünket, ami kudarchoz vezethet. A mindenáron való versenygés helyett el kellene a legtöbbször fogadnunk, hogy „az egy másik pálya” és nekünk nem kell minden pályán, minden téren versenyeznünk.

Példaként önmagát hozta: amikor a közösségi médiába feltöltött egy videót, kapott egy negatív kommentet, amelyben a kinézetét, a ruháját, a sminkjét érte kritika. Reagálhatott volna például sértődötten vagy megfelelési kényszerrel is rá, de Kitti úgy gondolta, hogy „az egy másik pálya”. „Nem szépségversenyen indultam, csak reggel, miután a gyerekek végre elcsendesedtek, egy témáról feltettem egy videót. Nekem nem az a dolgom, hogy a legszebb legyek” – fejtette ki a pszichológus.

Ha pedig magunkhoz képest tudunk célokat megfogalmazni, azokat pedig elérni, sokkal jobban járunk, mintha egy kívülről ránk erőltetett, talán a valóságban nem is létező ideának, eszménynek szeretnénk folyton megfelelni. Nem attól fognak szeretni, ha győzöl, nem kell mások, például akár a szüleid életét élned. Sok gyerekbe ugyanis otthon belenevelik, hogy csak akkor kap szeretetet, akkor fogadják el, ha jól teljesít. Persze a másik véglet sem jó, amikor szinte indokolatlanul, mindenért megdicsérik. Ebből lehetnek azután az olyan lebőgések, mint amikor valaki egy tehetségkutatón kiáll és meg is van győződve arról, hogy ő jó, mert olyankor is biztatást kapott, amikor inkább figyelmeztetni, kijavítani kellett volna a hibáit.

A fentiekből úgy tűnhetett, hogy az Evolution Fintech szekciója főként a lélek kérdéseivel foglalkozott, pedig éppen hogy Almási Kitti előadása volt a kakukktojás. A többség inkább a blokkláncról és a fintech szektor előtt állókihívásokról, lehetőségekről beszél. Vagy éppen olyan kutatásokról hallottunk (eNET és NRC) hogy mennyire ismerik Magyarországon magát a fintech kifejezést, vagy az új, digitális pénzügyi megoldásokat. A kép nem volt túl biztató. Eszerint például a 11 felsorolt fintech megoldásból (például NFC, PFM vagy számla aggregátor) átlagosan 2,5-et ismernek az emberek, de jó, ha egyetlen egyre nyitottak. Ez persze nem egy túl határozott elutasítás, hiszen az emberek mintegy háromnegyede nem is igazán hallott e technológiákról, vagy akár csak ezek várható előnyeiről. Magyarán a fintech megoldások ma jobbára a korai követők (early adopterek) homokozója, ám az is érdekes, hogy például aki hallott a kriptovalutákól és a blokkláncról, az jellemzően ez utóbbit jóval pozitívabban látja, mint az előbbit.

A terem műsorvezetője, Baló György fel is tette az egyik legfőbb kérdést az egyik előadódónak. Jelesül: hisz-e abban, hogy betiltják a Bitcoint? A válasz annak, aki nincs képben, talán kissé meglepő is lehetett: a kriptopénzeket de facto nem lehet betiltani. Igaz, hogy ettől még szabályozni lehet és kell is azokat. Rövisdesen kiderül, hogy a világ, vagy a nagy központi bankok hogyan gondolkoznak, milyen startégiákat fogadnak el ezek kapcsán.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Halaska Gábor

Dr. Halaska Gábor Figyelő hetilap rovatszerkesztője, startup szakértő diplomáit az Államigazgatási Főiskolán és az ELTE Jogi Karán szerezte. A kilencvenes évek eleje óta dolgozik újságíróként. …