Mező László: Hírnök, takaró, fegyver és pajzs, ez lenne hát a kommunikáció

Mező László: Hírnök, takaró, fegyver és pajzs, ez lenne hát a kommunikáció
Az a kulturális változás, amihez korábban 50-100 év kellett, most órák alatt is körbejárhatja a Földet. Mező László a Média-Digital Hungary Cabrión elmondta, a koronavírus-járvány is egy trend, ami végigsöpört a világon, és megváltoztatott minket. A cégeknek ezért át kell állniuk a megváltozott fogyasztási szokásokra, és alkalmazkodó üzemmódra kell kapcsolniuk.

A MediaCom ügyvezetője előadása kezdetén feltette a kérdést, hogy a kommunikációnak valóban kulcsfontosságú szerepe van-e abban, hogy sikeresek legyünk, mint márkák és cégek. Azt az alcímet adta előadásának, hogy Ami nem kommunikál, az nincs. Idézett egy Wikipédia bejegyzést, amely szerint az ember az egyetlen állat a Földön, ami képes nyelés közben megfulladni. Ennek oka, hogy a gégefőt a puha szájpadlás nem zárja légmentesen táplálkozás közben, ezért ténylegesen félrenyelhetünk és megfulladhatunk evés közben. Ez teszi lehetővé azonban a tagolt beszédet is, amelynek köszönhetően elvont fogalmakkal is tudunk társalogni. A csimpánzok például csak fizikai kapcsolattal tudnak közösséget összetartani, míg közeli rokonaink, a neandervölgyi emberek már tudtak beszélni és pletykálni is. Felhívta a figyelmet arra, hogy az is köztudott, hogy egy pletyka 100-150 főig összetart bennünket.

Mi tudunk azonban már fogalmakban is gondolkodni, de hiszünk a cégekben és a márkákban is. Ez a hit pedig nagyon sok embert tud mobilizálni és összetartani. "Mi emberek egy kulturális gyorsítósávon előzünk" – állapította meg.

Ebben a folyamatban elmondása szerint a média segített igazán, így már nem csak egy kis közösség kommunikálhat egymással. Miután megjelent a nyomtatás, sokkal több emberhez lehetett eljuttatni gondolatokat. Például az újkorban majdnem megszűnt az olimpia, mert az információ nagyon lassan jutott el a közönséghez. Később a tömegmédia megjelenésével szintet léptek, és az olimpiából is médiaesemény lett, a televízió rengeteget jelentett ebben. 1997-ben indultak el a kereskedelmi csatornák Magyarországon, akkor még csak hat csatorna, ma viszont több száz is fogható. A tömegmédia óriási gyorsulást és növekedést okozott, de ez akkor még inkább egyirányú kommunikáció volt: megtervezték, mit akarnak adni a fogyasztóknak, és ha valamit kimondott egy tudós, vagy a tévé, akkor azt elhittük.

Ezután megérkeztünk a közösségi média korába, ami azt is jelenti, hogy mindenki kommunikál, minden bizonytalanná vált, és rengeteg impulzus ér minket. Így az, hogy közösen, nagy tömegben egy dolgot gondoljunk mindenről, már igen ritka. Mező László magán is észleli, hogy ha valami túl hosszú, már nem olvassa el, vagyis rendkívül lerövidült a figyelem, amit a marketinges megragadhat. Ha ebben egy márka fel akarja építeni magát, akkor sok helyről kell felépítenie a megfelelő fogyasztókat, de ha ez sikerül, akkor kaphatunk egy nagyon stabil közönséget. Például Ed Sheeran énekes úgy vált globális sztárrá, hogy össze tudta gyűjteni a különböző kulturális hátterű embereket, akik mind más miatt fogadják el őt. Emiatt egy „állócsillaggá” válhat.

Megemlítette, hogy megjelentek az influenszerek is, akik beleszólnak a márkák sorsába, akár értenek hozzá, akár nem. "Az a kulturális változás, amihez korábban 50-100 év kellett, most órák alatt is körbejárhatja a Földet. Aki nincs felkészülve erre, az úgy járhat, mint a Nokia, amelynek vezérigazgatója azt mondta, hogy „nem csináltunk semmi rosszat, de valahogy mégis vesztettünk. Ők ugyanis nem vettek észre egy masszív kulturális trendet" – magyarázta Mező László.

Ezzel el is érkeztünk az adatalapú kapitalizmushoz. A szakember szerint a legnagyobb kém az életünkben talán a Facebook vagy az Instagram, amely többet tud rólunk, mint a családunk, és jobban tudja, miről mit gondolunk: mindent összegyűjt a tudatalattiról.

Mező László szerint a koronavírus-járvány is egy trend, ami végigsöpört a világon, és megváltoztatott minket: bezárt az otthonainkba, online beszélünk egymással. Régen a légi közlekedésben a vállalatok hamarabb tudták, hogy utazni fogunk, mint mi magunk, de ezek az adatok most lehet, hogy semmit sem érnek. A marketinggondolkodás visszatérhet ugyan, de az adathoz stratégia is kell, az embereket meg is kell tudni szólítani, ehhez pedig kreatív gondolatok kellenek, és az sem árt, ha tudjuk, hogy az tetszett-e az embereknek, vagy sem. Úgy véli, a növekedésünk akkor fog bekövetkezni, ha a nagy képet látjuk.

Arra a kérdésre, mennyire áll vissza a járvány előtti állapot, vagy esetleg lesz-e valamiféle hibrid változat a valós és a digitális világ között, azt válaszolta, hogy szerinte sok elfojtott dolog kirobban. Például a márkák őrületes összeget költenek most az emberek felé való kommunikálásra, de Mező László nem hisz abban, hogy visszaállnak a korábbi állapotok. Példaként elmondta, hogy a MediaComnál ők már biztosan nem fognak 5 napot tölteni az irodában, és nagyobb figyelmet fordítanak a higiéniára. Vagy nem biztos, hogy akik megszokták, hogy „on demand” néznek tartalmat, könnyen visszacsábíthatóak a tévére, így nagyon nagy a veszély, hogy a hollywoodi költségvetéssel készült produkciók elragadják a figyelmet a magyaroktól.

"Február 24-én a koronavírus akkora figyelmet kapott a google search adatok alapján, mint még soha semmi a világon. Az egész világ egy dologra figyelt, ekkora kulturális változást nem lehet eltörölni" – hangsúlyozta. Sokan megszokhatták a házhozszállítást, ők már nem biztos, hogy bemennek a boltokba. Így a boltoknak át kell állniuk, alkalmazkodó üzemmódra kell kapcsolniuk, kutatniuk kell a megváltozott fogyasztási szokásokat, és stratégiát kell készíteniük.

Idézte Mike Tysont, aki azt mondta, hogy mindenkinek van egy terve, amíg állcsúcson nem vágják. Nekik is nagyon sok tervük volt tavaly év elején, amiből aztán teljesen más irányba mentek. Mező László azzal zárta előadását, hogy azért vagyunk homo sapiensek, mert képesek vagyunk alkalmazkodni: megbeszéljük, döntünk, és utána elhitetjük a közönséggel, hogy tudjuk, mi a helyes irány.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Bíró Veronika

Évekig konferenciákat szervezett, majd egy hirtelen mozdulattal eldöntötte, hogy újságíró lesz, és elvégezte a MÚOSZ tanfolyamát. Nem sokkal később a 168 Óra újságírója, majd a Népszava online …