A szakma már évek óta (nálunk bő fél évtizede) várja, de a világ vezető videóstreming vállalatának első embere most meg is erősítette: jönnek többek közt Kelet-Európába, így hozzánk is. Tehát Reed Hastion hivatalosan is bejelentette a szolgáltatás elindítását számos új országban, sőt kiderült, ez év végére már 200 országban szeretnének jelen lenni, ami praktikusan az egész világot jelenti. Idén 130(!) új országban indulnak, ami megháromszorozza eddigi célpiacaikat.

A 2015-ben 140 százalékos részvényár-emelkedést produkáló Netflix tőkepiaci értéke 46 milliárd dolláros, ami a Financial Times friss írása szerint több, mint a CBS és a Viacom együttes kapitalizációja! A cégnek a 2014-es üzleti évben 5,5 milliárd dolláros, azaz mintegy 1600 milliárd forintos volt a bevétele és 2200 alkalmazottal dolgozik, többek közt a számtalan saját gyártású, különleges, csak náluk elérhető sorozatokon, dokumentumfilmeken.

Döbbenetes, hogy pár hónapja, szeptember végén például, még sokan eléggé távolinak tartották a dolgot. Idézünk a 2015-ös Internet Hungary konferencia alapján készült anyagból:

„Úgy általában is az látható, hogy a non-lineáris TV-zés terén az áttörés sok helyen, így Magyarországon is még mindig várat magára. Amerika példájából mindenki tudja, hogy előbb utóbb érdemes átrendeződésre számítani, de a változás – amelyre évek óta készül a piac – még mindig nincs belátható távolságban. A nyelvünk miatt egy védett piac vagyunk: a nagy óriások – például a Netflix – ha be is teszik a lábukat, aligha fognak kifejezetten a magyar közönségnek sorozatokat gyártani. Ez nyilván továbbra is a hazai adók feladata lesz, akik mindenesetre folyamatosan készülnek az új világra: az RTL Magyarország épp emiatt hozott létre nemrég külön digitális és fejlesztési igazgatóságot.

A lineáris TV-zés halálára azonban már csak azért sem érdemes számítani – jegyezte meg Rajki Annamária a Magyar Telekom média és tartalommenedzsment igazgatója az Internet Hungary egyik utolsó fórumán – mert az OTT (over-the-top) szolgáltatások a lineáris TV-kből táplálkoznak. Önmaguktól ugyanis nem tudnak annyi tartalmat gyártani, amennyi vonzóvá tenné őket.”

Vége van tehát az OTT szolgáltatók védettségének, bár a nagy hatalmú online téka még nem beszél magyarul. Pedig rövidesen nyilván mindent megtesz az angolul nem tudókért, ha mással nem, legalább a legnépszerűbb sorozatok és filmek magyar feliratozásával. Ez egyelőre a tesztek szerint még hiányzik, de feltehetően a felirat problémákat előbb-utóbb megoldják. A leginkább fizetőképes rétegek pedig úgy is tudnak angolul, vagy legalább németül – különösen ha kedvenc sorozatuk friss részéről van szó. Ráadásul havi 8 euróért (kb. 2500 forint) korlátlanul lehet filmeket nézni az elképesztő, 13300 címet tartalmazó kínálatból. Ez csak a világszerte elérhető mennyiség, hiszen az IP cím álcázásával a 100 ezres amerikai címlistáról válogathattak eddig is az ügyes kezűek.