Így hiába interneteznek egyre többet a magyarok, tör előre a streaming és a podcast, a tévénézésre fordított idő alig módosul. Az egyes korosztályok körében azonban nagyok a különbségek – az 50 év felettiek átlagosan 6 óra 52 percet tévéznek naponta, ám éppen ez csökkent a leginkább két év alatt – 24 perccel. A fiatalabbaknál pedig ettől elmaradt a csökkenés.(Nielsen adatok)

A tévézésre fordított idő azonban abban nem segít, hogy megtudjuk, mennyien is tévéznek. Mert nem mindegy, hogy ugyanannyi tévézőről beszélünk, vagy kevesebbről, akik ugyanannyit vagy akár többet is tévéznek – és csak emiatt csökken a nézettségi idő.

Míg a tévénézettség idejét egy nemzetközi módszertan szerint, sok országban azonos módon kutatócégek mérik, az egyszerűnek ígérkező kérdésre, hogy mennyien fizetnek elő televízióra mára nehezebb választ adni.

Valószínűleg a legpontosabb választ a minden kábeltévé kínálatában ott lévő tévétársaságok tudják a legpontosabban, hiszen követni tudják, hogy mennyi előfizető után kapnak műsorterjesztési díjat. Nyilvános adatokból is lehet negyedéves megoszlásban követni a tévéelőfizetések számát, ám az egyes statisztikák eltérő képet mutatnak.

Két adatforrást lehet azonosítani:

I. KSH: a tévéelőfizetéseket számát gyűjti negyedéves megoszlásban 2019. óta. Ebben nem csak a kábeltelvízók, de a műholdas és földfelszíni előfizetések (MindigTV) és a műholdas elérések is benne vannak.

II. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2019 óta a korábbi havi gyorsjelentések helyett félévente, de szintén negyedéves időszakokra tesz közzé adatokat, de nem csak a tévéelőfizetésekről, hanem a vezetékes telefon és vezetékes internet előfizetésekről is. Ezek a jelentések sokkal részletesebb adatokat tartamaznak, azonban csakis a vezetékes hálózatokról, így a műholdas és vezetéknélküli előfizetések nincsenek benne.

A KSH és az NMHH adatai azért térnek el, mert más adatokból épülnek fel. A KSH a módszertani leírás szerint a minisztériumtól kapott adatokat dolgozza fel. A statisztikai adatközlésre a hivatal jelöli ki azokat a cégeket, akiknek ezt – a megfelelő nyomtatványon – ki kell tölteni. Ezek már a szakminisztériumokhoz futnak be, ám az adatokat a KSH dolgozza fel.

Forrás: NMHH és KSH

Ez egy igen tág adatközlés, ezért is lehet több benne az előfizetői szám. Az NMHH adatgyűjtése csak meghatározott vállalatokra vonatkozik. Ezek jól lefedik a piacot, de ha ezeknek az előfizetői tábora növekszik, akkor az nem biztos, hogy az egész piacra vonatkozik – hiszen lehet csak annyi történt, hogy a nagyobb vállalatok a kisebbeket felvásárolják.

Az eltérő trendek azonban nem is olyan eltérőek, ha a KSH adatokat szétválogatjuk technológiák szerint: ez alapján az látható, hogy a vezetékes, kábeltévés előfizetések száma növekszik, míg a vezeték nélküli – főként műholdas – előfizetések száma csökken.

Forrás: KSH

Magyarországon tehát egyrészt csökken a tévéelőfizetések száma összességében, de ezen belül a kábeltévé előfizetések száma mégis növekszik. Ebben pedig annak is szerepe lehet, hogy az otthoni vezetékes szolgáltatások egyre inkább összekapcsolódnak, főként az internet és a tévé. Sokkal kevésbé érdemes ezekre külön-külön szolgáltatónál előfizetni. Márpedig egyre több településen, településrészen érhető el a szélessávú internetkapcsolat, amivel a 2in1 és 3in1 vezetékes szolgáltatások is elérhetővé válnak.

A kábeltévéken belül gyorsan esik az analóg rendszerek aránya: a KSH adatai szerint 2019 elején még 29 százalék volt arányuk, már pedig alig 17 százalék. A digitális és IPTV vált mára a jellemzővé – és ezek nem csak az analóg, de a vezetéknélküli, főként műholdas szolgáltatásoktól tudják a fejhasználókat átcsábítani.

Az adatokból viszont nehéz megállapítani, hogy egy-egy háztarásnak mennyi előfizetése volt és van. Mert egyre több olyan tévéelőfizetés is van, amit a vezetékes szolgáltatáshoz, de a mobil készülékekhez kapnak a felhasználók – ez ma már az összes tévéelőfizetés 9,2 százaléka.

Mindemellett a szolgáltatók közötti versenynek is hatása lehet az adatokra, különösen az NMHH esetében. Abban ugyanis 21 adatszolgáltató alapján állítják össze az adatokat. Így, ha ezek piaci részesedése növekszik vagy csökken, az is kihat az adataikra.

Az alábbi ábrán látható, hogy folyamatosan növekszik a piaci koncentráció, a nagyobb vállalatok piaci részesedése növekszik, a négy legnagyobbtól lemaradó kisebbek piaci részesedése folyamatosan csökken. De feltehetően nem csak a jelentésben szereplő 21 társaságtól vonzanak el a nagyok ügyfeleket, hanem a longt tailben szereplő többitől is, így lehetséges, hogy a nagyok előfizetői tábora egyre növekszik, miközben a piac egészében már nem látni ezt a dinamikát.

Forrás: NMHH

A piaci szereplők közül a tőzsdén jegyzett Magyar Telekom üzleti jelentései megerősítik a statisztikai adatokat: összességében nőtt az előfizetők száma 2019-2021 között, miközben a műholdas elfőzetők száma csökkent.

Forrás: Magyar Telekom

Külön nehézséget jelenthet, hogy a szatelit tévék esetében hol is élhetnek az előfizetők: a hazai csatornakínálatra a külföldön élő magyarok nem tudnak előfizetni, csakis műholdon keresztül láthatók. Így elég nehéz kérdés eldönteni, hogy mennyi magyar is fizet Magyarországon elő összesen televízióadásra.

Ha csak a kábeltévéket nézzük, akkor azonban messze nem kell olyan szintű elfordulásról beszélni, mint az Egyesült Államokban – sőt, nálunk még a legutóbbi időszakig kábeltévés bővülésről lehet beszélni.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!