Szily Nóra háziasszony köszöntését követően Aranyosné Dr. Börcs Janka, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság főigazgatója a szervezet friss kutatását ismertette, amely árnyalta a hirdetők fejében releváns és üzletileg leginkább meghatározónak gondolt célcsoportról alkotott képet.
Miközben a szakmában hosszú ideje bevett gyakorlat, hogy elsősorban a 18-49 év közötti korosztálynak „üzennek”, a szakember a legújabb hírközlési trendeket kutató vizsgálat eredményeinek alapján úgy vélte: immár ideje a hatvanon felüli korosztályra is figyelni.
Az idősek internetezési szokásai ugyanis nagymértékben változtak az elmúlt időszakban. Míg úgy szűk tíz éve Magyarország leszakadóban volt e tekintetben, mára ez megfordult: a 200 háztartást bevonó vizsgálat szerint a világhálót használó idősek aránya 33-ról 44 százalékra emelkedett. Ennek fontos mozgatórugói pedig a távollévő családtagokkal való kapcsolattartás, valamint a készülékek könnyebb használata lehettek. Okostelefont százból a korábban mért 14 helyett 28-an használnak a hatvan feletti korosztályból.
Érdekesség, hogy netes szörfözés tekintetében a fiatalokéhoz hasonló rutint szerzett már e korcsoport: napi másfél órát „lógnak a neten”, kétharmaduk közösségi oldalakat használ, minden második idős aktívan chatel - arányuk 42-ről 52 százalékra ugrott! -, de a YouTube-ot is szeretik. Hirdetői szempontból érdekes lehet a tény: a Facebookot elsősorban nem barátkozásra, kapcsolattartásra, hanem szórakozásra használják. A digitális szakadékból tehát kikapaszkodtunk. A hatvanon túliak immár elhagyták a tegnapot - sommázhatjuk a hallottakat.
Reklámpiaci innovációk
Hasonló üzenete volt Kápolnai András, az Antenna Hungária (AH) vezérigazgatója előadásának is, aki a reklámpiaci innovációk kapcsán fogalmazott meg előrelépést. Míg korábban a nagy áttörést a műsorok közbe iktatott reklámblokkok jelentették, mára a reklám elkerülés miatt ez nem a legkorszerűbb megoldás. Igaz, a reklámtortából az online felület szelete (32 százalék) után a második legnagyobb a tévé részesedése (25 százalék). Fontos tény az is, hogy 2017-ben több, mint 60 milliárdnyi költés kapcsolódott a televízióhoz, azaz a válság óta folyamatos az emelkedés, a visszakapaszkodás.
A fiatalok jó része azonban átkapcsol, másik screen-re vált a reklámblokkok alatt, nagyon lényeges tehát az interaktiviás: kreatív formátumokra van szükség. Az AH a közelmúltban erre az útra lépett, amikor a TV2-n futó Bezár a bazár című műsorhoz applikációt kapcsolt. Az alkalmazás - vagy a távirányító piros gombja - mikrosite-okra irányította az érdeklődőt. Aki, ha a játékban célba ért, nyereményt kapott. Eközben telefonszámot és mail címet kellett megadni, azaz a hirdető közvetlen kapcsolatba kerülhetett a műsor nézőivel.
Két százalékot is meghaladó konverzió, magas átkattintási arány, kiemelkedő nézői aktivitás - ezek jellemezték e megoldást. S hogy mire volt szükség mindehhez? Nos, HbbTV-re (Hybrid Broadcast Broadband TV), ami nem más, mint a földfelszíni digitális televíziós hálózaton kialakított, interaktív szolgáltatások nyújtására képes szabvány. Ma Magyarországon mintegy
74 ezer ilyen készülék van. Iparági összefogás és egy jó megoldás szállító - ezek kellettek még, hangsúlyozta (némiképp persze „hazabeszélve”) a vezérigazgató. S hogy mit jelent mindez a reklámpiaci szakemberek számára? A televíziós reklámpiac növekedését, az online bevételek tévé felé áramlásának kezdetét, és annak lehetőségét, hogy a reklámozók direkt vásárlói információkat és interakciókat tudhassanak magukénak. Ismét csak: elhagyva a tegnapot.
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!
