
Az Evolution Konferencia vitathatatlanul legnagyobb sajtóvisszhangot kapó szelete a hagyományosan itt bemutatott reklámtorta, ami a tavalyi évben 7,7 százalékos növekedést produkálva 259,69 milliárd forintosra duzzadt (Bucsky Péter elemzése az alábbi linken). A fanfárok dicső rikoltozását már a különféle szakterületek elnökei megzavarták, hogy azért mégis mindenféle átalakulások vannak, meg oda kell figyelni stb. Turi Árpád, a Rádiós Médiaszolgáltatók Egyesületének elnöke például arra hívta fel a figyelmet, hogy a közel tíz százalékos növekedésben óriási szerepe volt, hogy újra van országos kereskedelmi rádió, a Retro. Kovács Tibor, a Magyar Lapkiadók Egyesülete elnöke – kiemelve, hogy milyen hiteles a nyomtatott sajtóban való hirdetés – pedig már olyan messzemenő felvetést is tett, hogy „mikor kezdünk pénzt kérni a tartalomért?”
Heti majdnem egy napot eltévézgetünk!!!
A reklámtorta bemutatása és magyarázata után Kurucz Imre, az NRC kutatási igazgatója már azt mutatta meg, hogy a felhasználó hogyan tekint saját médiafogyasztására. A direkt az erre az alkalomra készült kutatáson volt több olyan „sejtés” is, amit aláhúzott a felmérésük, mint például, hogy a nyomtatott sajtót leszámítva úgy érezzük, hogy egyre több tartalmat zabálunk. Elhangzott az is, hogy a „papírt” jellemzően magasabb végzettségűek és idősebbek, így fizetőképesebbek fogyasztják, ami kiegészítve Kovács Tibor fenti hitelességre irányuló megjegyzésével, továbbra is igen kívánatossá teszi az újságban való hirdetést.
![]() |
Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy a hagyományos média rovására nyomkodjuk-e egyre többet a telefonunkat, ugye a mobilhasználat folyamatos és robbanásszerű térnyerését már nem is kell ecsetelni.
A válaszadók közel fele úgy érezte, hogy valóban a „tévézés kárára ment a netezés”, de több előadáson is elhangzott, hogy inkább arról van szó, hogy mellé kerül. Például a sorozat vagy meccs közbeni nyomkodunk, illetve a „helyükre kerülnek” a platformok, így a rádió a kocsiba költözik és a reggeli kapkodási burleszk aláfestőjeként szerepel.
![]() |
Kurucz Imre felhívta arra is a figyelmet, hogy a netes tartalmak gyakran kiegészítik a hagyományos platformokat, így egy adást megnézhetünk, ha lecsúsztunk róla a tévében, vagy éppen hallgathatjuk ugye a rádiót a neten keresztül. De talán, ami a lényeg, hogy továbbra is működőnek érzi a fogyasztó a hagyományos reklámozást is, ahogyan az az alábbi ábrán is látszik, melyekért ezúton is köszönet Kurucz Imrének.
![]() |
A tinik köpnek a status quóra
De mielőtt elkezdhetett volna a hallgatóság tapsikolni, hogy fúh micsoda párhuzamos együttélés, sőt, szinergiák felszabadulásának lehetünk tanúi, jött Joanelli Tamás, a Be Social ügyvezetője és előhozta a régi jó dolgokat nem tisztelő tiniket.
A szakértő a közelmúltban közreadott, a Digital Hungaryn is megjelent monstre tanulmányuk, a Magyar Tinik a Neten számait és tapasztalatait tárta fel.
Ebben a felmérésben is maguk ítélték meg szokásaikat a megkérdezettek, ami ugye azért érdekes, mert nyugodtan hozzá lehet adni – hívta fel a figyelmet a Be Social ügyvezetője. Ennek fényében is kemények a számok: 78% napi 3 óránál többet internetezik, 40% pedig 4 óránál is többet tölt a világhálón.
Az talán közismert tény, hogy a tinédzserekkel nehéz szót érteni, de nagyon úgy fest, hogy nemcsak a közös nyelvet nem találjuk velük, hanem még a közeget sem. „Nem lesznek azon a csatornán, amiben mi most hiszünk” – mondta el Joanelli Tamás, miközben bedobta, hogy a fiatalok 38 %-a saját bevallása szerint könyvet sem olvas.
E-mail? Na ne már!
Talán azon nagyon meg sem lepődünk, hogy a nem éppen szuperszexi könyvek nem pörögnek, de hogy az e-mail sem menő, az az idősebb dolgozók számára meglepetés lehet. Mármint annyira nem menő, hogy a munkahelyen sem néznek rá a fiatalok. A Be Social ügyvezetője saját lányának a kalandját hozta elő, aki értetlenségének adott hangot, hogy miért is nem chat programokon folyik a kommunikáció, hiszen ez a természetes. (Csak halkan jegyezzük meg, hogy eközben az e-mailes reklámozás virágkorát éli.)
![]() |
Facebook? Na ne már!
Tehát webkettes applikációt (itt már tényleg nem is kéne leírni, hogy természetesen mobilnyomkodásról van szó) kell bevetni, ha legalább egy platformon szeretnénk lenni a jövő vásárlóival. És bizony nem a „mindent elsöprő” Facebookot, ahol anyu és apu nyomja. A felmérésből kiderült, hogy Zuckerberg elsőszámú zászlóshajója még a dobogóra sem fért fel a népszerűségi listán, de azért nem kell félteni az adatvédelmi botrányok arcává is váló milliárdost, az Insta az első, a Messenger pedig a második. A Youtube csípte el a harmadik helyet, majd jön a Snapchat és a Facse. Ezeket követi a TikTok, ami kemény felefelé szálló ágban van, majd jön a Pinterest.
Az is kiderült, hogy utálják a netes reklámokat a fiatalok, illetve hogy az influencerek elviselhetővé teszik a termékmegjelenítést, 40 %-uk vásárolt hatásukra, ami olyan szám, amitől sok reklámos és eladó pupillája tágulhat ki. De azért a szakértő hamar hidegzuhannyal is szolgált:
„Nem akarjuk érteni, hogy felnövekvőben van egy generáció, akiknek fogyasztási szokásait nem értjük. Nekünk kell felnőni ahhoz a generációkhoz, akik lehagynak minket, hogy ne váljunk kirekesztetté saját gyermekeink életéből” – zárta előadását Joanelli Tamás.
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!