Az Evolution Konferencia vitathatatlanul legnagyobb sajtóvisszhangot kapó szelete a hagyományosan itt bemutatott reklámtorta, ami a tavalyi évben 7,7 százalékos növekedést produkálva 259,69 milliárd forintosra duzzadt (Bucsky Péter elemzése az alábbi linken). A fanfárok dicső rikoltozását már a különféle szakterületek elnökei megzavarták, hogy azért mégis mindenféle átalakulások vannak, meg oda kell figyelni stb. Turi Árpád, a Rádiós Médiaszolgáltatók Egyesületének elnöke például arra hívta fel a figyelmet, hogy a közel tíz százalékos növekedésben óriási szerepe volt, hogy újra van országos kereskedelmi rádió, a Retro. Kovács Tibor, a Magyar Lapkiadók Egyesülete elnöke – kiemelve, hogy milyen hiteles a nyomtatott sajtóban való hirdetés – pedig már olyan messzemenő felvetést is tett, hogy „mikor kezdünk pénzt kérni a tartalomért?”

Heti majdnem egy napot eltévézgetünk!!!
A reklámtorta bemutatása és magyarázata után Kurucz Imre, az NRC kutatási igazgatója már azt mutatta meg, hogy a felhasználó hogyan tekint saját médiafogyasztására. A direkt az erre az alkalomra készült kutatáson volt több olyan „sejtés” is, amit aláhúzott a felmérésük, mint például, hogy a nyomtatott sajtót leszámítva úgy érezzük, hogy egyre több tartalmat zabálunk. Elhangzott az is, hogy a „papírt” jellemzően magasabb végzettségűek és idősebbek, így fizetőképesebbek fogyasztják, ami kiegészítve Kovács Tibor fenti hitelességre irányuló megjegyzésével, továbbra is igen kívánatossá teszi az újságban való hirdetést.

Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy a hagyományos média rovására nyomkodjuk-e egyre többet a telefonunkat, ugye a mobilhasználat folyamatos és robbanásszerű térnyerését már nem is kell ecsetelni.

A válaszadók közel fele úgy érezte, hogy valóban a „tévézés kárára ment a netezés”, de több előadáson is elhangzott, hogy inkább arról van szó, hogy mellé kerül. Például a sorozat vagy meccs közbeni nyomkodunk, illetve a „helyükre kerülnek” a platformok, így a rádió a kocsiba költözik és a reggeli kapkodási burleszk aláfestőjeként szerepel.

Kurucz Imre felhívta arra is a figyelmet, hogy a netes tartalmak gyakran kiegészítik a hagyományos platformokat, így egy adást megnézhetünk, ha lecsúsztunk róla a tévében, vagy éppen hallgathatjuk ugye a rádiót a neten keresztül. De talán, ami a lényeg, hogy továbbra is működőnek érzi a fogyasztó a hagyományos reklámozást is, ahogyan az az alábbi ábrán is látszik, melyekért ezúton is köszönet Kurucz Imrének.

A tinik köpnek a status quóra
De mielőtt elkezdhetett volna a hallgatóság tapsikolni, hogy fúh micsoda párhuzamos együttélés, sőt, szinergiák felszabadulásának lehetünk tanúi, jött Joanelli Tamás, a Be Social ügyvezetője és előhozta a régi jó dolgokat nem tisztelő tiniket.

A szakértő a közelmúltban közreadott, a Digital Hungaryn is megjelent monstre tanulmányuk, a Magyar Tinik a Neten számait és tapasztalatait tárta fel.

Ebben a felmérésben is maguk ítélték meg szokásaikat a megkérdezettek, ami ugye azért érdekes, mert nyugodtan hozzá lehet adni – hívta fel a figyelmet a Be Social ügyvezetője. Ennek fényében is kemények a számok: 78% napi 3 óránál többet internetezik, 40% pedig 4 óránál is többet tölt a világhálón.

Az talán közismert tény, hogy a tinédzserekkel nehéz szót érteni, de nagyon úgy fest, hogy nemcsak a közös nyelvet nem találjuk velük, hanem még a közeget sem. „Nem lesznek azon a csatornán, amiben mi most hiszünk” – mondta el Joanelli Tamás, miközben bedobta, hogy a fiatalok 38 %-a saját bevallása szerint könyvet sem olvas.

E-mail? Na ne már!
Talán azon nagyon meg sem lepődünk, hogy a nem éppen szuperszexi könyvek nem pörögnek, de hogy az e-mail sem menő, az az idősebb dolgozók számára meglepetés lehet. Mármint annyira nem menő, hogy a munkahelyen sem néznek rá a fiatalok. A Be Social ügyvezetője saját lányának a kalandját hozta elő, aki értetlenségének adott hangot, hogy miért is nem chat programokon folyik a kommunikáció, hiszen ez a természetes. (Csak halkan jegyezzük meg, hogy eközben az e-mailes reklámozás virágkorát éli.)

Facebook? Na ne már!
Tehát webkettes applikációt (itt már tényleg nem is kéne leírni, hogy természetesen mobilnyomkodásról van szó) kell bevetni, ha legalább egy platformon szeretnénk lenni a jövő vásárlóival. És bizony nem a „mindent elsöprő” Facebookot, ahol anyu és apu nyomja. A felmérésből kiderült, hogy Zuckerberg elsőszámú zászlóshajója még a dobogóra sem fért fel a népszerűségi listán, de azért nem kell félteni az adatvédelmi botrányok arcává is váló milliárdost, az Insta az első, a Messenger pedig a második. A Youtube csípte el a harmadik helyet, majd jön a Snapchat és a Facse. Ezeket követi a TikTok, ami kemény felefelé szálló ágban van, majd jön a Pinterest.

Az is kiderült, hogy utálják a netes reklámokat a fiatalok, illetve hogy az influencerek elviselhetővé teszik a termékmegjelenítést, 40 %-uk vásárolt hatásukra, ami olyan szám, amitől sok reklámos és eladó pupillája tágulhat ki. De azért a szakértő hamar hidegzuhannyal is szolgált:

„Nem akarjuk érteni, hogy felnövekvőben van egy generáció, akiknek fogyasztási szokásait nem értjük. Nekünk kell felnőni ahhoz a generációkhoz, akik lehagynak minket, hogy ne váljunk kirekesztetté saját gyermekeink életéből” – zárta előadását Joanelli Tamás.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!