Miért fizetünk a hírekért?

„Az emberekben van egy bizalomhiány, mivel úgy gondoljuk, ha fizetünk egy tartalomért, akkor van mögötte egy minőség vagy egy olyan professzionalizmus, amit egy blognál vagy olyan tartalomnál, amit a hirdetők tartanak el, nem feltétlenül mondhatunk el” – vezette fel az előadását Litka Gergely az idei Internet Hungary konferencián. A Social Dilemma című filmből idézett, amelyben elhangzott a sokak által megerősített mondat: amiért nem fizetsz, akkor te vagy a termék. Szerinte nagyon sok internetes oldal olvasásakor a fogyasztó azt érzi, hogy ő csak figyelemforrás, amit a hirdetők kifizetnek. Nem az ő érdeklődését tartják szem előtt, hanem inkább azt, hogy egy reklám biztosan eljusson hozzá.

A Reuters intézet statisztikájában, a Digital News riportban lehet látni, hogy az egyes piacokon az olvasók mennyire bíznak a hírekben általában: Magyarország 27 százalékos aránnyal szerepel. „Több oka lehet, hogy nem hiszünk ennyire a hírekben vagy a forrásban, amelyeken keresztül eljutnak hozzánk az információk – amik nem feltétlenül pártatlanok, vagy nem tükrözik azt a véleményt vagy értékítéletet, amit mi osztunk. Ebben az a veszélyes, hogy ha nem osztjuk azt az értékítéletet, amivel megkapunk egy tényt, akkor magában a tényben is hajlamosak vagyunk kételkedni” – fejtette ki Litkai. Előttünk az Egyesült Királyság áll 28 százalékkal.

Aki olvasta a Szabadság felszámolása című könyvet – hozta fe példaként – az tudja, hogy az egész folyamat az orosz médiából indult ki, akiknek az volt az ötlete, hogy ha minden hírt relativizálunk, a valóságot egy alternatívaként vázoljuk, nem egy létező dologként, hanem lehetőségként végtelen univerzumok között, akkortól teljesen mindegy, ha valaki a tényekre hivatkozik, mert azok értéke a nullával lesz egyenlő. „Azt lehet is látni, hogy ahogy ez az orosz propaganda gépezet és orosz módszerek terjedtek Európában és az Egyesült Államokban – elég ha csak a 2016-os választásokra gondolunk – egyre inkább elkezdett devalválódni a hírek értéke, és egyre inkább úgy érezték az emberek, lehet, érdemes fizetni azért, hogy megbízható, általam hitelesnek ítélt forrásokból tájékozódjak” – mutatott rá Litkai.

A fake news kérdést is boncolgatta. Úgy véli, az egy nagyon jó politikai irány, ha mindenre ráhúzhatjuk, hogy álhír, csak akkor jön a probléma, amikor nekünk kellene valamilyen fontos, társadalmi változásokhoz szükséges üzenetet kommunikálnunk. „Például amikor fölmegy valaki a színpadra és azt mondja, ég a ház – fake news – és mindannyian benn égünk” – szemléltette.

Továbblépve, hogy miért nem akarunk fizetni ezekért a hírekért, elmondta, egyik aggasztó adat, hogy az országban a 30-34 év közötti diplomások aránya 34 százalék. „Nem akarok diplomát fetisizálni, de nagyon fontos értelmiségi attitűdöket sajátít el az ember a felsőoktatásban, ezért veszélyes, ha egyre lejjebb toljuk azt a küszöböt, amitől az embereket kiengedik az életbe, mivel a valóság és a problémák feldolgozása is egy alsóbb szinten fog megvalósulni” – fejtette ki. „Ha Magyarországon 34 százalék a diplomások aránya, miért várjuk el az egész társadalomtól, hogy igényes hírekre legyen kíváncsi?” – teszi fel a kérdést – jogosan. Az átlag fogyasztók érdekes főcímekre harapnak. Egy másik szomorú statisztikát is mutatott: a Jövőkép a magyaroknak című kiadványban lehet látni a szövegértés eredményeit, összevetve a visegrádi országokkal, az EU hat tagállamaival és három skandináv országnak a PISA felmérésen mutatott átlagát jelenti. Jól látható, hogy minél rosszabb a jövedelmi vagy társadalmi státusz, annál rosszabb a diákok szövegértésében felmutatott jártassága. Szerinte éppen ezért a fogyasztók nem fognak olyan tartalomért fizetni, ami nekik csak frusztrációt okozna, mert nem képesek elolvasni egy hosszú, számukra bonyolultabb szöveget.

Nem fizetünk, mert drága – streaming oldalak

A Netflix standard csomag ára 3190 forint, ami az átlagbér 0,81 százaléka. Litkai megjegyezte, hogy ezt összevetve Indonéziával, ahol ez 3 százalék, vagy Indiával, ahol majdnem 5 százalék, a Magyarországon a jövedelmi viszonyokhoz képest egészen olcsó. Rámutatott arra is, hogy Lengyelország, sőt még Románia is – ahol sokkal rosszabb az internetes penetráció – jóval előttünk van a digitalizációban. „Ez lehet az oktatás vagy a nyelvtudás is, amiről Romániában a feliratos műsorok, Lengyelországban a legendás alámondás tehet. Itthon a társadalom kétharmada nem beszél egyetlen idegen nyelvet sem, ami nagyon ijesztő szám – innen már érthető, hogy külföldi hírforrásokat, videómegosztó oldalakat mennyiben követünk.

”Egy másik ok a kalózkodás" – Litkai szerint mi magyarok igazi potyautasok vagyunk. Nagyon sokféle lépés történt annak érdekében, hogy a kalózkodást csökkentsék, elég komoly büntetéseket szabtak ki, a felelősség kezd átrendeződni a digitális irányelv szerint. Ennek következtében ma már Magyarországon 12 százalékkal kevesebb tartalmat töltenek le illegálisan, a filmek és zene esetében 30-30 százalékkal szorult vissza a kalózkodás.

„Az emberek két dologra harapnak: ha egyre nehezebb videómegosztón érhető el a tartalom, nem egy YouTube-on vagy Videán, vagy ha olcsón, könnyen elérhetővé válnak akár az RTL Most-on. Ez a hatósági fellépések mellett nagyon fontos aspektusa annak, hogy lehet ebbe az irányba terelni az embereket.” Még a karantén ideje alatt csináltak egy felmérést – amire 17 ezren válaszoltak – arról, ha nem lenne Dumaszínház, mit csinálnának helyette az emberek. „4800-an szívesen követnék online és 4791-en mondták, hogy meg is néznék őket online, ha legfeljebb 500 forintot kellene fizetni. 2019-ben 376 ezer fő vett Dumaszínház jegyet teljes áron és látogatott el hozzánk, hajlandók voltak 3000-6000 forintot is kiadni egy megadott tartalomért. A YouTube-on havonta 272 800 megtekintésünk van, ami 115 ezer feliratkozóból jön ki, akik ingyen tehetik ezt meg. A Duma TV előfizetőinek száma jelenleg 4756. Ebből is látszik, ki az a 4790 személy, aki fizetne 500 forintot a tartalomért” – szemléltette számokkal Litkai.

Jó hírként értékeli, hogy a 4756 előfizető már egy hónap alatt több bevételt termel, mint a YouTube-on a megtekintések. Ki akar fizetni ezekért a tartalmakért? – teszi fel újból a kérdést. Hozott két saját oldalukról származó Facebook és egy Google Analitycs statisztikát, hogy akik náluk pénzt költöttek, hogyan változott a korösszetételük. Lehet látni, hogy azt várnánk, a 65 pluszos korosztály érdeklődése csökkent, hiszen az idősebb korosztály óvatosabb lett a járvány alatt, pedig nagyon aktívak lettek. Érdekes még, hogy a 18-24 éveseknél, akiknél az a teória él, hogy aki fiatalabb, kevésbé fél a vírustól, szívsebben jön online eseményekre, a 25-44-es korosztályban jóval kevesebben hajlandóak jegyet venni.

Tartalom előállítási szempontból felhívta a figyelmet, hogy mivel Magyarország nagyon kicsi piac, fontos az együttműködés. Ők többek között a HVG360 fizetős platformmal működnek együtt, 3500 cikk jelent meg egy év alatt és 114 Duma epizódot tudtunk legyártani, amiből azt láttuk, hogy a nézők nevetni szeretnének és hajlandóak ezért fizetni. „A HVG-től is azt a visszajelzést kaptuk, hogy ezek a videók voltak, amik a legtöbb előfizetőt hozták, mint reklám” – mondta Litkai rámutatva arra, hogy van értelme ilyen tartalmakat gyártani és ezekből lehet pénzt is csinálni.

Tanulságok

• Most érdemes megpróbálni. Most van egy olyan kritikus attitűd a társadalomban, hogy talán hajlandóak annyit fizetni, amennyit egy este kifizetnének a kocsmába azért, hogy értelmesen tudjanak szórakozni.
• Fontos az együttműködés, mert költséghatékonyan, önállóan kevés tartalom van, amit jól meg lehet csinálni.
• 2020 a Doomsday/Love brandek évek, amikor valaki bejelenti, hogy őt eltörölték, akkor a fogyasztók hajlandóak fizetni. Példaként hozta fel a Telex-et vagy a Válasz Online-t. „Amikor valamit megszüntetnek, akkor az emberekben hiányérzet lesz és hajlandóak fizetni azért a tartalomért, amit már megszoktak.”
• „Az emberek változnak, érdeklődőbbek, szkeptikusabbak lesznek a világgal és talán nő bennük az együttérzés – kérdés, mit jobb kérni, előfizetést vagy támogatást?” – veti fel a gondolatot zárómondataként Litkai Gergely.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!