Szabó Zsófia, a Lounge Group kutatási divízió vezetője prezentálta a reprezentatív felmérés eredményeit, melyben a többi között a bevezető szöveg szerint arra keresték a választ, hogy „vajon milyen hatással van a magyarokra a jelenség? Félünk, reménykedünk, vagy egyáltalán nem is érdekel minket?”
Mint kiderült azért nem vagyunk közömbösek ez iránt a húsba vágó kérdés iránt, például a megkérdezettek háromnegyede (!!!) válaszolt úgy, hogy már most érezhetők a klímaváltozás hatásai.
Másként gondolunk a klímaváltozásra
Itthon elsőként egy olyan gondolatkörre asszociálunk, mint hogy hőség, szélsőséges időjárás, felmelegedés, aszály, míg csak második körben jönnek elő az olyan rémségek, mint a katasztrófa és a halál. Ezenfelül, amilyen sokrétű ez a kérdés, olyan sokrétűen csapódik le a különféle társadalmi csoportoknál. Ahogyan az a lenti táblázatból is kiderül, például a férfiak migrációs kérdésként is tekintenek a jelenségcsokorra, míg a nőknél erősebben jön elő a járványoktól és az élővilág pusztulásától való félelem.
A kutatásvezető ennek kapcsán kiemelte: érdemes lehet fragmentálni a sajtóban ezt a nehezen megfogható témát, megtérülhet perszolanizált üzeneteket eljuttatni.
Kit érdekel, ha elfogy a víz egy tízmilliós megapoliszban?
Érdekes jelenségre irányítja rá a figyelmet az indiai vízhiánnyal foglalkozó Covering Climate Now égisze alatt létrejött cikk (Csennaiban konkrétan elfogyott a víz), hiszen felmerül, hogy egy ilyen „távoli” kérdés, hogyan tud hatást gyakorolni a magyar tartalomfogyasztóra – hívta fel a figyelmet Szabó Zsófia.
A kutatásuk arra is rávilágított, hogy a válaszadók nagy része szerint hazánk biztonságosnak mondható, míg úgy érezzük, hogy a fejlődő világokat jobban sújtja majd.
A tanulmány egyik érdekessége, hogy a válaszadók több mint 37 százaléka aktívan érdeklődik a klímaváltozás iránt, míg a több mint fele passzívan, de befogadja a témát. Szabó Zsófia kiemelte egy személyes történet segítségével rámutatva, hogy az idősebbek érdeklődése is jelentősnek mondható manapság.
A szakértő felhívta rá a figyelmet, hogy jelenleg pánikkeltésként lehet a klímaügyek narratíváját leírni, ami úgy tűnik, hogy egyelőre működik. Ellenben rámutatott, hogy mindez kontraproduktívvá is válhat, ha a feszültség valamilyen szinten nem kerül feloldásra. Megemlítette a téma popkultúrába való betülemkedését is, hiszen alapvetően Thanos, a Marvel univerzum főgonosza is egy ökoterrorista volt. Az HBO sikersorozatában, a Hatalmas kis hazugságokban pedig az egyik főszereplő kisgyermeke kap pánikrohamot az iskolában a klímaszorongás miatt.
Az online tartalmak fogyasztóira hatványozottan igaz, hogy aggódnak a klímaváltozás hatásai miatt, ugyanakkor a tanulmány arra is rámutatott, hogy a magyarok a természet védelmében tett erőfeszítéseiket nem osztják meg olyan vehemenciával a közösségi médiában, még a hashtag kultúrája sem kiforrott a klímakommunikációnak.
Elhangzott az is, hogy mindez nem csupán a közönséges halandókra igaz, hanem az influencerek sem állnak bele azzal a vehemenciával a témába, mint az más ügyekben megszokott tőlük.
Itt került elő, hogy kik felé fordulunk ebben a rendkívül fontos témában. Röviden kijelenthetjük, hogy itt sem hiszünk politikusainknak, szemben a tudósokkal, akikre nagyon helyesen jobban hagyatkozunk a klímavédelemmel kapcsolatban. Ennek kapcsán hangzott el, hogy a politikusok nem véletlenül fotózkodnak szívesen Greta Thunberggel, megjelent vele egy oldalon Alexandria Ocasio-Cortez, aki a Demokrata Párt reménysugara az USA-ban, legutóbb pedig a Terminátorral, Arnold Schwarzenegger ült fel a erre a vitorláshajóra. Hazánkban a Greta-jelenség még gyerekcipőben jár, a megkérdezettek csak 30 százaléka hallott az aktivistáról – húzta alá szakértő. (Ugyanakkor meg kell említeni, hogy a felmérés elkészülte után a hazai kormány is egyre többet foglalkozott a svéd lánnyal – a szerk.)
DiCaprio büszke lehet a magyarokra!
Nem kérdés, hogy fejlődni kell még itthon – hívta fel a figyelmet Szabó Zsófia. Ugyanakkor a felmérés rámutatott, hogy a hazai társadalom igenis törekszik rá, hogy a pozitív irányba változtasson. Mint kiemelte, éppen ezért fontos, hogy a klímaváltozással kapcsolatos kommunikáció felelőssége is teljes legyen.
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!