Sok dologban hasonlít a podcast a blogok aranykorához: mindkettő egy olyan új internetes műfaj, ami a korábbi mainstream média mellé fel tudott nőni izgalmas, amatőröknek is lehetővé tette a jelentős elérést, újszerű információforrásként egyre inkább beépül a napi médiafogyasztásba. A blogok esteében azonban mára megfakult a fényük, és a legtöbb sikeres, független blog betagozódott a mainstream médiába. Nagy kérdés, hogy a podcastok esetében is ez várható-e, vagy valami más – foglalta össze bevezetőjében Csermely Ákos az új médiaformátum előtt álló legfőbb kihívást.

A podcast azért igazán különleges, mert ez talán a legintimebb médium: ezt nem lehet háttértevékenységként követni, oda kell figyelni rá. Természetesen lehet közben sétálni, futni, kutyát sétáltani, vagy vezetni, de nem lehet más médiafogyasztás mellett háttérben hallgatni, mint ahogy a tévét vagy a zenét háttérben használjuk.

Az üzleti modellek terén azonban még sok versenyző megközelítés van: sok az amatőr műsor, megjelentek a támogatási és előfizetési lehetőségek, a hirdetők is meglátták benne a kivételesen magas minőséget.

A podcast legnagyobb előnye a tartalom előállítók számára, hogy hosszú távon is jelentős figyelmet biztosít. Szentkirályi Balázs, a g7.hu vezérigazgatója elmondta, hogy a gazdasági portál számára az is fontos, hogy a podcast segít közösséget szervezni. Egyrészt a hallgatók között, például klubrendezvények keretében vették fel a műsorokat a járványt megelőzően. De a beszélgetések résztvevői között is hatékonyan tud kapcsolatokat szervezni egy-egy hosszabb beszélgetés, jelenleg külföldön kutató magyarokkal készítenek például műsorokat, akiket így is próbálnak a portál közösségébe bevonni.

A podcast készítésben Magyarországon az úttörők között volt a g7.hu a 2017-es indulással, bár ekkor már az Egyesült Államokban nagyon is felkapott volt a formátum. A hazai hirdetőknek azonban meg kellett mutatni, hogy miért jelent nekik kiváló lehetőséget ez a formátum. Az újdonság iránt volt érdeklődés, és ma már sokan megtanulták, hogy ez az a formátum, amivel az egyébként nehezen elérhető, gazdasági vezetői és döntéshozói rétegben vállalati és vezetői márkát lehet építeni.

Nehéz azonban a podcastot egyelőre így is önállóan fenntartható médiaként kezelni: a g7.hu esete is azt mutatja, hogy a beszélgetések egy cikk kíséretében kerülnek élesítésre, és az újság tartalmaival együtt erősítik egymást. Akik azonban csak podcast készítésből szeretnének megélni, azoknak sokkal nehezebb dolga van – de már erre is létrejött egy sales house. Az árazás sem kiforrott, de leginkább egy natív cikk árával lehet összevetni a podcast megjelenéseket.

Liptay Gabriella, a KPMG marketing és kommunikációs igazgatója szerint a podcast esetében a legfontosabb, hogy nem csak egy hosszú, általában 25-30 perces formátumról van szó, hanem tartalmában is mély médiatermékről.

A KMPG-nél próbálkoztak már a podcast formátummal, de az első kísérletek nem lettek sikeresek – tanulni kellett abból, hogy az alapvetően írásbeli kommunikációhoz szokott szakértőket hogyan lehet egy-egy témában élő szóban is érdekesen megszólaltatni. Az is nagyon fontos, hogy egy vállalat szakemberei ne egy öntömjénező beszélgetésben vegyenek részt, hanem valós és releváns témában, szakértőként tudjanak megszólalni – erre találtak jó megoldást a g7.hu-val együttműködve.

Felmerült a saját podcast indításának a gondolta is – ezt nem zárná ki Liptay Gabriella, de csak akkor szabad egy vállalatnak ebbe belevágnia, ha magas minőséggel, érdekes módon tudja elkészíteni, mert egy gyengébb minőségű megvalósítás nem segíti a cég érdekeit.

Kozma Noémi, a Mindsahre reklámügynökség regionális invention director-ja arra hívta fel a figyelmet, hogy a vállalatok számára az is fontos szempont, hogy a versenytársak mennyire vannak jelen a podcastok között.

A nagyvállalati kommunikációs mixjének ma még nem tekinthető azonban a podcast alapvető részének. Nagyon jelentős volt az elmúlt évek növekedése, lojális a hallgatói közönség, de egy nagyon niche és szűk piacról van szó. A tömegelérésben tehát nincsen szerepe, viszont pontosan az egyedi és értékes hallgatói bázis miatt a hirdetőknek is oda kell figyelni erre a médiatípusra.

A Mindshare reklámügynökség a Volvo-nak két podcastot szervezett: az egyik a Felforgatók. Az ezt készítő Betone Studio koncepciója teljesen megfelelt annak, amit kerestek, így támogatóként jelentek meg ebben. A lényeg az volt, hogy úgy tudják elmondani a márka történétét, hogy az nagyon magától értetődően és elegánsan illeszkedjen a tartalmakba. A podcast egy rendkívül „érzékeny” műfaj, nagyon tudatosan figyelembe kell venni a műfaji sajátosságokat, mert ha ezt nem fogadják el, akkor elidegenítik a hallgatókat, ami kontraproduktív.

A másik Volvo podcast a Kortárs Felbeszélések – 28 kortárs novellát lehet meghallgatni a márka nagykövetének, Till Attilának az előadásában. Mindkét podcasttal nagyon elégedettek, messzemenően beváltotta a várakozásaikat.

A hazai nagyvállalatok közül a Telekom az egyik legaktívabb a podcastokkal kapcsán. A Magenta podcastot a cég saját mag készíti, a Kreatívval közösen a Cultural Bites podcast jelenik meg. A saját tartalomgyártással azonban már jóval régebben foglalkozik a Telekom, blogot készítenek, médiavállatokkal vannak tartalmi együttműködéseik, egy igazi tartalomgyáruk van.

Kutas István, a Telekom vállalati kommunikációs igazgatója azt is elmondta, hogy az időzítés is jól sikerült, hiszen 2020 márciusában, a koronavírus járvány miatti lezárásokkor tudtak indulni. A podcast esetében nagyon fontos, hogy az frappánsan, jól szerkesztett és dinamikus legyen – és ebben sokban hasonlít rádióműsorokra is.

A hirdetési piacon pedig azért is nőhet a jövőben a podcastok szerepe, mert ez egy olyan digitális hirdetési forma, ami nem spotokat tartalmaz, hanem tartalmi együttműködéseket, mégis viszonylag jól mérhető, különösen összehasonlítva más hang alapú formátumokkal.

Ez a médiaformátum a hosszú távú brand építésre alkalmas, nem sales ösztönzésre és rövid távú hatásokra a legalkalmasabb. A hirdetőknek az jelent még limitációt, hogy támogatói és szponzori megjelenésnél nagyon összetett üzeneteket nem lehet megjeleníteni.

A figyelem azonban nagy kincs: egy podcastban hosszú perceket, akár fél órát tölt egy felhasználó egy-egy márkák számára fontos témával. Az online médiában is egyre nagyobb teret kap a page view és az egyedi látogatószám mellett az oldalon eltöltött idő, és ez sokkal többet mondhat a valóban minőségi elérésről.

Kozma Noémi egy érdekes amerikai példára hívta fel a figyelmet: ott már a lakosság negyede podcast hallgató, és ott már a közvetlen vásárlásösztönző kampányok az elterjedtek. A hirdetők akcióikat – például kupon kóddal – már mérni is tudják. Ez pedig arra is rávilágít, hogy ahogy Magyarországon is nőni fog a hallgatók elérése, sokkal inkább a mainstream hirdetési mixekben is szerepet kaphat, a ma itthon elfogadottnak tartott brandépítés mellett.

Az adásban arról is szó volt még, hogy mikor és kinek érdemes saját podcastot indítania, mikor érdemes szponzorként és/vagy hirdetőként megjelenni. A beszélgetésben arra is kitértek vendégeink, hogy egy podcastnak mikor és hogyan érdemes hirdetőket és partnereket keresni.

Az adás megtalálható legalul, ennek a cikknek az alján, vagy a Digital Hungary Youtube csatornáján.
Ajánljuk figyelmébe a csatornánbelüli lejátszási listáinkat: 
Reboot Hungary – Internet Hungary – Media-Digital Hungary

Figyelem!
I.  Kérlek iratkozz fel Youtube csatornánkra itt. Hetente 1-2 új videót töltünk fel, így elsőként értesülhetsz róluk.
II. Kérlek iratkozz fel a Facebook Reboot Hungary csoportjára. A csoporttagok 10% kedvezményt kapnak a mindenkori konferenicáink részvételi árából.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!