Nem könnyű már azt sem meghatározni, hogy mit értésünk egy webinár alatt, miben különbözik ez egy Facebook élő közvetítéstől vagy online tananyagtól? Leginkább úgy lehetne talán meghatározni, hogy a webinár egy olyan, interaktív élő online audiovizuális közvetítés, aminek célja a közvetlen kapcsolattartás az emberekkel, fogyasztókkal, barátainkkal, kollégáinkkal. Célja a tudás átadása, szórakoztatás,  informálás, szakmázás, vagy akár termék, vagy szolgáltatás értékesítés.

Ez tehát egy jóval szűkebb terület, mint az online videók világa, de jóval nagyobb hozzáadott értéke van – mi legalábbis a saját webináriumunk, a Reboot Hungary kapcsán biztosan így gondoljuk. Bár már régóta elérhetők az online tananyagok, a formátum azért igazán érdekes, mert más online tartalmakhoz képest sokkal interaktívabb, és ez áll a legközelebb a való életben megszokott konferencia vagy képzés formátumokhoz.
(Ingyenes regisztráció a témával foglalkozó Reboot Hungary-re itt)

Ezzel a területtel leginkább a technológiai oldalról foglalkoztak eddig: a mindezt lehetővé tevő informatikai megoldások piacát 800 millió dollárosra becsülték a világon – mindez kerekítési hiba a konferenciaturizmushoz képest.

A konferenciaturizmus ugyanis egy óriási iparág: az Egyesült Államokban például évi 1,9 millió rendezvényt tartottak korábban, ezek 85%-át hotelekben – ez egy évi 280 milliárd dolláros üzletág. Magyarországon a konferenciaturizmus dinamikusan növekedett – évente közel 5 ezer eseményt tartottak a járvány előtt nálunk, amiből másfélezer nemzetközi volt. Közel 800 ezer résztvevő volt ezeken. A hazánkba érkező külföldiek átlagos napi költése 16 ezer forint naponta, míg az üzleti és konferencia céllal látogatóknál 40 ezer a KSH adatai szerint.

És, hogy mindennek mi köze van az online konferenciákhoz? Ha a webinárok legyőzik a személyes konferenciákat, az egy teljes iparágat óriási kihívás elé állít. Természetesen azt senki sem várja, hogy egyszerűen megszűnnek a járvány vége után a hagyományos konferenciák, és minden marad online. A visszarendeződés mértéke és gyorsasága azonban még finoman szólva sem lefutott.

Nehéz lenne a kérdést csupán a racionális elemek, főként a költségek felől megközelíteni. Tény, hogy a személyes találkozások, a véletlen folyosói beszélgetések sok esetben fontosabbak lehetnek, mint egy-egy előadás meghallgatása. Azt is nehéz megkerülni, hogy a konferencia utak egy-egy partneri kapcsolatban egy olyan odafigyelés is, ami a szakmai információkon túl egy kikapcsolódási lehetőséget is biztosíthat.

A webinárok fő kihívása, hogy a mai home office környezetben Zoom, Teams, Skype és minden más hívások egyikéből a másikába esnek az emberek. Egy webináriummal nagyon nehéz őket kizökkenteni ebből a hangulatból. És bár csábító ötlet, hogy így olcsóbban, rövidebb felkészülési idővel el lehet érni üzleti partnereinket, egyszerűen hiányzik az az élmény faktor, mint egy élő eseménynél. Alapos felkészüléssel ennek egy része azonban visszahozható, de ez komoly tanulást és munkát kívánhat.

Ezek a kihívások pedig csak nőttek: az Egyesült Államokban már 2017-ben a b2b marketing eszköztárának fontos része volt a videós tartalom – a cégek 60%-a élt vele. 2020-ra már a cégek 71%-a használt ezen a területen videós tartalmat, és 57% élő webinárokat. Ezekkel leginkább a vezetők, döntéshozók elérését célozták meg.

A webinárokat a b2b marketingesek 91%-a tartotta fontosnak az Egyesült Államokban egy 2019-es, még járvány előtti felmérés szerint is. Ez megelőzte a szakcikkeket (60%), fehér könyveket (48%), a blogposztokat (42%) is. A járvány előtt a webinár nagy előnye volt, hogy ezzel a szakemberek kevesebb idejét kell lekötni, új formátumoként érdekes volt, és sokkal interaktívabb más formáknál. Azóta viszont nagy gondot okoz a rengeteg céges online meetinggel való konkurálás, ami biztosan nem emeli a webinárok iránti érdeklődést.

Elég itt olyan apróságokra gondolni, hogy mikorra tesszük az eseményt? Ebéd után nem túl jó, nem éppen akkor a legnagyobb a nyitottság. Reggelente nehéz az embereket a munkájukból kivenni, így marad a késő délután talán legjobb időpontnak, de akkor nem szabad túl hosszúra nyújtani az eseményt. Ehhez pedig nagyon alaposan mindent meg kell előre szervezni, el kell tudni próbálni. Nem ár az (illem)szabályok ismétlése sem, a kérdések és a jelentkezés sorrendjének ismertetése sem.

De az sem mellékes, hogyha az irodánkban – vagyis mostanában inkább az otthonunkban – ülve egy monitor előtt más lelkiállapotban vagyunk, mintha elutazunk fizikailag egy más helyszínre. A személyes részvétel biztosan hatásosabb. Ezt a konferenciák esteében nem mérték legalábbis tudomásunk szerint, viszont könyvtárnyi irodalma van az online és a személyes oktatásnak.

Egy amerikai tanulmányban félezernél is több diák teljesítményét mérték 2009 és 2016 között. A két csoport között igazán nagy különbséget nem mértek a teszteredmények alapján, de azért kicsit jobban teljesítettek az osztálytermi oktatásban résztvevők. Van azonban egy sokkal fontosabb szempont: a kutatások szerint jobban szeretik az emberek a hagyományos oktatást. Egyszerűen kevésbé motiválóbb egy gép előtt ülni. Az online oktatási anyagok abban segíthetnek, hogy aktívabb részvételre ösztönözzék a résztvevők, itt nem kell negatív hatásoktól, visszajelzésektől tartaniuk. Így talán az a legjobb, ha lehetőség van a választásra: mindenki el tudja dönteni az élethelyzete, az igényei, elvárásai alapján, hogy ő éppen online vagy offline szeretne egy-egy képzésbe, konferenciába bekapcsolódni

A hibrid konferenciák előnye, többszörös lehet: egyrészt új árazási megoldásokat jelenthet, hiszen nem csak nagyon limitált, nagy befogadóképességű helyszíneket lehet választani, hanem sokkal több kisebből is. Lehetőség van az árdiszkrimináció összetettebb formáira, feltehetően felértékelődik, sokkal inkább prémium szolgáltatássá válik a személyes jelenlét lehetősége. Online viszont így többeket lehet elérni, ami segíthet az árazás átalakításával még nagyobb célcsoport elérésében.

Az online térben jobban működhetnek például a szavazások, a részvételi bevonás, ami segíthet új élményekkel gazdagítani egy-egy webinárt. Az online és offline résztvevők közötti interaktivitás is egy olyan új lehetőség, amivel sokkal jobban lehet ösztönözni a bevonódást.

Ez pedig lehetőség a webinárok más területen történő alkalmazásában: a nagyvállalati online képzések eddig leginkább egy monitor előtti tankönyv és munkafüzet kissé unalmas leképezését jelentették. Az ilyen tananyagokat élő webinárokkal kiegészítve, kérdés-válasz lehetőségekkel egy sokkal nagyobb élményt és bevonódást elérhető eszközzel gazdagodik a vállalatok eszköztára.

A Dupla Reboot Hungary vendégei:

I. rész (15.00-16.00 óra között):
Akár Neked is lehet tévécsatornád! A webinárium működtetése a gyakorlatban. Egy produkció élete az ötlettől az utógondozásig.
Vendégeink: Bacsi Krisztina (Smart Management), Bán Zoltán (Portfolio.hu)
Csorba Anita (Inspirációk), Dr. Szatmári Péter (Kodolányi János Egyetem - A Docler Holding tagja)

II. rész (15.00-16.00 óra között): Bárki közvetíthet online! Egy produkció élete az ötlettől az utógondozásig.
Vendégeink: Jenkei Dániel (Vasas Sport Club), Menyhért Dorka (A38),
Pintér Róbert (4Kids), Szikora János (eSzínház)

Amiről szó lesz mind a két adásban: Egy produkció élete az ötlettől az utógondozásig.
Témaválasztás,  kidolgozás,  alkotás,  lebonyolítás,  terjesztés, a kommunikáció hangvétele, közönségszervezés, hirdetési eszközök kiválasztása és használata, társmédia összekapcsolása,  különleges eszközök és megoldások, kapcsolattartás a közönséggel előtte, alatta, utána, adatok használata,mérések, utógondozás, üzleti modellek, fenntarthatóság és versenyképesség.

Figyelem! Nézze meg a 3. évad beszélgetéseit! KLIKK IDE!

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!