Kadarkai Endre: Kinek van ránk szüksége?

Kadarkai Endre: Kinek van ránk szüksége?
″A podcast célja lehet a tájékoztatás, az ismeretterjesztés vagy a szórakoztatás. Ami azonban biztos: podcast mindig is volt és lesz, legfeljebb nem így fogják hívni″ - fogalmazott Kadarkai Endre televíziós műsorvezető és riporter a PodcastFestivalon.

A hazai piac egyik legnépszerűbb alakja úgy véli, a podcastnél nincsen demokratikusabb műfaj. Míg negyven évvel ezelőtt el kellett nyernünk legalább egy tévéigazgató szimpátiáját, ma már az csinál műsort, aki csak akar. A megtekintési adatok ugyanakkor magukért beszélnek: nem foghatjuk arra a sikertelenséget, hogy az adott műsor rossz időben ment le, vagy épp erős vetélytársa akadt a másik tévében vagy rádióban.

“A podcasteknél a téma és a hossz tekintetében sincsenek kötelmek, még mi alakíthatjuk a szabályokat. Ez a legszabadabb, legszuverénebb platform, a politikai interjúktól a bűnügyi sztorikig” - fogalmazott Kadarkai, aki szerint a tévé kimúlóban van. A mai huszonévesek már nem a tévés műsorvezetők, hanem a YouTuberek, podcasterek közül választanak maguknak példaképet, aki pedig hiteles tájékozódási lehetőséget keres, az elsősorban az internethez fordul. “Vitray Tamás jó pár évvel ezelőtt azt mondta, a televíziónak nem kultúrmissziója van, hanem szórakoztatnia kell. A podcast célja ezzel szemben minden lehet. Kinek van szüksége rá? Szerintem mindenkinek. Soha nem volt még nagyobb igény arra, hogy értelmes emberek szabadon, függetlenül beszélgessenek egymással.”

De vajon jó-e nekünk, hogy manapság már mindenki podcastel? - tette fel a kérdést a műsorvezető.

“Barabási Albert László szerint “az eredmény korlátos, a siker korlátlan”. Hiszek benne, hogy a nézőknek vagy a hallgatóknak megvan a magukhoz való esze és tudnak súlyozni. Jó dolog, ha fel van cicomázva egy podcast, de a veleje a tartalom. Ha emellé beletesszük a kellő szakértelmet, tudást és kompetenciát, azt meg fogja hálálni” - tette hozzá Kadarkai, példaként említve a Felfelé zuhanás című műsorát. “Mindenkit arra biztatnék, merjünk kísérletezni! Óriási lehetőséget kapunk azáltal, hogy az érdeklődésünk nyomán készíthetünk műsorokat. Én egyre inkább a népszerű ismeretterjesztés irányába indulnék el. Pozitív csalódás volt számomra, hogy Márai Sándor vagy épp József Attila élete, halála, sorstragédiája nem tízezreket, hanem százezreket érdekelt ebben az országban.”

A riporter több példát is elmesélt arról, mi ad számára magasabb rendű jelentőséget a podcastnek:
“Egy traumatizált környezetből jött énekesnő számára például felszabadító erővel bírt, hogy először beszélhetett az élményeiről, sőt, több családtagja és sorstársa is felkereste és megköszönték a vallomását. Egy énekes pedig az életére nagy hatást gyakorolt tanárnővel vehette fel a kapcsolatot, akivel negyven éve nem találkozott, és aki hozzászólt a beszélgetéshez: ‘Még élek, Zolikám, és szeretettel látlak’. Az ilyen esetek visszaadták a hitemet abban, hogy a podcastekkel nemcsak szórakoztatni tudunk, hanem magasabb rendű értelmük is lehet.” Kadarkai Endre még hozzáfűzte, hogy azt ugyan senki sem tudja, hogyan alakul a podcast-piac a következő években, de talán nem is ez legfontosabb.

“Nem tudom, lesz-e podcast 10 év múlva. Freudot egyszer arra kérték, mondja el a véleményét a drót nélküli távíróról, ami a kor nagy újdonságának számított. Ő akkor úgy fogalmazott: nagy dolog a távíró, még nagyobb dolog a drót nélküli távíró, de a legnagyobb dolog mégis az, hogy az emberek távíróval vagy anélkül beszélgetnek egymással” - zárta előadását Kadarkai.

 

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Rónyai Júlia

Londonban végeztem nemzetközi kapcsolatok, illetve nemzetközi újságírás szakon. Szabadúszó újságíró, kreatív szövegíró és podcast műsorvezető vagyok, többek közt a Digital Hungary, a HVG és a …