„A kábel TV-k előtt ma már csak két terület van nyitva: élő sport vagy háttérzaj” –foglalta össze az amerikai tapasztalatokat az ott élő és médiacéget vezető Horváth László a hét elején megtartott Média Platform 2013 kiállításon és konferencián a Syma csarnokban. Az Egyesült Államokban az IPTV és az OTT (Ovet The TOP Television, azaz nem a kábelszolgáltató által menedzselt csatornán, hanem a nyílt interneten érkezik a műsor, a tartalom) lehetőségek rohamos gyorsasággal szorítják ki a kábeles megoldásokat, ám eközben nálunk az új megoldások látszólag képtelenek gyökeret verni.
Beszédes, hogy a UPC-nél a 330 ezer előfizetőből csupán 50-60 ezren veszik igénybe a cég online videótéka (Video On Demand, azaz VOD) szolgáltatását, de ők is főleg akkor ha ez nem jár plusz kiadással. A fizetős ügyfelek olyannyira kevesen lehetnek, hogy a szolgáltató inkább nem ad adatot rólunk... Pedig költségigényes üzletről van szó: a Netflix például dollár milliárdokat költ arra, hogy az ismert filmeket és sorozatokat terjeszthesse.
Az új megoldások itthoni térhódítása előtt az is akadály, hogy a digitális technológiák viszonylag lassan terjednek: ahogy az elhangzott a hét elején tartott kiállításon és szakmai konferencián a 15 év feletti korosztály 43,8 százaléka Magyarországon soha nem használt se netet se számítógépet. Bár ez az arány elsősorban az idősebb korosztály miatt lehet ennyire magas, a nagysága még ezzel együtt is meglepő.
A kábel-szolgáltatók azonban nem dőlhetnek hátra. Tíz éve még Amerikában is csak beszéltek róluk, de a többség nem hitte, hogy tényező lehet a VOD-ból vagy az IPTV-ből. Ám ezek a mozaikszavak, ahogy annak idején a tengerentúlon, úgy nálunk is egyre jobban beépülnek a köztudatba. Egy felmérés szerint pedig 2017-ben már 600 millió internetes kapcsolattal felszerelt TV-t használnak majd szerte a világon, ami a kábelek leváltását (elvben) alaposan megkönnyíti majd a fogyasztóknak. Ráadásul Magyarországon is egy jelentős réteg igyekszik követni a technológiai fejlődést: az országban lévő 6,5 millió televízió készülékből 1,3 millió lapos így viszonylag modernnek számít, 600 ezer pedig már full HD felbontással bír.
Mindeközben az okos készülékek is futótűzszerűen terjednek már pedig a videó és filmnézésre is használható eszközöket sok fiatal már a televízió előtt ülve is bújja, ami miatt a passzív tévézők aránya elkezdett nőni az országban.
A mobilok pedig egyre vonzóbbak lesznek, ahogy a netes videótartalmak terjesztése roham léptékben fejlődik: a Youtube videók például novembertől már legálisan letölthetőek lesznek a mobil készülékekre, de például emellett a Google és az Apple egyre több saját tartalmat is vásárol és a keresőcég hamarosan akár az NFL mérkőzések közvetítési jogát is megkaparinthatja.
De mivel ezek a változások nem földindulásszerű átalakulásokat hoznak, csak apránként alakítják át a piacot, könnyű figyelmen kívül hagyni őket és félő, hogy a szakma már csak akkor kap a fejéhez, amikor már a beindult folyamatokra nem tudnak érdemben reagálni. Az új kihívásokra gyors választ még a magyar piac sajátossága miatt is nehéz lesz adni: a kábel piac ugyanis még az elmúlt évek felvásárlásai után is túlságosan szét van aprózódva.
Pedig ha lehet hinni az üzletági pletykáknak az új kihívók már ott toporognak a küszöbnél: állítólag már megindult az előkészítése néhány hazai Netflix-hez hasonló szolgáltatás beindításának. Sőt, például a Fuso Ecosystem Nyrt.(korábban Hybridbox) nevű cég már közel 100 ezer nálunk eladott okostévén szerepel előre telepített applikációjával és élesben teszteli a piacot, miközben – amint az egy kerekasztal beszélgetésen elhangzott a MediaPlatform konferencián – közvetlenül tárgyal nagy amerikai stúdiókkal internetes filmjogok átvételéről.
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!
