Jönnek a robot-újságírók

Jönnek a robot-újságírók
Több mint négyezer negyedéves gyorsjelentést írnak ma már az Assiciated Pressnél – csakhogy ennek nagy többségét mesterséges intelligencia, azaz robot-újságírók készítik – derült ki a minap, a Media Hungary konferencián, ahol több neves külföldi előadó is hiánypótló előadásokat tartott. Kiderült az is: az MI képes digitális hír szövegből is látványos videót készíteni!

Minálunk a médiapiac szereplőinek egyre összetettebb kihívásoknak kell megfelelniük, de a nemzetközi trendek csak lassan gyűrűznek be hozzánk – tegyük hozzá ezúttal –, hogy szerencsére. Mármint újságírói szemszögből. Mert amint az a Media Hungary konferencián egyszeriben világossá vált: ma már nem csak elmélet az, hogy az újságcikkeket egyszer majd később, valamikor a távoli jövőben mesterséges intelligencia fogja írni. Bizonyos (egyelőre csak egyszerűbb) esetekben már ma is éppen ez a helyzet. Mi több, a szoftverrobotok okos módon már döbbenetes videókat is tudnak készíteni, emberi beavatkozásra alig van szükség – de ne szaladjunk ennyire előre.

Az amerikai Kaleido Insights stratégiai tanácsadó alapítója, Rebecca Lieb vicces-szomorú megjegyzésével érdemes inkább kezdeni. A tengerentúli médiaszakmában van egy mondás: e szerint a mai tinik előbb fotóznak le egy macskát és küldik el egy közösségi médiás chat-alkalmazással az ismerősnek, minthogy bepötyögjék az angolul mindössze három betűből álló cat szót... Egy ilyen fura világban pedig azt is természetesnek vesszük, hogy vannak tartalmak, amelyeket nem emberek írnak, hanem MI-vel felvértezett robotok.

Persze a Háború és Béke megírására még egy ideig (ki tudja meddig még) nem lesznek képesek a robotok. De például az Egyesül Államok tőkepiacán minden negyedévben több mint 4400 (!) tőzsdei cég teszi közzé pénzügyi jelentéseit. Ezeket cikké gyúrni nem éppen kreatív feladat. Tudom, hiszen magam is gyártottam sok ilyen cikket, melyek egy kaptafára készülnek. Például: az X cég a legutóbbi három hónapban Y milliárdos árbevételt ért el, ami Z százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest, stb-stb.

Az efféle „hihetetlenül izgalmas” újságcikkek, mini jelentések megírása tehát immár az Associated Press hírügynökségnél okos, öntanuló szoftverrobotokkal zajlik. A fenti séma-mondatokat és azok variációit kellett csak betáplálni, illetve magukat a számadatokat. Az AP Automated Insights-nak nevezett robot-újságíró hatalmas előnye, hogy nem téveszt, nem ejt emberi hibákat, illetve az ezer legfontosabb cég mini-elemzés mellett (melyet eddig mintegy félezer hús vér ember írt) most már a 3400 kisebb tőzsdei entitásról is készül ilyen szöveges automata-összefoglaló. Azért, hogy a pár ezres, tízezres, azaz kis befektetőtáborral rendelkező vállalatocskákról is legyen írott, szöveges hír minden negyedévben. És ami a lényeg: a gépi szöveges végeredmény sokkal-sokkal jobb, mint például a Google Fordító sokszor igencsak döcögős fordítgatásai, szárnypróbálgatásai. Ráadásul az ilyen és hasonló mesterséges intelligenciákat fejlesztő kis cégek felvásárlásáért valóságos háború folyik éppen, főként az olyan hatalmas, pénzzel kitömött óriások, mint a Google, a Facebook vagy az Apple között.

A meccs még nincs eldöntve, nem lefutott. Ám az bizonyos, hogy a gépi intelligencia egyre fejlettebb lesz. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy a Media Hungary konferencián egy másik külföldi előadó a videókészítés automatizálódásáról is beszélt. Niki V. Santo a Kaliforniai Egyetem Merced-innovációjának és a Vállalkozói laborjának tagja, valamint a Szilícium-völgy Harvard klubjának elnöke arról beszélt, hogy a videotartalmakat is milyen könnyedséggel formálják, alakítják az okos gépek. Sokan ismerik a hamis Obama videókat, melyen az elnök szájmozgására olyan mondatokat kevernek rá, melyek az ex-elnök szájából soha nem hangzottak el. A technológia még nem tökéletes, a turpisság egyelőre kiszúrható.

Viszont igen látványos a Wibbitz nevű startup szoláltatása. Ők azt ígérik, hogy a tartalomgyártók a rövid cikkeikből, friss híreikből pár másodperc alatt a sokkal könnyebben fogyasztható videós tartalmat képesek előállítani. Méghozzá igen szép képi világgal, hiszen erre ma egyre nagyobb igény van. Például száles, fiatal tömegeknek elsősorban így lehet információkat eljuttatni, hiszen olvasható médiát még a weben sem nagyon fogyasztanak.

Ugyanakkor ezek mellett az olyan technológiákra igenin nagyon oda kell figyelni, mint például a News Whip, amely az MI segítségével lényegében állandóan és valós időben monitorozza a közösségi médiát, figyelve azt, hogy éppen mely hírek, események, történések vannak a közösség figyelmének a középpontjában. Vagy ott van a céges projektek ideális chat alkalmazása a Slack, amelyre a fireflies.ai fejlesztett ki olyan mesterséges intelligenciát, amely képes automatizáltan chatelni a projektvezető helyett, munkáját nagyban megkönnyítve. A Watsont is szinte mindenki ismeri, de a Quartz kutatócég mintafelismerő szoftverrobotját már kevéssé. Pedig ez elemezte ki Donald Trump twitter szóhasználatát vagy az elnök arckifejezéseinek képeit vizsgálta, összefüggésben-kontextusban a mondandójával – következtetve ezzel például az elnök szavainak igazság-, illetve valóságtartalmára...

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Halaska Gábor

Dr. Halaska Gábor Figyelő hetilap rovatszerkesztője, startup szakértő diplomáit az Államigazgatási Főiskolán és az ELTE Jogi Karán szerezte. A kilencvenes évek eleje óta dolgozik újságíróként. …


Címkék: média, újság