Olyannyira így van ez, hogy a Nestlé Purina üzletága nemrégiben indított útjára egy a hazai piacon nem létező, kutyát-macskát tartóknak szóló magazint. Buzás Balázs marketing menedzser a döntés háttereként először a kisállattartói piac szereplőiről, a vásárlókról és a fogyasztókról - a két csoport ebben az esetben szokatlan módon nem esik egybe... - beszélt részletesen a Media Hungary konferencián.
A tipikus gazdi nő, 45 feletti, és nagyon magas tájékozódási igény jellemzi: egyrészt akkor kíváncsi számos, az állattartással kapcsolatos részletre, amikor kedvencet választ, másrészt akkor, ha azzal bármilyen probléma merül fel. Sajátossága még e területnek, hogy nagyon fontos a vidék, és a független boltosok szerepe - utóbbi mintegy 3000 értékesítési pontot jelent. Adott tehát egy magas információs igény, amely szegényes kínálatú, csökkenő példányszámú szakmagazin piaccal párosult, utóbbiakra ráadásul tenyésztői fókusz és túlzott szakmaiság nyomta rá a bélyegét. A boltok szórólapokkal igyekeztek betölteni a keletkezett űrt. E felismerés nyomán döntött úgy a Purina márka, hogy belép a nyomtatott sajtó piacára. Két cél vezérelte: a szakértelem erősítésének igénye a kisállattartók körében, valamint a független állateledel boltok támogatása, a velük való együttműködés. Megkeresték az ötlettel a Centrál Médiát, így, velük összefogva született meg a Gondos Gazdik című, negyedévente 25 ezres példányszámban megjelenő hagyományos print magazin. Immár a harmadik szám tart az előkészületi fázisban - számolt be róla Buzás Balázs.
20/80
A hirdetések arányát 20 százalékban maximálták, 80 százalékot hasznos szakmai tartalommal töltenek meg. Jóllehet árazott a magazin, Purina termékek vásárlása esetén a gazdik ingyen juthatnak hozzá. Az olvasókat a magazin készítői QR kódokkal igyekeznek digitálisan a kapcsolódó blogra illetve a 100 ezres létszámú Facebook csoportba terelni. A siker záloga esetünkben a hatékonyság - jól célzott tartalom -, a szakmaiság, egy létező piaci úr betöltése és a digitális tartalomra terelés - zárta előadását a marketing menedzser.
Lehet-e online egy prezstízslap?
S ha már online világ, a következő idősáv egy erről szóló panelbeszélgetésé volt, amelynek résztvevői arra keresték a választ, lehet-e online egy prezstízslap? Arról, hogy pontosan mit is értünk ez alatt, megoszlott a vendégek véleménye. Orosz Márton, a Portfolio Csoport tartalomfejlesztési igazgatója a magas minőségű tartalmat, design-t és a hozzáférhetőséget jelölte meg, Kisszékely Veronika, a Central Csoport nlc és női portfólió termékfelelőse szerint presztízslap az, amit a hirdetők és az olvasók annak tartanak. Varga-Nagy Eszter, az IKEA vállalati kommunikációs és PR vezetője a hitelességet és a partneri viszony fontosságát hangsúlyozta, míg D. Tóth Kriszta, a wmn.hu főszerkesztője hiteles, értékteremtő, influenceri képességgel és fenntartható minőséggel azonosította a presztízslapot. Maróy Krisztina, a Glamour főszerkesztője a kapcsolódó költségekre hívta fel a figyelmet: saját ötlet, elegendő idő az újságírónak, kreativitás, vizuális kultúra - ezek a magas színvonalú lapok ismérvei. D. Tóth Kriszta kiemelte: nagyon fontos, meddig megy el egy lap a kompromisszumkötésben, hiszen a magas minőség lassabban fordítható termőre, azaz lassabb növekedésre lehet kilátás - igaz, az befektetett energia busásan megtérült a wmn.hu esetében, amely bevételeit rendkívül dinamikusan tudta növelni.
Maróy Krisztina arra hívta fel a figyelmet, hogy a hirdetők mentalitása változik: a megjelenések mennyisége helyett azok minősége kezd fontossá válni. A csillogó dolgok mind kevéssé vonzóak, ma már nemigen trendi információkkal elárasztani az embereket. Most rengeteg platformon zajlik a kommunikáció, nincsenek korlátok, közben csomó indifferens szemét üzenetet kap az olvasó. Ez változni fog, az online média felnőttkorba ér - jósolja. Kisszékelyi Veronika úgy véli: a verseny az erőforrás hatékonyság terepén zajlik. Ami brandépítő, arra erőforrást és időt kell szánni, és kitalálni, miképpen lehet a fiatalok számára értéket közvetíteni és őket fogyasztóvá tenni.
D. Tóth Kriszta elárulta: sokszor mondanak nemet potenciális támogatók megkeresésére, alapelvek, józan ítélőképesség és arányérzék alapján mérlegelik a natív tartalmakat. „Brandet építünk, nem szabad elaprózni” - fogalmazott. A Glamour-napok esetén is nagyon fontos, kik a brandek, az akció tudatos kiterjesztése más lapokra pedig mindig átgondolt. Varga-Nagy Eszter végezetül leszögezte: a lényegnek az üzenetnek kellene lennie. Azt kell megtalálni, majd erre integráltan keresni megoldásokat. Ez a lényeg, ez a cél.
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!
