Hogyan születik az új információ?

Hogyan születik az új információ?
A média változó és komplex működése mellett a médiafigyelésről kevesebb szó esik a mindennapokban. Noha ez a szakma – ha egy hasonlattal szeretnénk élni – a médiavilág egy idegenvezetője az ügyfeleknek. Ahogy az utazás során sem az idegenvezetőé a főszerep, s nem is maradandó emlék, de sokat tud tenni azért, hogy megkönnyítse az utazást. Nincs ez másképp a médiafigyelő cég életében sem: szolgálni az ügyfeleket strukturált és releváns információkkal a médiatartalmakból, ezáltal támogatva az üzleti döntéshozatalt és reputációmenedzsmentet.

A média változó és komplex működése mellett a médiafigyelésről kevesebb szó esik a mindennapokban. Noha ez a szakma – ha egy hasonlattal szeretnénk élni – a médiavilág egy idegenvezetője az ügyfeleknek. Ahogy az utazás során sem az idegenvezetőé a főszerep, s nem is maradandó emlék, de sokat tud tenni azért, hogy megkönnyítse az utazást. Nincs ez másképp a médiafigyelő cég életében sem: szolgálni az ügyfeleket strukturált és releváns információkkal a médiatartalmakból, ezáltal támogatva az üzleti döntéshozatalt és reputációmenedzsmentet.

2024-ben az OBSERVER az általa szemlézett közel ezer médiaforrásból (online, nyomtatott sajtó, rádió és televíziós műsorok) több mint 4 millió sajtóanyagot dolgozott fel. Ebből is látható, hogy tartalomból nincs hiány a piacon, éppen ezért a hagyományos sajtószemlék szolgáltatása ma már nem elegendő. A megnövekedett tartalomszám és az információk minél gyorsabb szükségessége az ügyfelek igényei mentén megköveteli a tartalmak szűrését, különösen a relevancia és az elérésre vonatkozó adatok mentén.

A fenti igény nagyban befolyásolja a médiafigyelő szakma működését, úgy, hogy alapszolgáltatása továbbra is a folyamatos és alapos szemlézés, azonban napjainkban ez már nem versenyelőny önmagában, hanem az információfeldolgozás és -értelmezés első lépése. A szolgáltatás értékét az adja, hogy képes az ügyfelek számára átlátható, kontextusba helyezett, értelmezhető médiaképet nyújtani: mit, mikor, hol és milyen környezetben közöltek róluk vagy szakterületükről.

A szolgáltatás innovációja tekintetében fontosabbá válik az adatalapú megközelítés, hogy az ügyfelek számára minél részletesebb betekintést adjunk különösen a médiaelérés és a reklámegyenérték (AVE) alapján. Itt fontos megjegyezni, hogy ezen számok csak akkor bírnak valós jelentéssel, ha megbízható, pontos, és szakmailag megalapozott módszertan van mögöttük. Az ügyfél számára komplex szolgáltatás révén egyszerre válik láthatóvá, hogy milyen a médiaképe, milyen a versenytársáé, valamint megfelelő alapot kap a további döntéseihez.

Az idegenvezetők sem egyedül dolgoznak, a médiafigyelés egyik kiegészítője a média- és piackutatás, amelyek révén sokkal pontosabb számadattal tudunk szolgálni az ügyfelek felé, hogy potenciálisan mekkora táborhoz érhetett el az adott hír, közlemény. Továbbá, az adatok segítségével nemcsak az elérés számszerűsíthető, hanem a fogyasztói attitűdök, értelmezések és reakciók is feltérképezhetők, így a médiahatás mélyebb rétegei is vizsgálhatók. Így nem csak azt mondjuk meg, hogy hozzávetőlegesen mennyi emberhez jutahatott el az adott hír, hanem azt is, hogy milyen társadalmi szegmensekhez.

A médiafigyelés tehát napjainkban nem pusztán szemlézést és adatgyűjtést, hanem strukturált, értelmezett és kontextusba helyezett információszolgáltatást jelent. Az így nyert insightok lehetőséget adnak a szervezetek számára arra, hogy gyorsan és pontosan reagáljanak a médiában megjelenő tartalmakra, optimalizálják kommunikációs stratégiájukat, illetve megalapozottabb döntéseket hozzanak saját piaci pozíciójuk és versenytársaik megítélésének ismeretében.

Szerző: Gáspár Soma, ügyvezető, ügyfélkapcsolati igazgató; OBSERVER

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Gáspár Soma

2021-ben szereztem mesterdiplomát politikatudományból, és azóta a médiafigyelés és piackutatás területén dolgozom. 2022-től a CEPER-nél, 2025-től az OBSERVER ügyvezetőjeként, ügyfélkapcsolati …



Kapcsolódó előadó: Gáspár Soma