“Jelenleg egyenértékes kutatásokkal mérjük a rádiók hallgatottságát és a tévék nézettségét. Ezen nem egyszerű változatni, hiszen a módszer használatának van múltja. Folyamatosan monitorozzuk az adatokat, és ha bármit megváltoztatunk, a múltbeli adataink felborulnak, és nagyon nehéz lehet átlavírozni egy más típusú kutatásra” – emelte ki az ügyvezető.

Hozzátette, bár a TV-k nézettségét itthon már 25 éve mérjük, és ez idő alatt sok újítás történt a mérési eszközöket illetően, nagyon pici lépésekben sikerült változtatni. A műszeres mérés bevezetése ezzel szemben óriási ugrás lenne, amit csak nagyon alapos tesztelés után, a rádiókkal és egyéb szereplőkkel együttműködve lehet bevezetni. Ennek előkészítését a Scores Groupnál már két éve végzik. De milyen új mérési típusok léteznek?

“A passzív vagy műszeres rádiómérés már sok országban működik, de sehol nem egyedül áll: egyrészt, mivel drága mulatság, másrészt, mert a rádió nemcsak országos, hanem regionális, kisközösségi is lehet, ezért egészen apró frekvenciákat és sugárzási területeket is találunk. Esélytelen ekkora panelt építeni, ezért minden országban hibrid rendszer működik” – hangsúlyozta Hantosi Bálint.

De milyen eszközökkel zajlik a műszeres mérés? Ehhez az adatokat rádióhallgató oldaláról kell megragadni és digitális formában rögzíteni. A TV-boxos megoldás esetében bevett, hogy a fogyasztó maga nyomja be a boxot, az pedig veszi, hogy éppen milyen csatornát és meddig néz. A rádiók esetében azonban ez a módszer nem működik, hiszen arra nem kérhetjük a hallgatót, hogy benyomkodja a készüléken, éppen mit hallgat. Ezért az ilyen méréseket inkább automatizált rendszerben kell megoldani.

Ennek két módja létezik: az egyik vivőjeles megoldás, aminek során – a rádiókkal együttműködve – a nem hallható tartományban egy speciális jelet tesznek az adásba. Ezt a paneltagoknál lévő eszköz befogja, és ez alapján ki tudja mutatni, éppen mit hallgatnak.

A másik megoldás, hogy az úgynevezett fingerprintes eljárással rögzítik az összes rádióadót: hangmintákat rögzítenek a környezetből, azokat kódolják, majd kódpárokat keresnek hozzájuk.

De milyen hardvereket lehet használni a fenti két mérésekhez? Szóba jöhet mobiltelefon, applikáció, mobiltelefon hardveres módosított rendszere, de az eszköz ma már elférhet órákban és kulcstartókban is. Ezek közül mindegyiknek vannak előnyei és hátrányai.

A vivőjeles eljáráshoz, amikor nem hallható tartományba teszünk hangot, a rádiók együttműködése szükséges: nekik kell betenni a jelet a saját adásuk alá, tehát teljes piaci konszenzus kell a módszer bevezetéséhez. Előnye ugyanakkor, hogy a többlépcsős azonosítási jelekkel nemcsak a rádiót, hanem az egyes műsorokat is le lehet kódolni, így azok hallgatottsága is mérhető.

A fingerprintes megoldás ezzel szemben sokkal komolyabb munkát, nagy számítási –és hardverkapacitást igényel, cserébe viszont nem függ attól, hogy a szolgáltató rábólint-e. Ilyen módon mindenki mérhető, aki rögzítve van a referencia adatbázisban – aki azonban nincs rögzítve, az nem azonosítható. A használata mellett ugyanis csak negyed másodpercnyi mintákat vesznek fel, amelyekből kódsorok keletkeznek. Ezeket a sorokat hasonlítják össze a gépek, így nem derül ki, hogy ki miről beszélgetett.

“Idővel át fogunk térni a műszeres mérésre. Sok ideje dolgozunk a rendszeren, megvizsgáltuk a nemzetközi helyzetet is. Irdatlan drága lenne bevezetni, mégis eljutottunk a tesztelésig. Ez egy soha nem látott iparági összefogásnak, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak köszönhető, ami ehhez jelentős forrást biztosított. Mellettük három további nagy szereplő – a Kantar Hoffmann Kft., a Gemius és a Scores Group – is összefogott, és a pénz mellett beleadták a nemzetközi szakértelmüket is. Az ő segítségükkel szinte az összes eszköz megfordult nálunk, amit ma a világon mérésre használnak.

Négy tesztfázison vagyunk túl, és ha minden jól megy, februárban indulhat egy ötödik. Most egy hosszú távú mérés zajlik a hagyományos méréssel párhuzamosan. Várhatóan a jövő év második felére lesz elegendő információnk ahhoz, hogy a bevezetésről döntsünk a piaci szereplőkkel és az NMHH-val együtt. Ezt egyelőre 2025-re tervezzük, ám ez még változhat” – zárta Hantosi Bálint.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!