Hogyan közvetítsünk élőben nemzetközi eseményt?

Hogyan közvetítsünk élőben nemzetközi eseményt?
A legnagyobb magyarországi kerékpáros körverseny televíziós közvetítése rendkívül komoly technikát igényel. Eisenkrammer Károly, a 800 kilométeres verseny főszervezője arról mesélt a 26. Media-Digital Hungary konferenciáján, mi kellett a 190 országban látható televíziós sugárzáshoz.

Közel két hónappal ezelőtt ért véget a Tour de Hongrie kerékpárverseny, amelynek főszervezője, Eisenkrammer Károly arról számolt be, hogy milyen technikára és személyzetre volt szükség a több mint száz országban látható, 800 kilométeres verseny közvetítéséhez. Emlékeztetett rá, hogy ez Magyarország legnagyobb kerékpáros körversenye, egy nemzetközi verseny, amely turizmust, élményt és sportot is jelent. Előadásában arról beszélt, hogyan kerül képernyőre a nemzetközi színvonalú esemény.

Szerinte a különleges technikára azért van szükség, mert a sugárzást rengetegen nézik 190 országban, a budapesti körpályáról az élő adást pedig 150 országban lehetett követni két órán keresztül. Emellett 102 országban minden szakaszt két-két órában lehetett nézni. Egy francia vállalkozással, az A.S.O-val dolgoztak együtt azért, hogy a világ számos országába eljussanak.

A televíziós gyártáshoz a kamerákon kívül rengeteg olyan eszköz kell, amelyek a mozgó mezőny adását segítették, emellé a rádiófrekvenciás jel továbbításához antennák sokasága kellett. Volt például 50 méteres magasságban két antenna, amelyek egy repülőgépet figyeltek. Az adáshoz a technikát a Magyar Televízió, az Antenna Hungária és egy belga stáb hozta.

A versenykor nem a mezőny fölött köröző helikopter a kulcs, hiszen gyakorlatilag az is egy kamera, olyan, mint bármelyik motoros kamera a mezőnyben. Három-négy motoros kamera van ugyanis a helyszínen. A kulcs azonban az egész mezőny fölött, több ezer méter magasságban repülő repülőgép, és a célban lévő antennák, amelyek a jeltovábbítást segítik a vágóstúdióba. Maga a jeltovábbítás a motorokról, a helikopterről és a repülőről jut el a célban lévő vágóstúdióba.

A motorok rendkívül értékesek, csak a versenyen járnak, kamionokba teszik őket és nagyon vigyáznak rájuk. A motor maga is különleges eszköz, de ami rajta van, az még értékesebb: ezek az adóvevők, adóantennák, amelyek a motoron lévő operatőr által felvett jelet továbbítják a repülőgép felé. Ugyanezt a helikopterről is el lehet mondani: van rajta egy kamera, operatőr és technikus, és felfelé továbbítják a jelet a repülőgép felé. Érdekességként megemlítette, hogy alumíniumszárnyú helikopter nem jöhet szóba, csak olyan, amelyiknek karbon szárnya van, hogy a jel elmehessen felfelé a repülőgéphez. A repülőgép pedig valós időben továbbítja a jelet, amihez az alján található antennarendszer segíti a jeltovábbítást a Hősök tere környékén levő stúdióba.

Úgy fogalmazott, hogy a célban felállított antenna volt a lelke a célterületi egységeknek, amely akár 80-100 kilométeres távolságba is ellát. Vagyis ilyen távolságból tudják a mezőnyt közvetíteni a célban lévő stúdióban.

Külön stúdiójuk volt, több kamionban rengetegen dolgoztak rajta, és egy éjszaka alatt építik fel azt, minden nap más városban. A végeredmény pedig az, hogy a jel kikerül a LED-falra, és elkerül a műholdakon keresztül más földrészekre is. Végül pedig a boldog tévénéző nézheti az adást. Eisenkrakmmer Károly összegzésében hangsúlyozta, hogy rendkívül komoly technikai munka van a közvetítés mögött.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Bíró Veronika

Évekig konferenciákat szervezett, majd egy hirtelen mozdulattal eldöntötte, hogy újságíró lesz, és elvégezte a MÚOSZ tanfolyamát. Nem sokkal később a 168 Óra újságírója, majd a Népszava online …