A Táblamagazin csapata a napokban érte el a hét számjegyű álomhatárt, melynek apropóján az alkalmazás atyját, Dén Mátyás Andrást, az Opinion Leaders Kft. ügyvezetőjét kérdeztük a digitális terjesztési tapasztalatairól.

Hogyan jött létre az alkalmazás, mi volt az alapötlet?
- Szerencsés időszakban csöppentem a média világába: a 2000-es évek elején még megélhettem a nyomtatott sajtó virágkorát, ahogyan ezzel párhuzamosan a print oldal internetes médiumokat illető, egyszerre történő túlfújását és lesajnálását is sikerült testközelből végignéznem. A „túlbecsült” példányszámoktól átitatott print média világából többek között annyit megjegyeztem, hogy az emberek – legyenek olvasók, vagy hirdetők - a mai napig nagyobb értéket tulajdonítanak annak, ami magazin formátumú, vagy legalábbis úgy néz ki. A kattintás-fetisiszta online világból pedig annyit zsebre raktam, hogy az archív tartalmak tudnak dolgozni a friss tartalmak népszerűsítéséért, illetve ezen keresztül a reklámbevételekért. Aztán eljutottam a Táblamagazinig.

Miben más a Táblamagazin, mint más digitális magazin stand?
Attól, hogy ingyenes. Mind az alkalmazás, mind az újságok teljesen ingyenesek, színtiszta freemium. Ráadásul nemcsak eljuttatjuk a magazinokat a táblagépekre, hanem azok monetizálása felől is gondoskodunk úgy, hogy kellőképpen tiszteljük a tartalom előállítókat annyira, hogy aki magának hoz hirdetést, azt 100%-ban megtarthatja annak az értékét, nem kérünk belőle se harminc, se sehány százalékot. A magazinok publikálásáért sem.

Akkor hol van itt a pénz?
Akkor van hirdetés, ha sokan olvasnak. Akkor olvasnak sokan, ha jó a tartalmad és ingyenes. Mondjam még?

Milyen újságok vannak a Táblamagazinban?
Az eleve ingyenes újságok pl. Est, Libri lapok, helyi újságok stb. - mellett weboldalakból kétheti, illetve havi rendszerességgel betördeltetett újságok találhatók az alkalmazásban, illetve nagy kiadók archív lapjai is olvashatók egészen 1969-ig visszamenőleg. Missziónknak is tekintjük azt, hogy a wc-kből száműzzük az archív lapokat: a táblagépen úgyis bármikor, bárhol elérhetők és letöltés után offline is olvashatók, gyűjthetők ezek a kiadványok.

Mi a következő lépés?
Pár hónappal ezelőttig gondolkodtunk a nemzetközi porondra lépésben, létre is hoztunk egy appot erre, lévén az Issuu-nak nem volt tabletes appja akkor még. Aztán léptek. Azt gondolom, hogy van még mit fejlődnünk a hazai terjeszkedést és a tartalmat illetően is, így egyelőre Magyarországra koncentrálunk. Több újság, gyorsabb, jobb app, több telepítés. Jelenleg a legtöbb B brand táblagépen már gyárilag rajta van a Táblamagazin, reméljük, hogy a nagy gyártók is hamarosan rájönnek arra, hogy a lokális minőségi tartalom mennyire fontos a vásárlóik számára.

És a hirdetők?
Ők már rájöttek. Meggyőződésem, hogy van az a platform és közeg, ahol a hirdetés újra élménnyé tud válni. Erre a ma piacon lévő eszközök közül a tablet a leginkább alkalmas: nagy kijelző, érintőképernyő, egyre inkább szabványos html5. Nagyon jó látni azt a fajta intelligenciát, amiben a hirdetők nem a bemondott példányszámokkal, de nem is a nyilvánvalóan fenntarthatatlan a CT-, vagy konverzió-alapú hirdetésekkel akarják áttolni a kockázatot a tartalom előállítók felé, hanem felfogják azt, hogy egy ilyen közegben, alapvetően nyugalmi időket célozó platformon mi az a márkaérték és az hogyan kommunikálható.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!