A “right to be forgotten” néven elhíresült jogszabály értelmében, mostantól bárki kérheti, hogy a róla szóló elévült vagy irreleváns információkat tartalmazó weblapok ne jelenjenek meg a keresőoldalak találatai között. A kifogásolt tartalmak továbbra is elérhetőek lesznek a világhálón, a konkrét link ismeretében, csupán a Google vagy Bing nem fogja őket megtalálni.

A döntéshozók a személyiségi jogok diadalaként és egy biztonságosabb internet alapjaként méltatták a friss törvényt. Persze a népi konszenzus nem ilyen egyértelmű. Jimmy Wales, Wikipédia alapító, egyenesen az internet legnagyobb szabású cenzúra döntésének nevezte az ítéletet. A The Guardian újságírója, James Ball pedig párhuzamot vélt felfedezni a Kínában “bevált” internetes korlátozásokkal és figyelmeztetett, hogy ezzel a vitatott végzéssel elijeszthetik Európából az összes technológiai tőkét.

Mivel a közösségi oldalakra és blogokra nem vonatkozik a döntés, így a Google a fő szenvedő alanya az új törvénynek, aki az európai piac 93%-át uralja. A kereső-óriás rögtön jelezte, hogy a különböző esetek kivizsgálásával járó macerát az egyes országok hivatalaira kívánja áthárítani.

Az eddig tisztázatlan, hogy pontosan kikeket érinthet az újonnan beiktatott törvény. Esetleg régi orvosi műhibák vagy kótyagos képek kerülhetnek ki mások látóköréből. A társadalom számára fontos közérdekű információk továbbra is elérhetőek kell, hogy maradjanak a határozat értelmében. Így például egy politikus szélhámosságaira ezután is szabadon rákereshet bárki.

Mit fog ebből egy átlag felhasználó tapasztalni? Jó esetben egyelőre semmit, de annyi bizonyos, hogy az európai internezetők lassan elgondolkodhatnak, milyen törvényeket gyárthat még nekik az Unió a jövőben...

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!