Felnőtt lett a digitális!

Felnőtt lett a digitális!
2022-ben a digitális szegmens növekedésének üteme befékeződött, ezzel a hazai piacon is érzékelhetően elérte a „felnőttkort” a nemzetközi trendeknek megfelelően. Ez vajon azt is jelenti, hogy stabilizálódhatnak a médiatorta szeletei?

A Magyar Reklámszövetség minikonferenciájának második kerekasztal-beszélgetésén a médiatorta szeleteit vették górcső alá. A kérdésben a téma szakértői foglaltak állást: Vidus Gabriella, az RTL Magyarország vezérigazgatója, Guttengéber Csaba, az Atmedia Kft. ügyvezető igazgatója, Juhász Péter Tibor, a Vodafone Magyarország márkaigazgatója, illetve Pajor Attila, az Mcsoport Magyaroszág operatív vezérigazgatója.

A tortaszeletek változásairól

Ahogy arra számítani lehetett, eléggé megoszlottak a vélemények a témát illetően. A beszélgetők fele úgy véli, a szeletek még korántsem álltak be véglegesen, hiszen túl sok változó alakítja ezeket a számokat. „Én azt állítom, hogy nem nőtt föl – vagy ha úgy nézzük, már rég felnőtt a digitális. A médiapiac folyamatosan változik, és folyamatosan a fogyasztónak fog – éppen aktuálisan – megfelelni” – nyilvánította ki véleményét Vidus Gabriella, az RTL Magyarország vezérigazgatója.

Ezzel a kijelentéssel Pajor Attila, az Mcsoport Magyarország operatív vezérigazgatója is egyetértett: „Én is azt gondolom, hogy még nem álltak be ezek a tortaszeletek. A rádiós piac például végre ismét magára talált, illetve a köztéri reklámok számára is nagyon sok lehetőség van még”.

Voltak azonban ellenvélemények is. Guttengéber Csaba, az Atmedia Kft. ügyvezető igazgatója így szólalt fel: „Én vagyok az, aki maradi módon azt gondolja, hogy most egy kicsit tényleg beálltak a szeletek. Én nem várok nagyobb, hibahatáron túli változásokat a jövő évben. Ismerem a nagyobb hirdetők gondolkodását” – hozott be ezzel Csaba egy új nézőpontot. „Azt a döntést, hogy ki milyen felületen kíván hirdetni, meghatározzák racionális és emocionális okok egyaránt. A racionális érvek sokkal ritkábban érvényesülnek, mint ahogyan azt gondolnánk: Többnyire adat és érzelem orientáltak a végső döntések, amiknek semmi köze nincs a racionalitáshoz”

A streaming és az önálló tartalomgyártás

Ezután a beszédtéma kicsit más irányba terelődött. Szóba került a streaming, illetve annak hatása a televíziónézők fogyasztási szokásaira.

„A streaming piac például nagyon jól hasít. A fogyasztók leginkább a televíziós reklámzajból menekülnek ebbe a szegmensbe. Ez a specifikus réteg a „lágy tévézők” csoportja. A kérdés már csak az, hogy ezeket az embereket mégis hogyan lehet megfogni a reklámainkkal, hiszen a streaming néző a legválogatósabb és a legkevésbé márkahű” – osztotta meg félelmeit Vidus Gabriella – „A tartalomkészítőknek most nagyon fel van adva a lecke.”

Az effajta aggodalmaknak megvan az alapja. A “reklámmentes felület” korunk egyik legszexibb kulcsszava, így ma már az is kihívást okoz a hírdetőknek. hogy a néző ne pörgessen tovább, ne némítsa le, vagy ne blokkolja az adott reklámot.

Vannak tévécsatornák, amik egész hamar reagáltak a streamingre – erre tökéletes példa az RTL Most Plusz, ami a régi műsorok mellett exkluzív tartalmak fogyasztására kínál lehetőséget. Ezzel a céllal forgatták a Zámbó Jimmy életét feldolgozó A király című sorozatot is, aminek megtekintésére csak a streaming előfizetőknek van lehetősége.

 

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Szász Alexandra

Szász Alexandra vagyok, a METU kommunikáció és médiatudomány szakának negyedik féléves hallgatója. Már a hallgatói státuszom előtt is tudtam, hogy az egyetemi évek alatt nem csak az elméleti tudásomat …