Szakemberek egyfajta kapuőrként gyűjtötték össze és válogatták meg a tartalmat. Így határozták meg a napi közbeszédet és tulajdonképpen a tömegek gondolkodásmódját.

Amiről nem olvastunk az újságban, amit nem láttunk a tévé híradóban az gyakorlatilag nem létezett. Arról pedig fogalmunk sem volt, hogy a szűkebb baráti körünkön kívül mit gondolnak mások. Egyedül az olvasóink írták, és a felvonulók kérték felületek adtak némi visszajelzésre lehetőséget.

Az azóta eltelt idő azonban drasztikusan megváltoztatta azt, amit tömegmédiának nevezünk.

Megjelent az internet, ami olyan szintű demokratizálódást jelentett a média fogyasztásban és előállításban, amire korábban nem volt lehetőség.

A civil tartalom előállítás gyakorlatilag szinte ingyenes lett, és lehetőség nyílt arra, hogy tömegek beszéljenek egymással közvetítő nélkül.

A korábbi koncentrált, nagy befolyással rendelkező csomópontok szerepét egyre többször veszi át a felhasználók laza halmaza. Ilyenkor érvényesül a sok lúd disznót győz elv, a közösségekbe rendeződött tömegek képesek gyorsan információt terjeszteni. De arra is van példa, hogy valóra válik az internetes amerikai álom is, amikor egy egyszerű felhasználó véletlenül előállít, egy olyan tartalmat, ami tömegeket motivál a reakcióra.

A YouTube, a Facebook, a Twitter az internet evolúciójának következő lépcsőjeként lehetőséget biztosítanak arra, hogy szó szerint bárkinek lehetősége legyen tömegeket elérni. Ehhez ráadásul néha semmi (vagy minimális) tartalmat nem kell előállítani. Sokszor elég újra elosztani mások szellemi termékét egyfajta szabad rablás keretében, mert ez is elég tévéműsorok nézettségével összemérhető mennyiségű ember elérésére.

De persze a korábbi tömegmédia tulajdonosok sem ülnek ma már karba tett kézzel.

Bár az érdekeiket féltve sokáig ellenálltak az internet hívószavának, kénytelenek voltak beszállni a játékba. Ma már a tartalmaikat átültetik az új csatornákra, sőt kifejezetten internetre gyártott anyagokkal egészítik ki az adásaikat.

Időközben az internet és később a közösségi média elterjedése létrehozott új típusú szereplőket is. Megszülettek például azok a portálok, ahol csak a szerkesztés professzionális, a tartalom előállítást azonban nem szakemberek végzik, hanem az egyszerű internet felhasználók.

Magyarországon is léteznek olyan 80 fős, félig amatőr szerkesztőségek, amelyek naponta több millió embert képesek elérni olyan tartalommal, aminek egy része pont az olvasóktól származik.

Az elmúlt húsz évben a média térkép rendkívül megváltozott.

A néhány szereplős, professzionálisan kontrollált modell helyét, átvette egy dinamikusan változó rendszer. A korábbi erős csomópontok szerepe csökkent, az amatőr tömeg beszállt a tartalomgyártásba.

Ez új lehetőségeket, új kihívásokat, és új nehézségeket jelent minden oldalon.

Akár fogyasztóként, akár tartalom előállítóként, akár hirdetőként veszünk részt a folyamatban egyszerre lett könnyebb a dolgunk, ugyanakkor összetettebb is.

Ráadásul az egyre demokratikusabbnak látszó, egyre inkább internet vezérelte tömegkommunikáció különös csapdákat is rejt. De ezekről majd legközelebb...

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!