Egyre fontosabb célcsoport a 3,9 millió 50 év felettiek

Egyre fontosabb célcsoport a 3,9 millió 50 év felettiek
A vállalatok számára hagyományosan a 18-49 éves célcsoport a legértékesebb – ők rendelkeznek magasabb elkölthető jövedelemmel. Az sem mellékes, hogy fiatalon egy-egy fogyasztót egy márkának meggyőzve akár évtizedeken át lehet hűséges fogyasztó.

A vállalatok számára hagyományosan a 18-49 éves célcsoport a legértékesebb – ők rendelkeznek magasabb elkölthető jövedelemmel. Az sem mellékes, hogy fiatalon egy-egy fogasztót egy márkának meggyőzve akár évtizedeken át lehet hűséges fogyasztó.

Az 50 év alattiakra fordított kiemelt figyelmen azonban módosítaniuk kell a márkáknak, hiszen gyorsan öregszik el a magyar társadalom. Jó mutatja ezt, hogy a KSH adatai szerint 2002-ben még 37,3 év volt a magyarországi lakosság átlagos életkora, 2012-ben ez már 39,3 évre nőtt, 2012-ben pedig 40,8 évre. A KSH előrejelzése szerint a 2020-ban még a lakosság 19,9 százalékát adó 65 éven felettiek aránya 2030-ra 23,6 százalékra fog növekedni. Így minden márkának, vállalatnak sokkal jobban oda kell figyelnie. Mára az 50+-os korosztály szinte teljesen megegyezik a fiatlabb felnőttek számával, így nem lehet megkerülni őket.

Forrás: KSH

Az Ipsos friss kutatása az 50 év felettiek szabadidős tevékenységét, egészségi állapotát, pénzügyi helyzetét és vásárlási szokásait mérte fel részletesen, így ebből sok fontos információt nyerhetnek, akik oda szeretnének figyelni erre a kereskedelmileg egyre fontosabb korosztályra.

Korábban azért is főként a fiatalabb generációkra koncentrált a reklám és a marketing, mert idősebb korban csökkent a vásárlóerő és a fogyasztás is. Ma azonban a magasabb átlagos életkor nem jelent csökkenést nem jelent visszalépést a fogyasztói igényekben.

Kor helyett a viselkedést kellene figyelni

A hagyományos szociodemográfiai célcsoportok meghatározásában a kornak jut kiemelt szerep. Már azonban az életkor előrehaladtával igen eltérő, hogy milyen viselkedés, fogyasztási és aktivitás jellemzi az embereket. Egyesek már 50 év felett kiesnek a munkaerőpiacról, visszaesik jövedelmük és fogyasztásuk, míg mások akár 70 évesen is aktívak munkában és fogyasztásban is. Az életkor helyett sokkal inkább az egészségi helyzet a meghatározó azzal kapcsolatban, hogy ki milyen fogyasztó lesz.

Ahogy az alábbi grafikonon látható, minél aktívabb és magasabb iskolai végzettségű valaki, annál fiatalosabbnak érzi magát

Forrás: Ipsos

Az egészség szerepének felértékelődése

Egyre többet foglalkoznak az egészségükkel az idősebbek, egyre több időt és pénzt is szánnak erre. Az Ipsos kutatása szerint az 50 év felettiek több mint harmada érzi úgy, most egészségesebben táplálkozik, mint korábban. Minden ötödik szenior tudatosan figyeli az ételek kalóriarétékére. A kilenc évvel ezelőtt végzett hasonló felmérés adataival összevetve az is kiderült, hogy terjed a a vegetáriánus életmód, az ételek összetevőinek ellenőrzése a korosztályban.

Munka után átalakuló szokások

Az Ipsos kutatása is rávilágít arra, hogy nem az életkor a döntő abban, hogyan vezetik az életüket az emberek, hanem sokkal inkább, hogy meddig maradnak aktívak. Az életkor helyett sokkal jelentősebb hatása van annak, hogy mikor megy valaki nyugdíjba, mikor költöznek el gyerekei, vagy éppen mikor válnak nagyszülővé. Ezek a határpontok az aktivitásban, az egészségi állapotban, az ehhez kapcsolódó költésekben, illetve a médiahasználat módjában is jelentős változásokat okoznak..

Amikor elköltöznek a gyerekek, egyre többet tévéznek és interneteznek az 50 év felettiek, de ritkábbam utaznak, sportolnak és vesznek igénybe szolgáltatásokat.

Forrás: Ipsos

Tévé helyett internetre váltó szeniorok

Az 50 év felettiek körében tízből heten interneteznek, minden második hazai idős napi rendszerességgle internetezik. A legnépszerűbbek körükben a közösségi média, elsősorban a Facebookot (a napi internetezők 61 százalék keresi fel naponta), az online hírportálokat (51 százalék). Nagyesebességű, streamingre is alklamas interneteléréssel a szeniorok fele rendelkezik.

A legtöbben ma már okostelfonra váltottak, a generáció kétharmada használ ilyen készüléket. Emellett ragaszkodnak a vezetékes telefonhoz is, a háztartások 44 százalékában továbbra is van ilyen.

A tévénézés még mindig a legnépszerűbb szabadidős tevékenység, ami különösen igaz az idősebb, illetve a már nyugdíjas szegmensre. Az 50 év felettiek között is megjelent már az a réget, amelyik tévé nélkül szórakozik, például online fogyaszt kultúrát, digitális egészségtámogató eszközöket  használ.

A televízió mellett a közösségi média és az online hírportálok olvasása is a mindennapi tevékenység része a korosztályban. A tévé és a rádió tipikusan a 60 év felettiek, az online videó és streamelés a 60 év alattiak körében népszerűbb – ebből sejthető, hogy egy évtized múlva mára a hazai idősebbeket már csak online is kiválóan el lehet majd érni. Azonban még mindig a tévét tartják a leginkább hiteles információforrásnak – ennek mértéke a korral és a képzettséggel csökkent az internet rovására.

Forrás: Ipsos

Élelmiszer központú kiadások

Az 50 év feletti magyarok a legtöbbet élelmiszerre költik – havonta átlagosan 74 ezer forintot. A második legnagyobb tételt a rezsidíjak jelentik 44 ezer forintottal. Vitaminokat és étrendkiegészítőket a korosztály harmada legalább havonta vásárol, fodrászatra negyedük, szépségápolásra pedig ötödük költ havi gyakorisággal. Az 50 év felettiek havi szinten átlagosan 20 ezer forintot költenek az egészségükre, ebből 15 ezer forintot tesznek ki az OTC, tehát vény nélkül kapható készítmények. A jóval aktívabbnak számító 50-59 éves korosztály harmada szokott időként kikapcsolódás gyanánt vásárolni, a diplomával rendelkezők és az aktív státuszúak körében pedig ez az arány megközelíti a 40 százalékot.

Technológiai innovációk

A 50 év feletti lakosság ötöde rajong az új technológiai eszközökért. Az érett korúak fele elismeri, hogy fontos megtanulni az új technikai eszközök működését, mivel használatuk sok előnnyel jár – és mára már a hétköznapok részévé is váltak. Noha tízből csupán egy generációtag érzi úgy, hogy élen jár az innovációk használatában, a többség az újdonságok iránt „inkább nyitottnak” nevezi magát.

További részletek és grafikonok az Ipsos honlapján megjelent elemzésben olvashatók.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Bucsky Péter

Bucsky Péter