Az ujjak simogatásért harcoló címek. A kattintás hosszan tartó öröme.

Az ujjak simogatásért harcoló címek. A kattintás hosszan tartó öröme.
Becsüljük a címeket, hogy kattintás után is hitelesek maradjunk! Pörgős és kegyetlen verseny jellemzi az online hírszolgáltatás és az online reklámok versenyét. A cím és a kép dönti el, hogy ki és mire kattint. Mivel a tudatos médiafogyasztást egyre inkább a terelt fogalom váltja át, a tartalom helyett egyre inkább a cím a király.

Becslések szerint manapság 6-10 ezer (!) reklámmal találkozik egy átlagos fogyasztó naponta. Ebben a becslésben minden márkaüzenet benne van, a köztéri reklámoktól a tévéhirdetésen át az online bannerektől át a közösségi média profilokig. Ez az egészen döbbenetes szám a 2007-es körülbelül 3-5 ezres értékhez képest duplázódást jelent alig másfél évtized alatt.

Egyre nehezebb a figyelem megragadása már csak azért is, mert az online forgalom egyre kevésbé kötődik ahhoz, hogy valaki beír egy címet a böngészőjébe. A világ 3,3 milliárd weboldalát vizsgáló felmérés 2020-ban arra az eredményre jutatott, hogy a világ honlapjaira a klikkelések 68%-a keresők találataiból jött, 21% direkt forgalom volt, 4% a közösségi média, 3% a linkek aránya, 2,5% a hirdetések, és 1,9% az emailek aránya.

Ebben a versenyben pedig sokszorosan a cím dönt: a linkek mellett az egyik legfontosabb a kereső-optimalizációban a megfelelő cím. Ezt azért érdemes kiemelni, mert az online világban a címadásnál nem csak az emberi érzelmekre kell tudni adni, hanem a Google és társainak algoritmusaira is. Sőt, tetszik vagy nem tetszik, ma már sokkal inkább a robotoknak, minta az embereknek kell adni a címet. Leírások sokasága részletezi, hogy a keresőmotoroknak hogyan, mire figyelve kell a címeket elkészíteni.
(A március 11-i Reboot Hungary-re ingyenes regisztráció itt.)

Ha megugorjuk a ma már előszobának tekinthető digitális kihívásokat, akkor arra is lehet figyelni, hogy a cím az emberekre is a lehető legjobban hasson. A címadás ebben nem sokat változott évezredek óta: röviden el kell tudni mondani, miről lesz szó a cikkben, miről szól a termékünk, miről lehet olvasni egy könyvben.

Az örök igazság, hogy a kevés néha több. De amikor elképesztő mennyiségű könyv, újság, cikk, blogbejegyzés van a világban, már nehéz rövidnek és megkülönböztethetőnek lenni. Éppen ezért lehet, hogy egy érdekes elemzés például azt találta, hogy a könyvek címében szereplő szavak száma 2011 és 2019 között növekedni kezdett, mégpedig nem is kicsit: 12-ről 14-re.

De nem csak a médiában és a kommunikációban lehet nagyon fontos a címadás: tudományos elemzések szólnak arról, hogy milyen hatása van az egyes tudományos közlemények idézettségére – ami végső soron a legfontosabb fokmérője a sikernek – a címek felépítésének, hosszúságának.

Már a címadás az online világban sokkal kevésbé művészet, mint adatelemzés. Olyan eszközök vannak már, amelyek statisztikai adatok alapján segítenek eldönteni, melyik szinonimát kellene a jobb eredmény érdekében használni.

Az emberek ma már jó, ha csak 10-20 másodpercekre hajlandók koncentráltan figyelni, és már lépnének is tovább. Az online világban ebben sokszor csak a címek elolvasása fér bele, azt kell elérni, hogy az okostelefon képernyőjén lázasan görgető hüvelykujj megálljon a görgetésben. Figyelmet kell felkelteni, nem üzenetet, ne adj isten történetet átadni ebben a versenyben, ami végső soron arról szól, hogy a görgető hüvelykujj a pillanatnyi megpihenés után megérintse a címet.

Az online világban pedig azt sem szabad elfelejteni, hogy a szavaknál nagyobb szerepe van a vizuális élménynek. A címadásnál nem szabad csak a szövegben gondolkodni, fontos a megfelelő betűtípus, a színek. Sőt, érdemes lehet képként megjeleníteni a szöveget, ehhez megfelelő háttérképet, mintákat választani.

Ennek hatását mindenki ismerheti a hétköznapokból: a Facebook tulajdonképpen a felhasználóinak a profi címadást teszi lehetővé azzal, hogy képként kiemelt szövegeket, vagyis mini-történeket lehet a feed-ben megjeleníteni. A közösségi média királya azt is jól tudja, hogy egy Gratulálok pirossal kiemelése, vagy egy szöveg kivastagítása biztosan több figyelmet vonz. Ez is csak újabb adalék, hogy még egy jó vagy egy rossz cím kapcsán sem biztos ma már, hogy a szellem, a szöveg minősége dönt – fontosabb a forma, mint a tartalom.

Ennek kapcsán amit érdemes kiemelni, hogy a színes képek 80%-kal emelik egy tartalom iránti érdeklődést, ha egy tartalom mellett kép is van, az 94%-kal, ha egy tweet vagy poszt mellett pedig kép is van, az 150%-kal vonz több klikket. Ezek mind olyan lehetőségek, amihez még csak igazán kreatív munkára sincs szükség, mégis nagyban segítik a címünk és üzenetünk célba juttatását.

Ezek után jöhetnek a címadás trükkjei. Akármilyen idegesítőnek hatnak a clickbait címek, működnek. Nem hiszed el hogy…., Nem gondolta volna…, Sosem látott…, Itt vannak a számok/képek… De persze kiemelni is lehet egy felkapott témát, például kezdődhet a cím a Koronavírus:… felütéssel – és még a keresőmotor optimalizációnak is adatunk rögtön egy kis segítséget.

Hiába néhány szó, néhány tucat karakter csak a cím, elképesztő mennyiségű irodalma van már annak, hogy mitől működik. Mi is igyekszünk ehhez hozzátenni: a Reboot Hungary adásában gyakorlati tanácsokat is adnak majd szakértő vendégeink.
Vendégeim:

A címadók képviseletében:
Ilku Miklós (Index - főszerkesztő helyettes) 
Kurucz Adrienn (WMN főszerkesztő helyettes)
Aki a címeket az algoritmusok segítségével fogalmazza meg:
Virág Attila - (Hírtsart - Centál médiacsoport)
Az embereknek és címek lelkének ismerője:
Szántó Zsófia (Reklámpszihológus - DDB)

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Bucsky Péter

­­Bucsky Péter – Gazdasági újságíró. Több magazinnál, hetilapnál és online hírportálon is rendszeresen publikál. TRANSLATE with x English Arabic Hebrew Polish Bulgarian Hindi Portuguese …