Eleinte csak a világ többi részét sújtó szárazságról, majd a hazai aszályhelyzettől volt hangos a sajtó

A vizsgált időszak alatt közel 90 ezer megjelenés született az aszályról. A Magyarországot is sújtó szárazságról szóló online említések bár végig jelen voltak az elmúlt egy évben, eleinte többségben külföldről érkező jelentéseket olvashattunk, főként kiszáradó folyókról és nagyobb területeken bekövetkezett vízhiányról. A magyar online sajtóban csak idén május végétől kezdett felívelni a szárazság témája, a cikkekben a Velencei-tó egyre apadó vízszintjéről, sivatagossá váló területekről, vízhiánnyal küzdő településekről és a mezőgazdaságot érintő problémákról számoltak be.

Az elmúlt hónapok főbb témái:

Júniusban az online diskurzus elsősorban arról szólt, hogy továbbra sincs kilátás esőre: az egész világból érkeztek jelentések a vízhiányról és az egyre apadó folyókról. Hazánkban tűzgyújtási tilalom lép érvénybe, melyet egyre több megyére kiterjesztenek. A hírportálok cikkei és a felhasználói kommentek alapján romlik a helyzet: az Alföldön a talaj egy méteres mélységig csontszáraz, a gabonák feleannyi termést sem hoznak, ezért drágulásra kell számítani, Solymáron vízhiány van. Az internetes beszélgetésekben azonban pozitívabb történések is megjelentek a hónapban: a WWF és a Telekom öt magyar településen vezet be új esővízmegtartó rendszert, a hónap végén pedig enyhül az aszály, óriási zivatarlánc alakult ki Magyarország fölött.

Júliusban a Tisza rekordalacsony szintjéről szólnak az online hírek, a növekvő szárazság miatt a hónap elején az egész országra kiterjesztik a tűzgyújtási tilalmat. A diskurzusban fontos szerepet kap egy, az aszály által leginkább súlytott területen, az Alföldön terjedő elmélet is, miszerint az eső a jégármentesítő rendszer működése miatt kerüli el a földeket. Bár az Országos Meteorológiai Szolgálat határozottan elutasította a vádakat, a gazdák elégedetlensége nem csökkent, az online térben is erősen támadták az eljárást, amelynek használata az egyre súlyosabb fenyegetések miatt végül felfüggesztésre került. Az internetes beszélgetésekben rengeteg figyelmet kaptak az aszály látható következményei: a Velencei-tó apadása, valamint a Velencei-tó teljes kiszáradása. Az aszályhelyzetre reagálva a kormány Aszály Veszélyhelyzeti Operatív Törzset alakított ki, amelynek a felhasználók által is sokat emlegetett döntése alapján a bajba jutott gazdák helyzetét egy ötpontos csomag bevezetésével javítanák.

Augusztusban arról számoltak be a hírportálok, hogy a hőség miatt egyre több európai országban küzdenek a szieszta bevezetéséért, hazai viszonylatban pedig 1091 óta a legszárazabb hét hónapon vagyunk túl. Szintén nagy figyelmet kaptak a hónapban Pápai Gergely, videós tartalmai is, aki heteken át járta az országot, hogy bemutassa az aszály rendkívül súlyos hatásait. A felhasználók körében a zöld táj idejekorán kezdődő sárgulása is gyakran megjelenik a beszélgetésekben, valamint a vadállatok egyre romló helyzetére is igyekeztek felhívni a figyelmet. A hónap elejétől kezdve egyre több hír számol be a gazdák várható tiltakozásáról, az augusztus 20-ra tervezett traktoros felvonulásról, majd a hónap végén már a megmozdulás vártnál kisebb, traktorok nélküli jellegéről folyt a beszélgetés.

A hírportálokon és a Facebookon zajlott leginkább a diskurzus

Legnagyobb arányban az online hírportálok számoltak be az egész világot érintő aszályról, míg a második legnagyobb jelenléttel a Facebook-megjelenések bírnak. A legnépszerűbb hazai közösségi media platformon főként politikusok és közéleti oldalak posztjaival találkozhattak a netezők, illetve számos hírportál is megosztotta itt cikkeit, de a felhasználók is főként ezen a felületen kommunikáltak a témáról. A harmadik helyen álló blogok legtöbb esetben inkább politikai irányból közelítették meg a klímaváltozással járó szárazságot.

Leginkább a 25-34 év közöttieket aggasztja a vízhiány

A beszélgetésben résztvevők életkorát tekintve az alábbi diagramon jól látszik, hogy a 25-34 év közöttiek foglalkoztak legnagyobb mértékben az aszállyal. Tőlük nem sokkal lemaradva a 18-24 év közötti fiatalok állnak, míg a 35 év felettieket egyre kevésbé sarkallta hozzászólásra a téma.

A 35 év alattiak magas aránya leginkább ahhoz köthető, hogy ez a korosztály kimagaslóan nagy érzékenységet mutat a klímaváltozás és a környezetvédelem témája iránt: az UNICEF Magyarország reprezentatív felméréséből már kiderült, hogy a 13-25 év közötti fiatalokat érinti elsősorban a klímaszorongás, míg a WWF Magyarország kutatása alapján a 25-34 év közöttiek aktívan próbálnak tenni a környezetünk megóvása érdekében.

A diskurzusban használt leggyakoribb hashtagek

Az online beszélgetésben használt legtöbb hashtag természetesen a szárazsághoz kötődött (#aszály, #vízhiány, #időjárás, #szárazság, #hőség, #erdőtűz), illetve megjelentek az aszályos időszak gazdasági következményeire vonatkozó hashtagek is, mint a #Agrárminisztérium, #gazdaság, #agrárium. Ezeken kívül pedig az aszályt a klímaválsággal összekötő #klímaváltozás hashtag is gyakran szerepelt a diskurzusban.

„Mindmeghalunk” vagy máskor is megesett, hogy nem esett

Az aszály kapcsán a felhasználói beszélgetések is a nyár folyamán indultak be, az említések száma július vége és augusztus vége között csúcsosodott ki. A kommentelők aktív szerepet játszottak a diskurzusban, az aszályra való online hivatkozások 38 százalékát tették ki a felhasználói hozzászólások (összesen 33 675 komment), ami arra utal, hogy a hazai lakosságot erősen foglalkoztatta a probléma.

A kommentelők többsége a kialakult szárazság okait találgatta, amivel kapcsolatban rengeteg narratíva jelent meg az interneten. Az átlagos online beszélgetésekhez képest kifejezetten magas, a koronavírus kirobbanásához hasonló mértékű hozzászólásban jelent meg a gondolat, hogy a helyzet nem organikus folyamatok eredménye, hanem szándékosan, mesterségesen előidézett katasztrófa. Szintén sokan beszéltek a folyószabályozás hibáiról is a szárazság kapcsán, a felhasználók jelentős része az árterek megszüntetéséből eredeztette az aszály kialakulását. A kommentekben felvetődő megoldási javaslatok is mind ehhez kapcsolódtak: a felhasználók szinte kivétel nélkül a víztározók kialakításában és szárazságtűrő növényzet telepítésében látta a lehetőséget.

Rengetegen írták le saját tapasztalataikat és benyomásaikat is a helyzet súlyosságával kapcsolatban, a legtöbb kommentelő az Alföld állapota, az idei termés miatt aggódott. Több hozzászóló beszélt történelmi jelentőségű szárazságról, többen katasztrófahelyzet kialakulását vetítették elő, de akadtak, akik a fokozott tűzveszély miatt aggódtak. Az aszályhelyzet súlyosságával kapcsolatban ennek ellenére közel sem volt egyetértés a felhasználók között, bőven akadtak olyan is, akik szerint „kamu az egész”, máskor is megesett már, hogy nem esett. A hozzászólásokban előkerült a szárazság szociális vonatkozása is, a kommentelők egy része szerint a nehézségek csak a szegényeket sújtják.

A TikTok-on is rengeteg felhasználó osztotta meg saját tapasztalatait és gondolatait az idei nyáron tapasztalható szárazsággal kapcsolatban. A videómegosztó platformon gazdák mutatták be a kiszáradó ültetvényeiket, de többenfoglalkoztak az elszálló takarmányárak okozta nehézségekkel is. Az aszállyal kapcsolatos rövid videók jelentése része az elszáradt, tönkrement kukoricaültetvényeket tárta a nyilvánosság elé, „ezt már nem kell betakarítani” – fogalmazott az egyik gazdálkodó. A videókban nem csak a mezőgazdasági nehézségekről számoltak be, rengetegen aggódtak Magyarország kisebb-nagyobb tavainak állapota miatt. Többen készítettek felvételeket a kiszáradt Vekeri-tóról, elapadó patakokról,  Volt, aki a vízhiány vadállatokra gyakorolt hatására, az itatók kihelyezésének fontosságára hívta fel a figyelmet.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!