Lafka Dávid egy történettel kezdte előadását, hogy élő példán keresztül mutassa be a történetmesélés erejét. Elmondása alapján a módszer rendkívül hatékony, Malcolm Gladwell például egy 40 perces epizódból 20 percet sztorizgat az elején, nem véletlenül imádja a hallgatósága a podcastjait.

Miért népszerűek a történetek?

Bluma Zeigarnik orosz tudós a 20. század elején felismerte, hogy a pincérek jobban emlékeznek a még ki nem adott rendelésekre, mint arra, amit már felszolgáltak. Ez olyan kutatásokhoz vezetett, aminek az eredményeként a kognitív pszichológia ma már tudja, hogy az agyunkat foglalkoztatják a be nem fejezett feladatok. „Ezért van az, hogy lefekvés előtt még el kell olvasni az adott a fejezetet a könyvből, meg kell nézni a már elkezdett epizódot a sorozatból, vagy adott esetben a teljes évadot. Az agyunk tudni akarja mi a történet vége” – mesélte Lafka Dávid. Az agyunk évezredek óta a történetek hallgatására van huzalozva, így akár egy tudományos téma kibontása előtt is hasznos lehet egy sztorit elmesélni.

A másik ok, amiért mindig érdemes bedobni egy jó sztorit, az a dopamin hormon, ami akkor is felszabadul bennünk, amikor történeteket hallgatunk. „Sokan hivatkoznak rá úgy, hogy ez egy jutalmazó hormon, egy boldogsághormon. Vannak olyanok, akik szerint ez a „the molecure of more” méghozzá azért, mert egy trükkös vágyhormon, ami abból él, hogy minél több dopamint szabadít fel az agy, annál többet akar még, hogy felszabadítson” – fogalmazott az előadó.

Tudásátadás és self-branding a történetmesélés erejével

Tizenötezer évvel ezelőtt az idősek úgy adták át a tudást, hogy történeteket meséltek a tábortűz mellett, így az emberek megismerhették egymás világát. Ez az evolúciós bizonyítékunk arra, hogy a tudás átadását segíthetjük azzal, ha az információt beépítjük egy történetbe. „Ha van egy információm, amit egy történetbe becsomagolok, és nem rágom a szádba miről is szól, hanem hagyom, hogy a te fejedben szülessen meg a gondolat, akkor azt úgy rakod össze, mint egy puzzle-t. Ennek hatására jön a heuréka pillanat, ami olyan hormonokat szabadít fel az agyban, ami sokkal mélyebbre égeti be az átadni kívánt információt. Ha azt egy ppt-n keresztül levetítik neked, akkor csak simán elolvasod, és egy pillanat múlva már nem is emlékszel rá” – hangzott el az előadáson.

Miközben az emberek beszélgetnek, egymást is jobban megismerik. Vajon a történeteink mennyit mondanak el rólunk? Lafka Dávid szerint bármilyen történetet mesélünk el magunkról vagy másokról - akár egy podcastban -, az segít egy kontextust adni a hallgatónak rólunk. „A történeteink sokszor a tetteinkről és a döntéseinkről szólnak, és ez segít az embereknek elhelyezni minket a „big picture”- ben, megmutatja, hogy számunkra mi a fontos. Tulajdonképpen ez határoz meg bennünket emberként” – fogalmazott. „Tehát a történeteink összessége nem maga a self-brandingünk? Segítsük a sztorik által a hallgatóságot abban, hogy folyamatosan újra és újra odafigyeljenek ránk. Az értékrendünket történetekbe csomagolhatjuk, így minket is megismernek, és jobban elkezdenek kötődni hozzánk. Ezzel építjük a saját márkánkat, és ami a legfontosabb, tudást adunk át a hallgatóinknak” – zárta előadását a podcaster.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!