A sajtótájékoztató jövője - vírustól függetlenül és függően

A sajtótájékoztató jövője - vírustól függetlenül és függően
A sajtótájékoztató a klasszikus PR eszközök közé tartozott és tartozik ma is. Ám az utóbbi néhány év erőteljesen megkérdőjelezte a létjogosultságát, legalábbis mennyiségében és formájában mindenképpen. Az elmúlt hónapok történései pedig a műfaj további átgondolását teszik szükségessé.

Vírusfüggetlenül
Amikor egy ügyfél az ArvaliComhoz fordul, és felveti, hogy sajtótájékoztatót tartana - bár magunk ellen beszélünk -, sok esetben mégis lebeszéljük őket. Egy időben “virágzott” a sajtótájékoztató műfaja, lépten nyomon szervezte minden cég, ügynökség, azonban éppen ezért, illetve a média változásai miatt a sajtó “telítődött”.

Ma már egyre inkább igaz, hogy egy sajtótájékoztatót akkor érdemes megszervezni, ha:

- nagyon jelentős a hírértéke annak, ami ott elhangzik, vagy...

- egy olyan személlyel lehet találkozni, akivel ritkán, vagy eddig soha, és aki érdekes szakmai szempontból, vagy...

- olyan helyszínen rendezzük, ami új és/vagy izgalmas, illetve van kötetlen része is az eseménynek, amely az ügyfél és az újságírók számára is alkalmat ad az elmélyültebb beszélgetésre szórakoztató keretek között (ami az eseménytől függetlenül is érdekelné az újságírókat).

Sok esetben azonban ezek egyike sem teljesül - gyakori jelenség, hogy ami az ügyfél szerint hírértékű és izgalmas, valójában nem az, eközben viszont az elvárás az ügynökség felé él, vagyis, hogy minél több sajtókolléga legyen jelen. Az ügyfélnek a helyszín, catering stb, és ügynökségi díja nem lenne kevés, ám a várva várt tömeg sok esetben elmaradna. Az ügyfél csalódott lenne, az ügynökség nem tudna ebből jól kijönni, mert eleve irreális elvárásoknak próbált volna megfelelni, de utólag minden csak magyarázkodásnak tűnne. Arról se feledkezzünk el, hogy sokszor az alacsonyabb szerkesztőségi létszám esetén az újságírók nem tudnak elmenni egy eseményre, számukra megfontolandó, hogy akár egy fél napot rá tudnak vagy akarnak-e szánni a programra, különösképp, ha még a város másik végén van. (Előtte érdemes amúgy is “save the date-t” küldeni, illetve körbekérdezni néhány sajtókollégától, hogy aznapra van-e tervben más).

A fő kérdés az, hogy mennyi pluszt ad a sajtótájékoztató egy kiadott közleményhez képest? Fontos, hogy a márka és a sajtó ne csak virtuális térben érintkezzen, hogy legyen köztük személyes ismeretség, hogy legyen lehetőség kérdéseket feltenni a márkának, mélyebb beszélgetéseket folytatni, eközben azonban a “milyen gyakran” és a “mit akar kommunikálni a sajtótájékoztatón egy cég” szintén lényeges szempont. Alternatív megoldást jelenthet kisebb szakmai kerekasztalok szervezése, kisebb gyárlátogatások, kóstolások stb., de a klasszikus sajtótájékoztató, 30-40 újságíróval már egyre nehezebben elérhető, és ennek nincs köze az elmúlt hónap vírushelyzetéhez.

De ha már vírus....változtat-e valamit a sajtótájékoztatókon?

Vírusfüggően
Egy sajtótájékoztató szervezése általában kb. 1 hónap, ha kicsit vagy nagyon bizonytalan a helyzet, akkor ne kockáztassuk senki egészségét. A személyes találkozást persze nem pótolhatja, de egy bejelentésre, kérdések feltevésére lehetőséget adva, háttér videókkal illusztrálva, képek bemutatásával színesítve, akár VR szemüvegek bevonásával izgalmas, hatékony megoldás lehet az online sajtóesemény. Érdemes ezen gondolkozni, ezt fejlesztgetni, valószínűleg egyre gyakoribbá válik majd ez a módszer, és akkor csináljuk minél jobban!

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Bender Krisztina

Bender Krisztina az ArvaliCom PR és operatív vezetője. A Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolán szerzett idegenforgalmi-közgazdász, majd a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen …


Címkék: Sajtó, PR, Arvalicom