A hazai nézőmérés történetében először végeztek ad hoc kérdőíves felmérést a Nielsen panelen. Ez a tavaly nyári kezdeményezés olyan jól sikerült, hogy a Nielsen terméket fejlesztett belőle: idén is megismételték. Karácsony László előadásában az idei kutatás tanulságait foglalta össze.

A legfőbb cél a tévé, az online videó, a közösségi média és az egyéb médiumok használatának felmérése volt, amit összevetettek a mért tévénézési adatokkal is. A Nielsen kutatásában a 18-59 év közti, tévés háztartásokban élő és internettel rendelkező hazai lakosságot vizsgálták: az összesen 4,6 millió fős sokaságból 1075 személy körében végeztek kutatást, így demográfiai változókra statisztikailag reprezentatív mintát nyertek.

A Nielsen ez év májusában összesen 11 médiatípust vizsgált a telefonos és online adatgyűjtés során. Ezek közt szerepelt a tévé, rádió, print, a magyar nyelvű weboldalak, podcastok, mozi és külföldi weboldalak is, valamint az előfizetéses streaming, a broadcaster video on demand, a videómegosztók és a közösségi média videó is. Utóbbi négy kategória 29 szolgáltatóját - így például a Youtube-ot, a Facebookot, a TikTokot és az Instagramot - külön is elemezték.

A kérdőív egyik kérdése a legutóbbi használat napjára irányult, így heti reach adatot is nyertek. Vizsgálták ugyanakkor a válaszadók mért tévénézési adatait is a hirdetési szempontból releváns, spotmérésben szereplő TV-csatornákra vonatkozóan. Így egyforrású közös reach adat keletkezett a különböző médiumokra.

A megkérdezettek mindössze 1 százaléka használt egy hét alatt egyetlen médiatípust, tehát 99 százalék legalább kettőt, a 11 vizsgált médiatípusból pedig egy héten átlagosan ötöt vettek igénybe a válaszadók.

Elmondható tehát, hogy ugyanaz a személy különböző médiatípusokkal is elérhető, tehát a különböző médiumok e tekintetben helyettesíthetők egymással. A kutatás során arra jutottak, hogy a globális szolgáltatók használóinak akár 96-99 százaléka is elérhető hazai médiamixszel.

Ilyen alapon tehát ki lehetne hagyni a globális szereplőket, akik egyébként a hazai médiatorta egyharmadát viszik el (mintegy 107 milliárd forintot). Már a tavalyi felmérésből is levonható volt a következtetés, hogy a fenti összeg legalább egy részét jobb lenne a hazai médiumokra költeni.

Ezek után a fontosabb médiumok heti elérése alapján vonhattunk le következtetéseket. Az első helyen még mindig a standard tévécsatornák állnak 84 százalékkal. Az élmezőnyben - a rádióval bezárólag - szerencsére több a hazai, mint a nemzetközi platform, de a podcast műfaja is szépen felkapaszkodott az elmúlt egy-két évben.

A mérésből kiderül, ha rádió is kerül a médiamixbe, az minden médiatípus reach-ét szignifikánsan megemeli, a podcast pedig ezt megkoronázza, még tovább növelve az elérést.

Végül Karácsony László ismertette a tévénézők médiafogyasztási szokásaira vonatkozó eredményeket is. Őket három egyenlő méretű csoportra bontották a napi átlagos tévénézési idejük alapján: így jött létre a light, medium és heavy viewer kategória.

Természetetesen a light viewerek elérése a legnehezebb, akik közt felülreprezentáltak a 18-29 évesek, a budapestiek, a magas státuszúak és a közép- vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezők, akik átlagosan 15 percet tévéznek naponta. Az ő körükben a spot mérésben szereplő tévécsatornák elérése 54 százalék, ám a rádiót is mellétéve ez 77 százalékra ugrik fel, míg a podcasteket is bevonva az elérés 83 százalékra növekedik.

Ez már vetekszik a tévé 84%-os elérésével a teljes vizsgált célcsoporton. A rádió és podcast hozzáadásával tehát a light viewerek is elérhetők - zárta Karácsony László, aki kevesebb globális médiumot, valamint több rádiót és podcastot kívánt mindenkinek.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!