Hogyan tudunk jó műsort készíteni, és hogyan érezzük jól magunkat úgy, hogy közben adjunk is a közönségnek? Nehéz kérdés, főként akkor, ha a cél a tartalom szakmai felépítése. A tartalmak világa ráadásul sokszor tele van olyan kontentekkel, amelyek ad-hoc módon, mélyebb átgondolás nélkül készülnek, kisebb-nagyobb sikerrel mégis közönségre találnak. Ideértve azokat a műsorvezetőket, akik sokszor csak a szereplésvágy miatt jelennek meg különböző médiafelületeken. A „mi Péterünk” azonban nem ilyen.

„Közönségközpontúnak kell lenni, abból lesz párbeszéd” – vallja Kovács András Péter, azaz KAP. Az alapelvet pedig alkalmazza is standupestjein, de podcastkészítés közben is. Maga is podcasthallgatóként indult a COVID-járvány alatt: takarítás közben töltődött külföldi comedy podcastekkel. Közben azt érezte, hogy az asztaltársaság részévé válik, képes kapcsolódni a beszélgetéshez. Megtetszett neki a műfaj, és úgy gondolta, felesleges kreatív energiáit így szeretné levezetni. A napközben „írogat”, este előad kettősén túl alkotni vágyott. Még több emberi kapcsolódást, kötődést szeretett volna hús-vér emberekhez, részt venni nagyon jó beszélgetésekben – és mindezt miért ne közönség előtt? Saját maga szórakoztatására indult a podcastok világában, mégis az átlagosnál magasabb hozzáadott értékkel.

„Hogyan lehet minél kevesebb szóval megjeleníteni egy képet a néző fejében? Én ezt csinálom 18 éve, úgyhogy a podcastban is ezt az elvet követem: hogyan lehet minél szikárabban, izmosabban, szálkásabban átadni ugyanazt a tartalmat” – vallja KAP, hozzátéve: „A standup arról szól, hogy ugyanazt mondjuk el, más közönségnek. Mást előadni, ugyanannak a közönségnek – ez pedig a podcast.”.

KAP arról is beszélt, hogyan kezdte el a podcastet, mennyi időt hagyott magának, hogy alakuljon a formátum, mennyi epizód „ment a levesbe”. Két podcastnél állt meg a számláló: egyik műsora egy függőségről szóló podcast, a Töltsd velünk; a másik pedig egy comedy-interjú podcast, ez a KAPod. Egyszemélyes stábként minden folyamatot ő visz, és mindenkit bíztat, hogy kezdjen el podcastműsorokat készíteni, mert „körülbelül semmi” sem kell hozzá.

„Ha jó filmet forgatsz le rossz kamerával, azt többen fogják megnézni, mintha rossz filmet forgatnál jó kamerával” – jött a hasonlat és tipp KAP-tól. Elmondása szerint néhány adás után látja mindenki, hogy érdemes-e beruházni, ekkortól lehet azon dolgozni, hogyan legyen jobb technikailag, hangban, mégse költsön el rá az ember rengeteg pénzt.

Hogy pontosan hány perc az előkészület, milyen frappáns megoldások vannak, amit külföldről lehet „mentés másként” módszerrel felhasználni? Mennyire lehet szponzorokkal csinálni a podcast műfaját? Mennyire marad hobbi? Hogyan látja KAP a hazai piacot? – ez mind kiderül videónkból, de az is, hogy pontosan hány perc az előkészület, milyen frappáns külföldi megoldásokat lehetne átmenteni, hogyan alakul a megtérülés, a szerethetőség, illetve a podcast hatásairól, társadalmi felelősségvállalásról és brandépítésről.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!