A hagyományos tévénézés mérése sokat változott az elmúlt évtizedekben. A digitalizálódás első lépésként megkövetelte, hogy a frekvencia alapú mérést felváltsa a hang alapú azonosítás illetve egyes országokban a watermarking technológia, ma pedig olyan digitális eszközökön kell mérni a videó fogyasztását, amelyekről negyedszázada még nem is hallottunk. A videótartalom új világa sokkal összetettebb, mint valaha. A mai internetes videófogyasztási igények kielégítésére sokféle digitális eszköz áll a fogyasztók rendelkezésére, melynek mérése olyan infrastruktúrát igényel, ami képes párhuzamosan fejlődni az eszközökkel, és alkalmazkodni a gyorsan változó technikai feltételekhez. Éppen ezért a bevált és elfogadott módszertant ki kell egészíteni azokkal az új méréstechnológiai és módszertani elemekkel, amelyek lehetővé teszik a videó fogyasztás mérését a TV-hez kapcsolódó streaming eszközökön. A jelenlegi mérési rendszer hazai fejlesztésére a forgatókönyv készen áll.

A televízió és online videó nézettség összekapcsolásához, azaz a teljes videó közönség kimutatásához több út vezet. Az egyes országok piacai maguk alakítják ki, hogy mely elemekből építik fel, és milyen ütemben kívánják a teljes videó (TV + online) közönségének mérését megvalósítani.

A változások mellett azonban a televíziós közönségmérés alappillére továbbra is a 4 éven felüli lakosságra reprezentatív panel minta marad. A Nielsen által a hazai piacra javasolt út, hogy a bevált és elfogadott módszertant ki kell egészíteni azokkal az új méréstechnológiai és módszertani elemekkel, amelyek lehetővé teszik a videó fogyasztás mérését mindazon eszközökön, ahol a fogyasztás történik, így a TV-hez kapcsolódó streaming eszközökön, mobilon, tableten, laptopon vagy asztali számítógépen.

Az építkezés egyik eleme tehát a panel háztartásszám növelése. Ezzel egyidejűleg érdemes megvalósítani a videó(streaming) fogyasztás mérését streaming műszerek segítségével. A videó fogyasztás idejének és szolgáltatójának mérése mellett igény van a digitális videótartalom mérésére is. Ehhez pedig mérőkódokat kell elhelyezni a videókban, mely már egy cenzus alapú, vagyis az egész sokaság mérésén alapuló (nem minta alapú) mérőkódos mérés. A végső lépés pedig a TV+online videófogyasztás összekapcsolása. A panel alapú TV és online video streaming mérés adatait egy algoritmus (Nielsen komplex modellje) segítségével kapcsoljuk össze a cenzus mérés adataival. Ily módon a teljes lineáris és digitális videó fogyasztásra történik a közönség becslése. Tehát amint a streaming mérés a teljes panelre kiterjed, és megvalósul a cenzus mérés, lehetővé válik a tévé és online videófogyasztás összekapcsolása.

A jelenlegi panelminta növelése a digitális mérés kialakításához is szükséges, és nemcsak az adatok nagyobb megbízhatóságához járulnak hozzá. A már bevált és elfogadott panel alapú mérési rendszert a legújabb mérési technológiákkal és módszerekkel kívánjuk kiegészíteni, mely egyfelől a mérési panel bővítését, másfelől a panel új, korszerű Nano és Streaming műszerekkel történő felszerelését foglalja magába. A fejlesztések történhetnek lépcsőzetesen vagy akár párhuzamosan is.

A televízió és az online videó mérése összetett feladat és további médiatípusok bevonása - mint például a rádióé - nem feltétlenül találkozik a mérést megrendelők érdekeivel és a kutatás kivitelezhetőségének kritériumaival.

Egy minden média típust lefedő közös alapozó felmérés és mérés álma a gyakorlati kivitelezésnél - például válaszadási arány és minőségi adatszolgáltatás és együttműködési hajlandóság követelményrendszerében - gyakran zátonyra fut. Minden mérés minőségének kritikus eleme a válaszadói hajlandóság mértéke. Az azonos mintán mért különböző platformok akkor válhatnak sikeressé, ha minél kevésbé csökkentik a részvételi arányt. Jól ismert egy kérdőíves felmérés esetében is, hogy a rendkívül sok területet felölelő kérdőívek, miközben az információ gazdagságára törekednek, torzíthatják a minta összetételét és ezzel az adatok pontosságát.

Azt is érdemes figyelembe venni, hogy bár a minta nagysága fontos kérdés, önmagában kevés. A minta mérete mellett kulcskérdés a minta szerkezete az adatok megbízhatóságának vizsgálatakor. Egy nagyobb méretű, akár 10-szeres panel csupán a méretéből fakadóan még nem lesz reprezentatív. Kritikus, hogy a népesség arányainak mintázatát hűen tükrözze a legfőbb demográfiai mutatók mentén, és egyúttal biztosítsa a kiválasztás - statisztikai értelemben vett - véletlenségét.

Érdemes pár szót ejtenünk a platform szolgáltatók set-top box adatainak (RPD adatok) felhasználásáról is, mely sokszor felmerül a nézettségmérés kapcsán. A hazai piacon is többször felmerült ez a kérdés, de érdektelenség miatt nem került megvalósításra.

Valójában több piacon nekirugaszkodtak ennek a feladatnak, Törökországban és Szingapúrban is használja néhány ügyfél az RPD adatokat, de közös valutává (elszámolási árfolyammá) eddig még nem tudott válni. Egy-egy szolgáltató különböző platformokon mért adata ugyanis nem fedi le a teljes lakosságot, és nem tekinthető annak reprezentatív mintájának sem, továbbá fontos szem előtt tartani, hogy e szolgáltatói adatok háztartások helyett eszközöket mérnek, éppen ezért nem helyettesítheti a jelenlegi módszertant, ugyanakkor összetett algoritmusok segítségével hozzákapcsolva a panel alapú közönségméréshez, fontos értéket adhat a currency-hez.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!