Természetesen már nem kérdés, hogy a technológiai fejlődése, az AI megjelenése óriási mértékben alakítja át a média működését, azonban abba talán kevésbé gondolunk bele, hogy a média piaci változásai hogyan hatnak az ország gazdaságára.
Egyre több területen jelenik meg az automatizáció és felmerül a kérdés, hogy a felszabadult időnket, figyelmünket mire hasznosítjuk: a hagyományos média vagy a technológiai cégek nyerik meg?
Harc a figyelemért
Mivel mindenki a saját médiafelületeivel foglalkozik és multitaskingol egész nap, a figyelemgazdaság legnagyobb kérdésévé az vált, hogy ki tudja az elsődleges figyelmet elérni és az vajon milyen minőségű lesz.
A fiatalok már más médiafogyasztási szokásokkal, gondolkodással és viselkedéssel rendelkeznek, hiszen egy digitális korban nőttek fel, az eszközök hozzáférhetősége egyértelmű és magától értetődő. Ebből adódóan ők már nem a hagyományos médiát fogyasztják, hanem a közösségi média felületeit, jelenleg az egyik legnépszerűbb a TikTok. Mindez ahhoz vezet, hogy a globális megoldások kerülnek előtérbe, az AI-nak köszönhetően lebomlanak a nyelvi korlátok.
„Új lehetőség nyílik arra, hogy a nagy globális szereplők olyan médiabirodalmakat építsenek, amiket korábban sokkal költségesebb és hosszadalmasabb lett volna felépíteni. Vagyis a legnagyobb hatás az, hogy megnőtt a versenytársak száma.” – mondta Bucsky Péter.
Figyelmi paradoxon
Miközben azt látjuk, hogy a hirdetők azt szeretnék, hogy minél többet figyeljenek rájuk a médiafogyasztáson keresztül, a felhasználók részéről megjelenik az az attitűd, hogy egyre kevesebb figyelmet fordítanak ezekre:
„Megosztjuk a figyelmünket és egyre több felületen kell elérni azt. Folyamatosan nő a médiafogyasztásra szánt idő, de több mindent csinálunk egyszerre ez idő alatt. A gazdasági tér azonban nem nő, a marketingbüdzsét kellene elosztani a növekvő számú szereplő között, ami azt jelenti: kicsit kevesebb jut belőle mindenkinek.” – magyarázza a szakértő.
Lokális vs. globális – ki nevet a végén?
A felhasználó részéről pedig megjelenik a globális média preferálása a lokális helyett, a fizetési hajlandóság is így oszlik el. Ezt a hirdetők kénytelenek lekövetni, ha azt akarják, hogy a fogyasztók megmaradjanak: csökkentik a költéseiket, és digitalizált, automatikus megoldásokra váltanak. „A hirdetők és a cégek regionálisan összerendezik tevékenységeiket, azzal pedig, hogy a digitalizált, globális platformokon költik el a pénzüket, azt érjük el, hogy a helyi médiában kevesebb hirdetés jelenik meg. Ez pedig végső soron emeli a globális szereplők szerepét, ami nem biztos, hogy jó megoldás.” – figyelmeztet Bucsky.
Magyarország az egyik legnyitottabb ország, és nálunk a legmagasabb a külföldi tulajdonú vállalatok aránya. Ez mit jelent? „Ezek a cégek kevesebb hozzáadott értéket hoznak, és a média- és figyelemgazdaság és reklám szereplőinek sokkal kevesebb lehetőségük van arra, hogy ezen cégekkel érdemi kapcsolatba kerüljenek, hiszen azok a multik, akiknek a kereskedelmi részlegére közép-európai piacként tekintenek, nem foglalkoznak Magyarországgal olyan szinten, hogy a helyi médiával bajlódjanak. Így sokkal nehezebb a magyar szereplőknek elérni azt, hogy figyeljenek rájuk. – magyarázza a gazdasági újságíró. – Erre csak akkor lenne esély, ha jelentősen több adatot, információt, releváns tényezőt tudnának biztosítani a fogyasztóikról és vásárlóikról, amihez azonban az szükséges, hogy nagyobbak legyenek, vagyis közösen lépjenek föl.”
Hova vezet mindez?
A médiapiacnak (kiadók, online szerkesztőségek, TV társaságok, rádiók) az árbevétele a GDP-hez viszonyítva a legtöbb országban kicsit csökkent, de nem történt drámai változás – kivéve itthon: Magyarországon sokkal jobban csökkenőben van az árbevétel. A hazai médiapiaci szereplők nem nyitottak. Bucsky arra hívja fel a figyelmet, hogy
„Ha nem mernek a médiapiaci cégek jobban elindulni a nagyvilágba, akkor várhatóan a jövőben sokkal nagyobb konkurenciával számolhatnak, és sokkal jobban kellene figyelni a stratégiára.”
Van, ahol nem csökken a médiapiac bevétele – vajon miért?
„Azon országokban, ahol nem csökken a médiapiaci bevétel, azt látjuk, hogy a technológiai és IT piacon jól teljesítenek, és ezen területek erősítik egymást. Vagyis azok az országok, ahol olyan technológiai megoldások vannak, olyan appokat, szolgáltatásokat indítanak, amelyek a média és a technológia határán össze tudnak dolgozni és globálisan bevételhez jutnak, azok nyernek a piaci versenyben.” – mondta a szakértő.
Emellett nem úgy néz ki, mintha beindulna a fogyasztás: a háztartások egyre jobban és tudatosabban figyelnek megtakarításaira, ez pedig rontja a médiapiac jövőképét és a hirdetésekre költött forrásokat, és a pénzek egyre nagyobb része külföldi szereplőkhöz jut a helyi szereplők helyett.
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!
