„A magyar podcastforradalom java még hátravan”

„A magyar podcastforradalom java még hátravan”
Egy sportos és egy közéleti podcast műsorvezetővel jártuk körbe, hol tart jelenleg az új típusú netes rádiózás. Miért nyomhatja le hamarosan a klasszikus rádiós műfajt, mitől népszerűbb, mint más audiós tartalmak? Az ugyanis kristálytisztán látszik, hogy a podcast felívelése egyelőre megállíthatatlan a médiapiacon.

A 2000-es évek közepe óta kúszik felfelé a netes hanganyagok népszerűsége. Az iPod és broadcast szavakból összeollózott podcast hasonló ívet ír le, mint annak idején a rádió, meredeken emelkedik azok száma, akik interneten hallgatnak műsorokat. Ma az USA-ban 50 millió ember hallgat meg havi minimum egy podcast adást, az amerikaiak 22 százaléka pedig hetente podcastozik. Az Apple friss felmérése szerint tavaly 550 ezer aktív podcast működött, idén ez a szám közel 700 ezerre nőtt.

A rádióval ellentétben a podcast az audio információszerzés valódi szabadságát nyújtja. Cikkünkben ezt a szabadságérzést járjuk körbe – podcast műsorvezetők segítségével.

Egy értelmes beszélgetés mosogatás közben
Ha valaki meghallgat egy podcastot, először is nem kell átkapcsolnia máshova fertályóra elteltével, ugyanis nem szabdalják szét a műsort hosszú reklámblokkok. Az adást mosogatás, vezetés, munka, vagy sportolás közben is tudjuk hallgatni, sőt mi magunk választhatjuk meg, melyik műsorra vagyunk épp kíváncsiak. Még azt is eldönthetjük, eredeti hangsebességgel, esetleg gyorsítva szeretnénk végigfutni egy 50 perces beszélgetésen, vitán.

Maga a műsor legyártása is költséghatékonyabb, mint egy rádióban: nem kell profi erősítőkkel, hangfalakkal, mikorofonokkal felszerelni egy hangszigetelt stúdiót, megteszik az olcsóbb eszközök is.

Ám hagyjuk is a kelendőség okainak boncolgatását, hallgassuk inkább azokat, akik maguk is működtetnek podcastot, sőt, magas színvonalon dolgozva, idehaza komoly népszerűséget értek el műsorukkal.

Nincs kiszolgáltatottság, van content map
Egyikük Kele János, az egyik legismertebb magyar fociblogger, aki az angol labdarúgást elemző Britannia blogon szerkesztette a Közös Albion podcastot.

„A podcast műfaja leginkább azért népszerű, mert semmi köze a rádióhoz. Az ember maga dönti el, mikor hallgatja az adásokat, félbe is tudja szakítani őket, újraindítani, visszatekerni. Ráadásul nincs kiszolgáltatva semmiféle szerkesztő ízlésének: eldöntheti, milyen témákban hallgat podcastot, így kvázi saját "content map"-et épít fel – magyarázza a blogger.

Úgy látja, szerinte a legtöbb podcast éppen ezért "niche" közönségre lő, vagyis a piaci rést keresve egy szűk témát jár körbe nagyon mélyen és részletesen - és mivel nem szorítja a műsoridő, a reklámok és a termékelhelyezések, a középpontban a tartalom van. - Ez a fajta sokrétű rugalmasság a podcastok legnagyobb versenyelőnye, miközben persze az, hogy a többségük szűk célközönségre lő, kijelölik a korlátaikat is. Ez nem tömegműfaj, itthon legalábbis semmiképpen.”

„Egyre többet nyom a latba az egyéniség"
De vajon tartja-e a felfelé ívelő pályát a podcast, vagy ahogy új platformként most megszorongatja a rádiót, idővel erős versenytársat kap? Kele inkább organikus fejlődést lát, mintsem robbanásszerű fejlődést.

„Változnak a tartalomfogyasztási szokások, egyre többet nyom a latba az egyéniség, a személyes márkák, akik pedig ilyennel rendelkeznek, vagy ilyet építenek, keresik az olyan műfajokat, ahol nem szorítják őket korlátok közé. A podcast erre tökéletes: alacsony a belépési korlát, a platformok rendelkezésre állnak, könnyen elérhetőek a hallgatók és a potenciális célcsoport. A longform tartalom pedig kiválóan alkalmas arra, hogy erősítsék a követőik elkötelezettségét, mélyítsék a kötődést" – vélekedik Kele.

Hol van a pénz?
Mivel médiáról beszélünk, a podcast esetében is nélkülözhetetlen kérdés, hogy miképp él meg a piacon. Már amennyiben a műsorvezető nem akarja élete végéig hobbiból csinálni az adásokat. Természetesen itt is a hirdetés, a reklám a kulcsszó.

A bonyolult hirdetéselhelyezés és a hallgatottsági mérés kezdetlegessége miatt tíz éve még alig érdeklődtek hirdetők a podcastok iránt. Mára ez is alapjaiban változott: a Nielsen, a PwC, az IAB közös felméréséből kiderül, hogy amíg 2015-ben 69, 2019-ben már 514 millió dollárt költöttek a cégek reklámra, s a jövő évi becslés 659 milliós. Magyarországon még nem járunk ilyen számok közelében, akármekkora neve is van bloggerként, elemzőként, televíziós szakértőként, Kele Jánost sem keresték még, hogy támogassák a podcastjét.

Ahogy Tóth Szabolcs Töhötömöt sem, aki az Az élet meg minden című műsor podcastgazdáját sem. Pedig közéleti témáira epizódonként már 10-15 ezren kíváncsiak, s a hallgatottság folyamatosan emelkedik. Szerinte ennek oka a hazai reklámpiac sajátos működése.

Ma már nem passzív hallgatókat kell kiszolgálni!
A korábban újságíróként, szerkesztőként is dolgozó műsorvezető általános véleménye egybecseng Keléével: az audio kommunikációs csatorna a napi tevékenységeink elvégzése közben nyitva áll. Magyarul, amíg videózás vagy cikkírás közben az ember jellemzően nem végez másodlagos tevékenységet, addig mosás, vasalás, programozás vagy futás közben egy podcast meghallgatása ideális.

Ezen felül a médiafogyasztóknak leginkább megvan az az érzése, hogy kontrollálhatják, megválaszthatják, mit hallgassanak a neten. „Ma már ebből a szempontból nem passzív rádióhallgatókat kell kiszolgálni: különösen az olyan digitális on-demand műsorszolgáltatások elterjedése óta, amilyen a Netflix, a hallgatók, nézők megértették azt, hogy a lineáris médiával szemben sokkal hatékonyabb ilyen rendszerben hozzájutniuk a tartalomhoz” - véli Tóth Szabolcs.

Mindenkinek ott van a zsebében a rádió
Szerinte a könnyű elérhetőség, a rendezett podcast platformok (Apple Podcasts, Google Podcasts, Spotify stb.), a nagy teljesítményű okostelefonok mind hozzájárulnak a podcast előretöréséhez, gyakorlatilag ma már mindenki zsebében ott van egy on-demand rendszerű digitális rádió. Ráadásul a rádión nem működő longform interjúk, riportsorozatok, fikciós műfajok is elférnek itt.

„Külön meg kell említenem, hogy jellemzően a podcast az, ahol a fentiek miatt a leginkább igény mutatkozik az intelligens, értelmes, elgondolkodtató tartalomra. Sőt, azt kell mondanom tömegigény: olyan, mintha tömegek jöttek volna rá arra, hogy a hagyományos médiában nem kapták eddig meg azt, amit most hallani szeretnének” - emeli ki a műsorvezető.

Eljön-e a rádiózás vége?
Meglátása szerint egy folyamat elején vagyunk, s hosszú távon a podcast földrengésszerű változásokat fog előidézni a médiapiacon.

„A jelenlegi trendek azt mutatják, hogy a podcast tartósan velünk marad. Sőt, megkockáztatom, a rádió kezd komoly bajba kerülni miatta. Ugyanaz fog lezajlani, mint a televíziós piacon, ahol a hagyományos televíziózástól egyre nagyobb tömegeket tud elhódítani az on-demand jellegű műsorszolgáltatás. Ehhez elég megnézni a magyar rádióhallgatottság csökkenő számait. Ez már jó eséllyel a podcastok hatása (is), pedig a magyar podcastforradalom java még hátravan.”

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Gabay Balázs

Tíz éve kalapálok a billentyűzeten különböző szerkesztőségekben, s túlnyomó részt sportos tartalmak köszöntek vissza a monitoron.

Ám ma már a sport is digitálisan hódít, ...