A lineáris tévé milliós nézettsége verhetetlen marad

A lineáris tévé milliós nézettsége verhetetlen marad
A tartalomgyártóknak és terjesztőknek is fel kell készülni a médiapiac digitalizációjára és átalakulására. A globális folyamatok nálunk is fontosak, de ezeket lemaradva követjük. Okos és innovatív példákat azonban így is bőven lehet találni, amik Magyarországon is kiválóan működhetnek. Beszámoló a Media Hungary tévés szekciójáról.

Egy 2012-ben készítettek slide-dal kezdte előadását Rajki Annamária, a Magyar Telekom média és tartalom menedzsment vezetője. Ezen a digitalizáció hatását mutatta be a televíziós piacon: az értékláncok átalakulásának trendjei azóta sem változtak lényegesen, csak felgyorsult. Ma már szinte mindenki mindenkit elér, de ez sok esetben rombolja is a piacot. Amikor a stúdiók direkt kezdtek az ügyfeleknek értékesíteni, az nem lett túl sikeres: nem gyűjtöttek túl sok előfizetőt, viszont a teljes piac bevételeit csökkentették. Ezért is egyre inkább B2B2C megoldások jelentek meg mostanság, nem direkt akarnak már a tartalomgyártók a nézőknek értékesíteni. A terjesztőknek is meg kell találniuk az új helyüket, ma már nem csak tévékkel, hanem producerekkel is tárgyalnak, könnyű tartalmakkal bejutni hozzájuk. Egy terjesztő nagyon nagy segítséget tud adni a piacra jutásban, és a nem lineáris, OTT tartalmak monetizálásának jó eszköze lett a kábelszolgáltatók videótár rendszere.

Médiakisgömböcök
A világ legnagyobb média és kábeltévés szereplői között nagy horderejű változások zajlanak: a 21st Century Fox és a Disney egyesültek, majd a Comastot is megvette a Disney – így egy óriási médiaporfoliót létrehozva, am még a brit Sky-t is bekebelezte. Az online streaming szolgáltatók – YouTube, Amazon és Netflix viszont mindenki számára továbbra is kihívás, de a nagyok egyesülésével ezek kisebb súlyúak maradnak. (érdemes ebben a cikkben az amerikai médiapiacot megnézni)

A tévé reménye az idősebbekben van

Az egyes technológiák nagyban kötődnek a generációkhoz: a lineáris tévét az idősebbek még évtizedekig el fogják tartani. Az X generáció nem nagyon akar fizetni SVOD és OTT szolgáltatásért, a Z generáció viszont igen – csak ők sokkal kevesebben vannak. De még a Z generáció is nézi a lineáris tévét, és ha ez még kevesebb is, de még mindig nagyon jelentős. A digitális jövedelemszerzéshez az is kell, hogy a fogyasztók – különösen az X-generáció esetében – edukálása is megtörténjen, és fogadják el, hogy a tartalomért, addicionális szolgáltatásért fizessenek. Ehhez például a dokumentumfilmek jelenthetnek jó megoldást – ezeket pedig nem hagyományos médiavállalkozásoktól is szívesen beszerzik a terjesztők. A producerekkel szeretnek egyenesen tárgyalni: nagyon jó dolog, hogy hisz abban valaki, amit csinál, de tudja leírni, külsők számára is érthetően elmondani. Egy kis távolságot kell tudni tartani a témától, a partnernek is meg kell értenie, hogy mi miért fontos. Ezt pedig röviden és céltudatosan kell tudni elmondani. Emellett kellenek a számok, tények és adatok, objektív látásmódra van szükség.

A tartalom ára és értéke
A tartalom ára és értéke folyamatosan változik – erről beszélgetett Mentes Endre két sikeres magyar producerrel: Hámori Barbarával és Herendi Gáborral. A producerek leggyakrabban Amerikára figyelnek, ottani sikeres formátumokat igyekeznek megvenni. Ebben azonban nagy a verseny, és nagyok a költségek. Hámori Barbara a Markíza szlovák tévé sorozatára (Horná Dolná) figyelt fel – ebből lett A mi kis falunk. Ez azonban erősen átalakult, erősen a magyar igényekre lett szabva.

Hámori Barbaráék saját befektetésből leforgatták a pilotot, és szinte minden tévét megkerestek, végül az RTL vágott bele. A fókuszcsoportok rendkívül pozitívak voltak, de még így sem mindenki hitt a sikerben. A Drága örökösök, A mi kis falunk olyan sorozatok, amit a magas vásárlóerejű városiak néznek, pedig korábban pont azért kerülték az ilyen formátumokat, mert azt gondolták, hogy a hirdetők számára fontos nézők nem fogják nézni.

A megrendelői oldal úgy gondolkodott korábban, hogy a fikciós műfaj Magyarországon drága, nagy nevű színészek sem igazán vállaltak szerepeket, és nem is hittek benne. Annak is fontos szerepe van, hogy a TAO-támogatás közel 30 százalékkal olcsóbbá tette ezt a műfajt. Korábban nem is igazán létezett a tévéfilm és a sorozat, a Barátok közt és a Jóban rosszban mellett leginkább bukások voltak.

Globális igény van a sorozatokra
Herendi Gábor már befutott filmrendezőként fogott bele sitcom sorozat készítésébe Tea néven. Bár az ötlete már rég meg volt, csak akkor kapott felkérést, amikor a konkurens tévé is megjelent hasonlóval. Szerinte a sorozatok iránti igény globális, és nagyok az elvárások, filmes minőséget kell hozni. Külföldi trend az is, hogy az A-kategóriás színészek is szívesen szerepelnek sorozatokban, ma már a hazai színészek is így látják. Felnőtt egy olyan generáció, akik már sorozatokon szocializálódtak, és ők íróként egy új vérfrissítést hoztak a szakmába, ami szintén hozzá tudott adni a minőséghez.

Mentes Endre kérdése arra is vonatkozott, hogy a sorozatok csak tévéknek készülhetnek-e, vagy már multiplatformban kell gondolkodni. Hámori Barbara szerint egyelőre csak a tévék a megrendelők Magyarországon, és ők használnak egyre több platformot, másnak nincs igazán lehetősége ezt finanszírozni.

Multiplatform és mozi

Hernádi Gábor szerint a mozi nézőszámokra is hatása van a multiplatformnak: régen egy év telt el a mozi bemutató és a DVD kiadása között, ma már jó ha 3 hónap – ezt már többen kivárják. De sokan még türelmetlenebbek: az illegális tartalomfogyasztás is könnyebbé vált.

A sorozatgyártás nem olcsó műfaj, ezért a tévék is elfogadták ennek az árszintjét – nem érdemes túlzottan spórolni, egyszerűen handycammel, kevésbé profi színészekkel nem fog jól működni. A tévék ezért belőtték az erre szánt büdzséjüket. Időben kell azonban elkezdeni a fejlesztést: 1,5 évre van szükség egy 8-10 részes sorozat megírásához legalább. Egy sorozat 600-800 oldalnyi forgatókönyv, nagy munkával jár, és nem sokan foglalkoznak vele, így előre kell készülni.

Innováció
A magyar médiaterjesztési piacot sok szempontból lehet elemezni, sok nemzetközi újdonság van. De hol van ebben az iparágban itthon az innováció? A média terjesztői verseny itthon ár és földrajzi alapú, ez nem segíti az innovációt, hiszen a költségek csökkentése a fő feladat. Vannak technológiai fejlesztések: megjelent a HD felbontás, a time-shift és az OTT tartalmak – de nem sikerült ezeket bevételre váltani. Mivel nem okoz növekedést, az ilyen innovációk nem is tudnak olyan gyorsan terjeszteni. A földrajzi határok is egyre kevésbé lényegtelenek, egyre nagyobb verseny alakulhat ki ezen a piacon is.

A horizontális piaci szereplők is csökkenthetik az innováció mértékét a hazai piacon. A terjesztők érdeke, hogy egyedi, csak náluk elérhető pluszt adjon, míg a médiaszolgáltatók érdeke, hogy mindegyik nézőjük ugyanazt kapja mindenhol. Ekkor viszont megint csak az árverseny marad. Ez az ellenérdek pedig gátja lehet az innovációknak.

De hogyan lehet ezt megcsinálni? A lehetséges megoldásokra hozott példákat Schneider Henrik, digiális média tanácsadó. A brit TaklTalk TV létrehozott egy olyan távirányítót, amit a gyerekek kezébe való, illetve egy nekik optimalizált menürendszert. A szülőknek pedig adtak egy kontrol funkciót: mit, meddig nézhetnek. Még arra is gondoltak, hogyha este 8-ig akarjuk hagyni a gyereket tévézni, de még 4 perc hátra van a részből, akkor megengedi végignézni. Hasonló niche megoldások – például kulturális területen – Magyarországon is működhetnének.

A magyar kábelszolgáltatók ügyfeleinél még sok elavult set-top-box van, de ezek cseréje jelentős beruházást igényel. Egy újabbal gyorsabb menüt, jobb kiszolgálást lehet adni, ami versenyelőny is lehet. De akár a hagyományos set-top-box is okosítható: felhő alapon, a központból is ki lehet szolgálni okos tartalmakkal. Az OTT szereplők számára az a lehetőség, hogy a háztartás már tele van okos eszközökkel, ők ezeket tudják használni.

A hagyományos broadcasting helyzete

Nem csak kábelen át lehet elérni a tévénézőket: Gerlei Gyöngyvér, az Antenna Hungária kereskedelmi igazgatója szerint a hagyományos broadcastingnak igen is van jövője. Európában 2025 után érheti el a lineáris tartalomfogyasztás szintjét az on-demand videó fogyasztás. Magyarországon azonban jóval hosszabb időre lesz szüksége, így sokáig a lineáris tévézés marad fontosabb. Vannak olyan területek, ahol még nem is képes az OTT az igényeknek megfelelni, ilyen lehet egy nagy sportesemény, például olimpia közvetítése: egyszerűen nem bírnák a terhelést az OTT szolgáltatók.

Mennyien fizetnek a tévézésért?

Magyországon 86 százalék fizet a tévézésért, szemben az európai 80 százalékkal. Viszont on-demand szolgáltatásért csak 5 százalék fizet, ami Európában már 30 százalék. A free-to-air technológia megkerülhetetlen Magyarországon, 600 ezer háztartást értnek így el, ami 1,2 millió főt jelent. A MinDiigTV-n 12 adó érhető el, ami folyamatosan növekedett. Itt pedig adott a teljes országos lefedettség.

Május 1-jétől azonban egy tévé eltűnik a kínálatból: az MTVA M3-as csatornája csak online lesz elérhető. Répászky Lipót, az MTVA archívumának vezetője szerint ez nem csak platformváltás, hanem egy újfajta műsor is születik. Az MTVA Archívuma fotó, sajtó, rádió és mozgókép anyagokat is tartalmaz – természetesen digitalizácója. Ezeket pedig online streaming platformon lehet a legjobban elérhetővé tenni.

Az M3 lineáris, szerkesztett, fizetős tévéadó volt – a saját mellett korábbi, külföldről vásárolt tartalmakkal. Ingyenes OTT médiát kezdtek el létrehozni ehelyett, de a platformok használatát a jogdíjak rendszere is befolyásolja. Napi 20-25 ezer néző van online, ami az 1 perc feletti videó megtekintéseket tartalmazza. Ami érdekes, hogy a 65+-os generáció hajlandó onlinera váltani: a nézők negyedét ők adták.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Bucsky Péter

Bucsky Péter