A vezető két hazai tévétársaság egyre inkább médiacsoportként működiik, és már régóta készülnek a streaming fejlesztésére. A koronavírus járvány sokszorosára növelte a változások sebességét, ezt követően a tartalomgyártás és a technológia fejlesztése is párhuzamosan zajlott.

Számos médiatermék esetében a digitális átállás azt jelentette, hogy ingyen kapta meg a fogyasztó, amiért korábban fizetett. Nagyon nehéz feladat az online sajtóban, zenehallgatásban, stb. aztán visszahozni az előfizetői lábat. Ebből a szempontól a streaming kezdetektől más, mert ezért is ugyanúgy fizetni kell, mint egy kábeltévé-előfizetésért.

Vaszily Miklós ennek kapcsán kiemelte, hogy a TV2 Play Zéró áprilisi indulása kapcsán is azt látják, hogy a reklámmentes streaming szolgáltatásra meg van a piaci igény. Az RTL Most is jelentős előfizetői tábort szerzett mára.

Vidus Gabriella, az RTL Magyarország vezérigazgatója

A streaming árazásában az RTL Most és a TV2 nehezen összehasonlítható. Vidus Gabriella szerint a nemzetközi versenytársak árazása számított kiindulási alapnak – ez azonban egy igen dinamikusan változó terület. A hazai szereplők jól vették fel a versenyt, hiszen több időt töltenek az ő streaming felületeiken a magyarok, mint a Netflix vagy az HBO szolgáltatásán – derült ki a Digital Media Hungary-n bemutatott kutatásokból.

És hogy mi ennek a fő oka? Vidus Gabriella szerint a magyar nyelvű, magyar tartalmat keresik a nézők. És itt nem csak a nyelv a lényeg, hanem hazai gyártású, hazai színészekkel készülő tartalom a lényeg. A lokális történeteknek óriási ereje van, amit még jobban ki lehet használni a hazai streaming piacon is.

Vaszily Miklós, a TV2 Média Csoport igazgatóságának elnöke

Vaszily Miklós is egyetért abban, hogy a magyar tartalmak szerepe kiemelkedő. Hiába szinkronizálják a globális szereplők a tartalmaikat, az nem a magyar emberekről, nem az ő életükről szól. A TV2 és az RTL médiacsoportok azok, akik minőségben is tudnak a nemzetközi szereplőkkel versenyképes médiatartalmat gyártani – ezért is kiemelkedően fontos, hogy üzletileg is jól működjön mindez. Ugyanis csak ez az üzemméret, ami mellett mindezt meg lehet valósítani.

Bevételi kérdések

A kereskedelmi televíziózás fő bevételi forrása a reklám, míg streamingben a hazai vezető médiavállalatok is a reklámmentességet kínálják a nézőknek. A streaming kapcsán is felmerül, hogy milyen szerepe lehet a reklámnak, azonban ez a hazai reklámpiachoz képest nem egy igazán fajsúlyos tétel. A magyar reklámpiac számára a legnagyobb kihívás továbbra is a globálisokkal folytatott verseny. A digitális reklámpiacnak sokkal nagyobb veszélyt jelent az a kiszolgáltatottság mind adat, mind pedig technológia szempontjából, amit nem csak a legnagyobb techcégek, hanem a most feltörekvő új belépő globálisok jelentenek.

A televíziók számára hosszú távon a fenntarthatóságot és a biztonságot az eddig két bevételi láb – reklám és terjesztési díjak – mellé megjelenő harmadik, direktben a fogyasztók felé történő értékesítés jelenti Vidus Gabriella szerint. A fő kihívás azonban, hogy a streaming beruházás csak igen hosszú távon térülhet meg.

Vaszily Miklós azt is kiemelete, hogy a streamingben is partnerek a terjesztők. A fogyasztók fejében a lineáris tévé és a streaming nem válik ketté, tartalmat akar fogyasztani. Vidus Gabriella szerint az is érdekesség, hogy a fogyasztók nem is feltétlenül tudják, hogy ki és mennyit fizet a tartalom eléréséért, hiszen sokszor a háztartásokban közösen használnak hozzáféréseket.

A tartalomfogyasztás szempontjából kiemelkedő a brand értéke: Vaszily Miklós szerint a TV2 és az RTL is olyan márka, ami lehetővé teszi a tartalmak eljuttatását a fogyasztókhoz – függetlenül a csatornától. A hazai piacon a streaming és a tévé üzletileg is összekapcsolódik, hiszen ilyen piacméret mellett egy csakis streaming üzleti modell egyszerűen nem lehet fenntartható.

A lineáris médiafogyasztáshoz képest jóval kevésbé hűségesek a fogyasztók: hamarabb váltanak streaming előfizetést. Vidus Gabriella arra hívta fel a figyelmet, hogy míg néhány éve azt várták, hogy egy háztartás talán két streaming előfizetést fog vállalni, ma már a gyakorlatban itthon is jóval efölött járunk, de nem látni, hogy mi lesz a végleges szám.

Reklám és adatok

A streaming egyelőre a magyar fogyasztóknak a reklámmentességet jelenti alapvetően. Pedig üzleti szempontból nagyon érdekes kérdés, hogy milyen értéke lesz a jóval több adatnak, amivel pontosabban lehet célozni. Mindkét médiavállalatvezető egyetértett abban, hogy Magyarországon még nagyon távol vagyunk attól, hogy a reklámmentességért cserébe adott adatokra épülő reklámból egy ilyen szolgáltatás fenntartható legyen.

Az AVOD és SVOD nézőktől származó adatok azonban nagyon is hasznosak: néhány hét után lehet arról dönteni, hogy érdemes-e egy sorozatot folytatni – a programming számára nagyon hasznosak az információk.

A hazai televíziók számára a legfőbb kihívás inkább az, hogy a tévés hirdetési árak kiemelkedően alacsonyak európai, de még régiós összehasonlításban is. Hasonló fejlettségű országokban jóval nagyobb az egy lakosra jutó hirdetési és tévés reklám költés. Ma Magyarországon két médiacsoport tud hazai audiovizuális tartalmakat előállítani – ez lehetne akár több is, ha magasabbak lennének a hirdetési költségek.

Vidus Gabriella szerint ahogy a disztribúciós piacon elindult egy egészséges áremelkedés, amit a fogyasztók elfogadnak, remélhetőleg hasonló módon le tudja követni a reklámpiac is a gazdasági változásokat. Vaszily Miklós szerint nincsen olyan konferencia, ahol ne mondták volna el, hogy ne mondták volna el mindezt, amit a hirdetőknek is el kell tudni fogadniuk.

Egyelőre azt látni a piacon, hogy a hirdetők számára az ár a legfontosabb, és a minőséget kevésbé részesítik előnybe – ezt a tévéknek ki kell szolgálni, hiába örülnének a szofisztikáltabb hirdetői elvárásoknak magasabb fizetési hajlandóság mellett.

Lehetőségek a reklámon túl

A magyarországi tévécsatornák saját tartalmaikat még nem igazán értékesítették külföldön. Vidus Gabriella elmondta, hogy az RTL csoporton belül erre tett kísérleteik biztatóak. Európai sorozatok a magyar streaming platformokon is megtalálják a közönségüket, de azért azt is látni kell, hogy nem ezek a húzó műsorok. A magyarországi műsorterjesztés mellett jelentős a szerepe a határon túli magyaroknak is, akikhez a lineáris tévénél könnyebben tud a streaming eljutni. A hazai médiavállalatoknak a magyar embereknek szóló magyar tartalmakra kell elsősorban koncentrálniuk a streaming előretörése idején is Vaszily Miklós szerint. Ez az a többlet, amivel a globális technológiai és médiavállalatoknál többet tudnak adni, és hosszú távon is fenn tudja tartani a hazai tartalomgyártást és hirdetési felületeket.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!