
A minőségi médiatartalom, de hosszú távon a teljes tartalompiac is (vég-)veszélyben van. E helyzet oka sokkal szövevényesebb és bonyolultabb annál, hogy csupán egyetlen elemét emeljük ki, annak a nyakába varrva minden probléma forrását. Mindannyian látjuk: sok a reklám, emellett egyre nehezebb a minőségi- és egyedi tartalom előállítása, nyakunkon vannak a figyelemgazdaság új szereplőinek, lássuk be, modernebb megoldásai. A globálisok csendben és gyorsabban uralják le a piacot mint azt gondoljuk vagy várjuk. (Erről szemünket lehunyva, fülünket betakarva, szánkat befogva, de tudomásunk van.)
A hosszú ideje tartó, többségében negatív – és ritkább esetben pozitív – folyamatok összekapcsolódása ez, amelynek végeredménye a tradicionális médiapiac teljes átalakulása lesz. Ennek első hullámai és azok mérhető számai már egyértelműsítik e tendenciákat. (Lásd az MRSZ évente kiadott reklámköltéseinek számait)
A fogyasztó/vásárló eléréséhez mára több rövidebb, közvetlenebb és gyorsabb (verseny-)út is vezet. A hagyományos média szereplőinek (tévé, rádió sajtó) már nem elég csupán a tradicionális médiapiac versenyzőire figyelnie. A kereskedelemmel és szolgáltatással foglalkozó vállalkozások célja – ne legyünk szemérmesek: az ügyfél figyelméről és pénztárcájáról van szó, ami a korábbiakkal ellentétben minden eddiginél függetlenebbésközvetlenebb módon, sokkal gyorsabban érhető el, transzparensebb számára a kontroll is. ( Reboot Hungary regisztráció linkjei a szöveg után)
A marketing - és a sales-marketing hagyományos eszközei részben- vagy teljesen el is hagyhatóak. Minderről nem tudomást venni, minderről nem beszélni sorvasztó hatással bír a hazai médiapiacra.
A legerősebb versenytársak – a mosolygós, előzékeny és kitűnő ügyfélkezeléssel bíró globálisok –, hamarosan célhoz érnek. Törekvéseik, cselekedeteik magabiztosságát jól mutatják például a 3tr party cookie-k bátor eltörlésének törekvései.
Ebben az új piaci környezetben csupán egyetlen – tradicionális – versenypályán versenyezni szinte képtelenség, s ez rá is kényszeríti a kiadókat és egyéb médiacsatornákat az új megoldások keresésére. Új bevételek felé kell nyitni; a pl. a kereskedelem, az adatpiac lehetőségei, az előfizetési modellek is segíthetnek.
A végcél minden régi-új szereplőnél mindig ugyanaz – bár tudom, hogy kimondva nem hangzik szépen, de mindenképpen fontos –, vagyis el kell érni a fogyasztó pénztárcáját, méghozzá a lehető legmélyebben.
Megrendelőink is tudnak írni, kombinálni, stratégiát építeni, taktikázni, mindenkinél jobban ismerik saját üzletüket, annak - bevallott vagy nem bevallott - gyenge és erős pontjait. Fel tudnak kérni szakembereket és szükség esetén bátran fordulnak az ügynökségek felé is. A rendszerben sok kicsi sokra megy, minden mindennel összefügg, és a látszólag tőlünk független folyamatok összeadódnak, amit szerencsétlen esetben egyes szereplők csak meglepődve néznek … pedig részesei és “alkotói” vagyunk minden kialakult helyzetnek. Azt se feledjük, hogy az ügyfeleinknek és megrendelőinknek (hirdetők) is új gondokkal – válságokkal és piaci átalakulásokkal – kell megküzdeniük. A kereskedőknek pl. a “határtalan-nemzetközi kereskedelem” ad komoly okot a fejtörésre.
Médiatartalmat, kiadói rendszert fejleszteni, minőségi honi tartalmat gyártani pedig csak pénzből lehet.
Pénz – de honnan?
A mostani október 15-i Reboot Hungary adásunkban a reklám, a tartalommarketing és az előfizetés gyakorlati kérdéseit vizsgáljuk. A későbbi adásokban a többi területet is alaposan megvizsgáljuk.
A versenypiac legegyszerűbb – és engedjétek meg, hogy ezt írjam –, legprimitívebb, legbántóbb és hosszú távon legönpusztítóbb lépése a reklámárak egyre olcsóbbá tétele volt, amely nem pusztán a kiadók és médiatípusok egymás közti versengését befolyásolhatta, de hat az egyéb versenyzők válaszaira is, és hosszú távon.... Ne feledjük: ami egyszer alacsony áron vagy ingyenesen volt elérhető, annak árát emleni vagy érte újra pént kérni, nehezen megfordítható helyzet.
Az olcsó reklámárak a verseny- és jövőképességet döntik a porba.
– Nincs miből fejleszteni, nincs miből az újságírót és a minőségi tartalmat megfizetni.
– A helyzetet tovább rontják az olcsó reklámárak komoly, ügyfelet idegesítő szövődményei, a banner cunamik (végtelen hosszúságú reklámblokkok), amelyek “fénye” igazán elvakította a reklámfogyasztók szemét, és kialakult a reklámvakság.
– A kattintásnövelő címek és a mögöttes, esetleg semmitmondó tartalmak a helyzetet egyénileg és összmédiapiaci szempontokból is rontották.
– A vásárló/fogyasztó mindeközben egyre könnyebben érhető el a médiatartalom igénybevétele nélkül.
Minden mindennel összefügg, az okság sosem egyetlen ok miatt alakul ki. Mit tehetünk? Hogyan tudunk felállni és versenyképesek maradni egy új szerkezetű és még több szereplős piacon?
A médiának új típusú tartalmakra, új típusú hirdetésekre és új összetételű üzleti modellekre van szüksége. Mire gondolok? A teljesség igénye nélkül: az előfizetések, videós tartalmak továbbfejlesztésére, a podcastokra. Szélesedik a médiapaletta, és vele együtt nőnek a lehetőségeink is… Vajon élünk velük? Lesz elég kreativitásunk, energiánk és pénzünk hozzá?
Már nem elég az angol szakszavak mantrázása. A hirdetők, a kereskedők tényeket szeretnének látni egy kampány végén, a versenytársaink pedig egyre gyakrabban megadják ezt nekik, méghozzá gyorsan és értelmező magyarázás nélkül. Már tudják, hogy kaphatnak tényeket, transzparenciát, és cserébe így bizalmat is adnak.
A kérdések, amelyeket a mostani adásban közvetlenül vizsgálunk:
1. Meddig van szüksége a hirdetésnek a tartalomra?
2. Miért érdemes a kereskedelmi üzeneteket a médiatartalomba csomagolni?
3. Meddig és milyen fokon lesz a hirdetés és a médiatartalom egymásra utalva?
4. Hogy nézzen ki egy érdekes, figyelmet lekötő szórakoztató, vagy szeriőz tartalom, úgy, hogy közben bele van szerkesztve a kereskedelmi üzenet? Láthatatlanul, de hatékonyan?
5. Hogyan mérhetjük az eldugott kereskedelmi üzenetek hatékonyságát a minőségi tartalomban?
6. De mit nevezhetünk minőségi tartalomnak?
7. Hol és miként jelenhet meg a kreativitás a tartalommarketingben és a nativ marketingben?
8. Vajon elérhetem a célcsoportomat a médiatartalmak igénybevétele nélkül is? 9. Meddig van szüksége a tartalomnak a hirdetésekre?
9. Milyen más üzleti modellek lehetnek? Előfizetés… oké, ez triviális… De megtörténhet még az is, hogy a kiadó azért fizet a fogyasztójának, hogy fogyassza a médiatartalmát. Már nem ördögtől való, csak kreatívnak kell hozzá lenni.
10. Hogyan érhetjük el, hogyan tehetjük érdekeltté a hirdetőt, hogy reklámmegrendeléseivel a hazai média minőségi tartalmat tudjon szolgáltatni?
Regisztrálni támogató hozzájárulással itt. Ingyenesen itt lehet.
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!