A globális platfomok hatása a hazai kommunikációs piacra.

A globális platfomok hatása a hazai kommunikációs piacra.
A Magyar Reklámszövetség 2021 tavaszán megbízta a KPMG-t, hogy készítsen el egy átfogó tanulmányt a globális platformok a hazai kommunikációs iparra gyakorolt hatásainak elemzésére. Ezt a tanulmányt ismerteti röviden a Media-Digital Hungary Cabrio konferenciáján Gulyás János és Wéber Mátyás.

A következő videóban egy tanulmány ismertető lesz: A globális platformok hatása a hazai kommunikációs piacra.

A kutatást Gulyás János, az MRSZ elnöke (egyben a Wavemaker ügynökség vezetője) és Wéber Mátyás, a KPMG telekommunikációs és média iparági tanácsadási szakértője mutatta be, de az MRSZ honlapján is elérhetővé tették.

Az MRSZ azzal a szándékkal rendelte meg a kutatást a KPMG-től, hogy adatokkal megtámogatott helyzetképet adjon, és szakmai párbeszéd kialakulását segítse elő, amely során a lehetséges kiutakról folytasson diskurzust a szakma.
( FIGYELEM! Szerkesztőségi megjegyzés: A témából kiindulva, az elhanzottak alapján Internet Hungary konferencián vitafórumot szervezünk)

A tanulmány első részében bemutatják a globális platformok (tartalommegosztó oldalak, keresőmotorok, közösségi oldalak és VOD-platformok) számának és méretének növekedését. A kutatás ugyan nem vonta be a vizsgálat körébe az e-commerce és más kommunikációs platformokat, de megjegyzi, hogy ezek is jelentős hatással vannak az iparágunkra. Mindent összevetve, a vizsgált platformok havi aktív userszáma sokmilliárdos, a Facebook egyedül havi 2 milliárd felhasználót ér el, míg a Netflixnek 2021 első negyedévében 207 millió előfizetője volt.

Az MRSZ reményei szerint, a tanulmány kapcsán kiindulhat egy szakmai párbeszéd, ami segíthet abban, hogy a hazai szereplők megtalálják a válaszokat a globális platformok előretörése által jelentett kihívásokra. Ez a kihívás nagyon is valós, elég csak a platformok által kihasított szelet nagyságára gondolnunk a reklámköltésekben (2020-ban már több mint 26%!), vagy a streaming szolgáltatók felfutására, vagy a szabályozói környezet egyenlőtlenségeire, illetve arra, hogy a platformok egyszerre partnerei és versenytársai szinte minden hazai kommunikációs iparági szereplőnek.

Globális szinten az online reklámköltés 75 százaléka, és így a teljes reklámköltés 40 százaléka a nagy techplatformok számlájára érkezik be, ezek közül is a Google anyacége, az Alphabet, vamaint a Facebook jár élen. Előbbi összes bevételének 83 százalékát, utóbbi 98,5 százalékát (!) szerzi hirdetésekből. Az Alphabet és a Facebook 2019-es reklámbevétele összesen 205 milliárd dollárt tett ki, aminek a méretét jól jelzi, hogy a magyar GDP ugyanebben az évben 163 milliárd dollár volt.

A tanulmány kitér arra is, hogy eltérő jogi környezetben versenyeznek a globális techcégek és a helyi szereplők: 1. az előbbiek különböző adóoptimalizálási praktikákkal elenyésző összegűvé tudják varázsolni a helyi szinten befizetendő adóikat; 2. nem vagy nem úgy vonatkoznak rájuk a a tartalommal és reklámokkal kapcsolatos szabályozások, 3. az adatkezelési törvényeket tekintve is sokkal szigorúbban vannak szabályozva a helyi szereplők, mint a nemzeköziek.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Szilágyi Katalin

A digitalhungary.hu főszerkesztője és újságírója, rendszeresen ír a Business Class Magazin kulturális, startup és gasztronómia rovatába. Korábban jelentek meg cikkei különböző szakmai lapokban: …