– Mekkora a kultúra a szerepe a médiában?

– Úgy gondolom, hogy a kultúrának nagy szerepe van a médiában. Voltaképpen befolyásolja az emberek médiaszokásait, meghatározza a felfogásukat, a helyzetértékelésüket, sőt egy nagyon összetett környezetben teendő lépéseiket is. Az emberek választanak: például, ha nem bíznak az online tartalmakban, nem használják azokat. A média különböző válfajaiba vetett bizalom forrása a kultúrából ered. Ha az emberek kényelmetlenül érzik magukat az új technológiák használatával kapcsolatban, nélkülözni fogják azokat.

– A médiaügynökségek, a tévétársaságok, a sajtó figyelembe veszik mindezt?

– Sajnos nem. A cégek csak nemrég kezdték meglátni a kultúra üzleti jelentőségét. A globalizáció és a vállalatok külföldi érdekeltségeinek növekedése révén észrevették, hogy a kultúrának nem csak az üzletben, de a marketing terén is kiemelkedő súlya van. Hogyan adható el ugyanaz a szolgáltatás az Egyesült Államokban, Németországban, Hollandiában, Magyarországon vagy Oroszországban? A nagyvállalatok mint a Pepsi vagy a Coca-Cola már évtizedek óta tudják a receptet, mivel milliókat fektettek be a jó modell megtalálásába. A kisebb cégek és a helyi ügynökségek, szervezetek nem ismerik ezeket, nem látják ennek a jelentőségét. A legtöbb esetben azt látják csak, hogy ez egy új technológia, idő kell még, hogy megismerjük és az emberek is bizalommal kezdjék el használni, jobb ezt és ezt – a már bevált – csatornát használni. Ez nem működik, nem látják a lényeget, hogyan vélekednek valójában az emberek az új technológiával kapcsolatban, ami a kultúrából ered.

– A Média Hungary 2014 konferencián tartott prezentációjában a Myjour és a Blendle példáit említette, amik megpróbálják a holland fogyasztókat meggyőzni, hogy érdemes az újságok egyes cikkeiért fizessenek. A magyarok többsége bizonyosan mindig élne a cikk nemtetszése esetén garantált pénz visszafizetési lehetőséggel. Ennek ellenére működhet ez a modell Ön szerint Magyarországon is?

– Szerintem igen. A vásárlás csak egy szelete az egésznek. A hírekért fizet a fogyasztó, de ezt többféleképpen is megteheti. Nem muszáj csakis eurót vagy forintot kiadni a kívánt cikk elolvasásáért. Azonban ez a médiaügynökségeken, a lapkiadókon és partnereiken múlik. Ők döntenek arról, hogy mit szeretnének elérni. Rá szeretnék-e venni a fiatalokat, hogy olvassák a cikkeiket vagy nem? Mit kell ennek elérése érdekében csinálni? Elég például 5 barátjukkal megosztani az írást vagy kommentelni azt, hogy ingyen elérjék a kívánt tartalmat. A pénz, a fizetés nem kell, hogy gátló tényező legyen! A Myjour-hoz és a Blendle-hez hasonló oldalak célja, hogy a hagyományos média platformokat a fiatalok számára is elérhetővé tegye, miközben lehetővé teszi a visszajelzések küldését is. Tetszett a cikk, nem tetszett, mit gondolnak a sztoriról, a dolgok menetéről. Úgy gondolom, hogy a pénzt félre kell tenni és a fiatalok kulturális meggyőződéseinek aspektusából kell az egész koncepciót nézni, ami a magyar kultúra számára is kiemelkedően fontos.

– Az előadásában utalt arra, hogy médiaszokások kialakulásában nagy szerepe van a kultúrának, azon belül is az individualizmusnak, a bizonytalanság kerülésnek, a hatalmi távolságnak, férfiasság vagy a nőiesség kérdésének. Melyiket kell a döntéshozóknak leginkább figyelembe venniük?

– Az új dolgokhoz való viszonyulásban nagyon fontos a bizonytalanság kerülés mértéke. Minden esetben, ha egy új szolgáltatás vagy egy új platform tör a piacra az emberek nagyon elővigyázatosak. Míg a nyugati kultúrákban jobban fókuszálnak a funkciókra, ha az új eszköz jobb funkciókat tartalmaz, mint a korábbiak, akkor szívesen használják az új dolgokat. Azonban minél inkább megyünk keletre, az emberek egyre távolságtartóbbak. Inkább várnak egy kicsit, hogyan válnak be az újdonságok. Ez igaz a magyarokra is, ők is nagyon elővigyázatosak. Ezért itt a bizonytalanság-kerülés az első számú prioritás. Meg kell mutatni a fogyasztóknak, hogy a fizetések, a tranzakciók biztonságosak, a csalásokat visszaszorították. Ha sikerül minden bizonytalanságot eloszlatni és garanciát biztosítani az emberek számára, akkor sokkal szívesebben fogják az új technológiákat használni. A következő lépés, hogy résztvevőkké kell őket tenni. Ebben az individualizmusnak nagy szerepe van és annak, hogy az emberek szeretik kifejezni magukat. Szeretik, ha van egy olyan színtér, ahol elmondhatják tapasztalataikat, érzéseiket, véleményüket, hogyan kellene a dolgoknak működniük az országban, a szervezetben. A bizonytalanság kerülés és az individualizmus kiemelkedően fontos, de a többi is nagy szerepet játszik a fogyasztásban, kontextusban kell nézni az egészet.

– Az előadás során egy ábrán megmutatta, hogy a magyarok a németekhez és a hollandokhoz hasonló jellemvonásokkal bírnak eme négy területet figyelembe véve. Ez azt is jelenti, hogy ugyanazon stratégiákkal fel lehet a fogyasztók figyelmét kelteni?

– Nem, mivel, ha Japánt vesszük példának, ahol a legmagasabb a bizonytalanság kerülési faktor a világon, miközben a japánok a legfogékonyabbak az új technológiák iránt. Első pillantásra ez egy ellentmondás, de minden ország máshogy viselkedik az egyes helyzetekben. Japánban egy biztonságos környezetet hoztak létre a fogyasztók számára, akik teljes biztonságban érezhetik magukat, ez a kultúra része. Tudják, hogy bízhatnak a rendszerben, ami már 15 éve él, és így használják is. De nem lehet a megoldásokat országról országra másolni, mivel sok egyéb szempont van.

– Ha nem célszerű másolni, akkor hogyan működik a dolog?

– A hasonlóságok adnak egy ötletet, mely kategóriába tartozik az országunk. A német és a holland kultúrában a cégek előszeretettel használják az online médiát, hogy a fogyasztóktól visszacsatolást kapjanak. Ha Magyarország Németországhoz és Hollandiához hasonlít, ez lehet a hiányzó pont. Ha jobban kiaknáznák az interakciókban rejlő lehetőségeket, segítene eljutni a hallgatósághoz. Ilyen értelemben azt mondanám, használd az összehasonlítást, de ha túl bonyolult dolgokkal dolgozunk, akkor óvatosnak kell lennünk és nem szabad másolni más országok gyakorlatait. Mindig figyelembe kell venni más tényezőket is.

– Mit ajánlana a magyar médiaügynökségeknek, mire figyeljenek oda?

– Magyarországot egy technológiailag nagyon fejlett országnak tartom, ahol az emberek nagyon kreatívak és különösen ambiciózusak. A magyarok nagy érdemeket értek el, az évszázadok során megmutatták, hogy fontos nemzet és kiemelt szerepet játszanak a világban. Meg kell adni a lehetőséget, hogy nyíltan kifejezzék véleményüket és változásokat érjenek el. A népesség fele 40 év alatt van, akiket be kell vonni és figyelni rájuk. A tőlük kapott információval pedig kezdeni is kell valamit, hogy úgy érezzék meghallgatták őket, fontos szerepet játszanak, és számít a véleményük. Figyelni kell a különböző korosztályokra és az online csatornákat is hasznosan be kell vonni, úgy, hogy a fogyasztók lássák, befolyással bírnak, változtatásokat tudnak elérni.

Sirous Kavehercy

CV-hez LINK:

http://www.mediahungary.hu/eloadok/Sirous-Kavehercy/596/

Sirous 20 év tapasztalttal rendelkezik az internet, telekommunikáció és médiaipar területén tanácsadóként, oktatóként és előadóként. Tapasztalattal rendelkezik több mint 42 országból, öt kontinensről és 200 multinacionális vállalattól. Jellemző rá a kreativitás, az előre gondolkodás és a széleskörű látásmód.

Sirous sok vállalat indításában részt vett, többek között a világ első 3G multimédia vállalatának alapításában is részt vállalt hét országban, majd a mobilinternet elindításában is tevékenykedett.

Alapítója a Tripylon Media hálózati tanácsadó vállalatnak, amelyik üzleti modellek és marketing stratégiák kidolgozásával foglalkozik. Sirous foglalkozik fiatal vállalkozók és műszaki kezdő vállalkozások képzésével és vállalatok nemzetközi üzleti képzésével is

Sirous Kavehercy előadása volt a Média Hungary 2014-en

Kulturális relevancia az új technológiák és az üzleti modellek terén

Második képernyő, e-kereskedelem, közösségi média, kísérő alkalmazások – ezekkel foglalkozik ma mindenki a médiában. De hol van a pénz? Az elterjedésük csak idő kérdése? Vagy kultúráé? Mikor lesz a digitális média valódi bevételtermelő iparág Magyarországon? A prezentációban a médiahasználat kulturális perspektíváit és az üzleti modelleket tárgyaljuk esettanulmányokkal megtámogatva.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!